ólomtakaró, súlytakaró – Erős szövetből készült, mindkét oldalán ún. zsebekkel ellátott, kb. 70 x 60 cm nagyságú takaró, amelyet nyergeléskor a nyereg alá helyeznek. A lovas kimázsálásakor, ha szükséges a kiírt teher elérése végett a kétoldali zsebekbe lehetőleg egyenletes elosztással a kívánt mértékig ólomlemezeket helyeznek.
orrhurka – Ijedős, rosszul látó lónál alkalmazott idomítási segédeszköz. Az orrháton vízszintesen keresztbe helyezett vastag prém. A ló ezáltal nem lát közvetlenül maga elé. nem ijed meg árnyékától, a gyepen lévő foltoktól, virágoktól.
orrvérzés – Telivéreknél megfigyelték, hogy az orrvérzősségben az öröklődés is szerepet játszhat. Az erős fizikai megterhelés (verseny), helyi hajlamossági okok, vérnyomás emelkedés szintén okozhat orrvérzést. Súlyossága alapján: enyhe, közepes, erős orrvérzés. Gyógykezelése enyhe és közepes orrvérzés esetén a ló nyugalomba helyezése, a fejtetőre hideg borogatás, véralvadást elősegítő injekciók. Erős orrvérzés esetén műtéti eljárás, tamponálás szükséges. Ha a lovas versenyben orrvérzést észlel, feltartja lovát.
ostor – A lovat küzdelemre, nagyobb erőbedobásra felhívó , a ló irányítására szolgáló eszköz. Belseje a rugalmasságot adó nád, műanyag, vagy halcsont, amelyet bebőröznek. A lovas kezében tartott végére kötött gombot tesznek, amely megnehezíti az ostor kézből kicsúszását. A másik végére tett “csapó” megakadályozza, hogy az ostor a ló bőrét kicsípje, megszúrja. Teljes hossza általában kb. 60 cm. Ujjjvastagságú.
ostorhasználat – Síkversenyben a lovasok csak 10-ik győzelmük után vihetnek magukkal ostort. A rendelkezés célja, hogy a lovasok először kézzel tanuljanak meg lovagolni, ill. az ostort csak bizonyos gyakorlat után használhassák. Ugróversenyekben az ostor nélkülözhetetlen (pl. az ugrásra rálovaglásnál), ezért korlátozó rendelkezést e versenyekre nem hoztak. A kizárólag amatőrlovasok részére kiírt versenyekben az ostor használata tilos. Nemzetközi amatőr futamokban az ostorhasználat 5 győzelem után lehetséges. Ha az amatőrlovas hivatásos lovasok között lovagol, reá is a 10 győzelem vonatkozik.
Az ostorhasználatra szigorú szabályok vonatkoznak. A szabályozást a G.V.Sz. tartalmazza. A szabálytalan ostorozást a Versenyintézőség szigorúan bünteti. Tilos az ostort a váll fölé emelni, de az ostort a lónak mutogatni lehet. Használata tilos, mielőtt a lónak lehetősége lenne a korábbi biztatásra reagálni, (a lovas először kézzel küldje meg lovát), ugyanakkor tilos vert helyzetben, amikor a ló már képtelen hozzátenni, újítani. Az ostorhasználati szabályok nagymértékű megsértése esetén a Versenyintézőség a szabálytalankodót hátrahelyezi, vagy diszkvalifikálja. A kétévesek vesenyeiben tilos az ostorhasználat. A kísérleti versenyekben, ha kétéves is indul, az idősebb lovakat is ostor nélkül lovagolják.
ostorral, vagy kézzel megütés – Azt a lovat, amelynek lovasa verseny közben egy másik lovat vagy lovast ostorával vagy kézzel megütött, érintett, hogy ezzel a másik lovat futásában megzavarja, a Versenyintézőség diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi. Nem történik intézkedés. ha a megütés, érintés kölcsönös volt, ha egy harmadik ló, lovas okozta.
outsider (e. autszájder) – Angol szó, esélytelennek tartott lóra mondják.
óvás – Illetékes személy írásban benyújtott tiltakozása személynek, vagy lónak valamely versenyben részvétele, ill. helyezése ellen. Az óvás lehet fogadásokat érintő, és fogadásokat nem érintő, ún. technikai óvás. A Versenyintézőség hivatalból emelhet óvást. Célbíró ítélete ellen óvás nem emelhető, csak technikai óvás. Óvás akkor emelhető, ha az óvást emelő győzelemhez, jobb helyezéshez juthat. Óvást a lovas a visszamázsálás előtt emelhet, ha már a mérlegre ül, elkésett. Más, óvásra jogosult személy a visszamázsálás lezárásáig emelhet óvást. A rendben jelzés után már csak technikai óvás lehetséges. A versennyel kapcsolatos óvást a Versenyintézőség azonnal eldönti. Az óvást emelő óvadékot tesz le. Megalapozott óvás esetén a Versenyintézőség az óvadékot visszaadja, alaptalan óvás esetén az óvadékot visszatarthatja. Az óvást a Versenyintézőség az óvás indokával azonnal a közönség tudomására hozza, a közzététel a versenytitkár feladata.
ősmének – Apai vonalon valamennyi telivér három keleti ménre vezethető vissza. amelyeket ezért ősméneknek nevezünk. Ezek: Byerly Turk (ell. 1680), Darley Arabian (ell. 1702), Godolphin Arabian (ell 1724). Örökítőképességükre jellemző, hogy a General Stud Book I. kötete 102 keleti mént tüntetett fel, amelyek a telivér kialakulásában résztvettek, a későbbiek során azonban ménvonalon kihaltak.
pacemaker (e. pészméker) – Angol szó. A megfelelő kezdeti tempóról gondoskodó ló, a vezető ló.
pályarekordok – Az egyes távokon elért legjobb időteljesítményeket minden versenypályán nyilvántartják.
pályát tévesztés – A lovas pályát téveszt, ha letér a kijelölt útvonalról. Kacskaringós vonalvezetésű akadályversenyekben és azokon a több futópályával rendelkező versenypályákon fordulhat elő, ahol a belső vonalat póznákkal, bokrokkal jelölik. Diszkvalifikálási ok, ezért pályát tévesztés esetén a lovasnak arra a pontra kell visszalovagolni, ahol letért, onnan kell a versenyt folytatni. Ennek akadályversenyben lehet értelme.
papíresély – A lovak terhének és képességi számának összevetése alapján állapítható meg. A papírszámító a korteher figyelembevételével (a korteherrel csökkenti az idősebb lovak terhét) a teher mellett feltünteti a képességi számot. Ezután kiszámítja, hogy a képességi számok mennyivel haladják meg az egyes lovak terhét. Ez a “kiplusszolás”. Ahol a legnagyobb különbség mutatkozik, az a ló papíron a legesélyesebb. Pl. “A” ló 50 kg teher, 66 hp.szám, = + 16. “B” ló 53 kg teher, 67 hp.szám, = + 14. Elmondhatjuk, hogy papíron “A” ló 2 kg- mak jobb esély “B” lónál. A közönség tájékoztatására a Turf ismerteti a papírszámítója által kiértékelt esélyeket. A zárójelbe tett szám régi formát jelez.
parádé – Nagyverseny előtt az indulókat lovasaik alatt programszám szerinti sorrendben elvezetik a közönség előtt. A lovak a nézőtér végétől a bírói toronyhoz visszatérve elvégzik a próbagaloppot. A parádén minden lónak lovasával együtt részt kell vennie. A parádén részvétel alól a Versenyintézőség nem ad felmentést. A parádé évszázados hagyomány, emeli a nagyverseny ünnepélyességét, a látványosságot.
patkolás – A telivér patkolásának célja a szarufal védelme, ápolása, a hibás pata, a szabálytalan lábállás javítása. Árkolt, kb. 12- 14 dkg súlyú keskeny, vékony patkót használnak, egyéb patkó ritkán használatos. A hátulsó patákat nem patkolják. Az átpatkolás általában négy hetenként ajánlatos. A kovács egyedül végzi. A patkót úgy igazítja fel, hogy a patkószár vége a sarokszögletig érjen. Az alumíniumból készült patkó lényegesen könnyebb. Élettartama az acélpatkóval kb. azonos.
pedigree (e. pedigré) – Angol szó, származást, egy ló származási okmányát, származási tábláját jelenti.
pedigrisztika – A telivérek származásával való foglalkozás. Az ősök tulajdonságainak, versenyképességének, örökítő képességének ismeretében következtetni lehet a fiatal, még nem próbált ló tulajdonságaira.
pénzbírság – A versenyek szabályszerű lebonyolításának biztosítása és a versenyek rendjének megóvása érdekében a Magyar Galoppverseny Szabályzat felhatalmazza a Versenyintézőséget és az indítót, hogy a szabálytalanságot elkövetőt az Általános Szabályokban és a Galopp Versenynaptárban közzétett értékhatáron belül pénzbírsággal sújthatja.
pozitív forma – A célbíró által az első öt helyezett ló formája. A kifejezés a forma kiértékelhetőségére utal. A hendikeppelésnél, az esélyek megítélésénél elsősorban a pozitív formát veszik figyelembe.
pönalitás – Latin eredetű szó, a versenysportban tehertöbbletet jelent.
próbagalopp – Célja a ló izomzatának lazítása, a ló versenyre felkészítése, a lovak bemutatása a közönségnek. A lovak a jártatókőr elhagyása után, a nézőtér előtt végzik. A ló sántasága, a szerszámzat, a nyeregszerelék rendellenessége sok esetben ilyenkor kitűnik. Aki a próbagaloppnak nem tett eleget, az Általános Szabályokban évente közzétett összeget kell fizetni, amellyel a futtató versenyszámláját megterhelik. Ha a ló lovasa mindent elkövetett, hogy lova a próbagaloppon részt vegyen, de a ló ennek ellenére a részvételt megtagadja, a Versenyintézőség engedélyt adhat, hogy a lovat közvetlenül a starthoz lovagolják.
pullozó ló – A versenyló pullozik, ha erősebb iramban akar galoppozni, mint amilyet lovasa kíván. Rossz tulajdonság, mert a pullozó ló ereje nem osztható be, különösen hosszú távon hátrányos, a lovat a lovasával való erőlködés kifárasztja, s mikor küzdelemre kerül sor, nem képes pozícióján javítani, újítani.
Szöveg: Hesp József
