Tattersall –  Angol család, 1766 óta foglalkoznak telivétek értékesítésével. Lovagló iskolát is létesítettek. A lovasiskolákat, fedett lovardákat, főként a telivér árverező intézményeket az alapítóról nevezik világszerte Tattersallnak. A leghíresebb árverező hely Newmarket. Legjelentősebb a newmarketi évescsikó, és a decemberi aukció, amelyen különböző korú telivér tenyészlovak, csikók, néha értékes versenyzők kerülnek eladásra.

táv-  A verseny távja a startoszloptól a célig a versenypálya belső oldalától egy méterre mért távolság. A táv nálunk síkversenyben 900 méternél rövidebb, 3200 méternél hosszabb nem lehet. A versenyzés őskorában a lovak fogalmaink szerint rendkívül hosszú távokon versenyeztek. 1511- ben Chesterben ötször kellett a templom körüli teret megkerülni (kb. 8700 méter).1681- ből 10 mérföldes (16090 m),1708- ból 12 mérföldes (19308 m)  futamot jegyeztek fel. A táv többnyire 4 mérföld (6436 m) volt. A futamok távját a XVIII. sz. végétől rohamosan csökkentették, összefüggésben a versenyben indítható lovak életkorának csökkenésével. Jelenleg a különböző országokban meglehetősen eltérő az átlagos táv. Az USA-ban ritkák a 2000 méteren felüli futamok, Angliában sok az 1600-nál rövidebb verseny, Franciaországban legjobban a 2000 méteren felüli távot kedvelik. Nálunk a két háború között sok rövidtávú futamot rendeztek. A háború után fokozatosan emeltük a távokat, az utóbbi években a távok csökkenése tapasztalható.

távolozott ló –   Síkversenyben az a ló, amely még nem érte el a távoszlopot, amikor a győztes a célvonalon áthalad. Távolozott ló díjban nem részesül, versenytechnikai szempontból helyezetlennek tekintik, futása nem érvényes, a kvalifikáció szempontjából a hendikepper bizottság nem veszi figyelembe. Ugróversenyben távolozottnak tekintik a lovat, ha a győztes célba érkezésétől számított öt percen belül nem éri el a célt.

távoszlop – A céloszlop előtt 200 m -re a versenypálya belső oldalán felállított kb. 2 m magas vörös színű oszlop.  A verseny utolsó fázisának, a finisnek kezdetét jelzi.

teher – Korteherversenyben  a versenyfeltétel, hendikepben a hendikepper bizottság állapítja meg a terhet, amit a ló versenyben a hátán visz.. A lovasnak és a nyeregfelszerelésnek egyeznie kell a kiírt teherrel. A versenylovas köteles mázsára vinni a biztonsági mellényt, a felszerelt nyerget és annak tartozékait, az ólomtakarót és az izzasztót. Mindezt beleszámítják a ló versenyben vitt terhébe. A teher megállapításánál súlyegység  a kg, amely legfeljebb fél kg-ra osztható. A magyar versenyüzemben a terhet 1876 óta állapítják meg kg- ban.

teherengedmény – 1. Korteherversenyben a versenyfeltétel teherengedményt állapíthat meg (nyeretlenség miatt, mert a ló bizonyos értékű versenyt nem nyert, stb.). Teherengedmény a kancáknak járó nemi engedmény is. 2. Mint lovaglási engedmény. A kiírt terhet csökkentő teherengedmény a kezdő lovas gyakorlatlanságát ellensúlyozza. A lovasnevelést segíti, az idomárok szívesen ültetik fel a tehetséges kezdő teherengedményest.

teherközlés – A hendikepre nevezett lovak terhét a hendikepper bizottság a nevezési zárlat utáni 24 óráig, esetleg a versenyfeltételben közölt időpontig közli.  A teherközlésben közölt terheket  nem lehet változtatni, kívétel, hogy  a teherközlés utáni nyerő 6 kg tehertöbbletet visz.

tehertöbblet – Korteherversenyben a versenyfeltétel a nyert versenyek száma, versenyértéke, az össznyeremény alapján tehertöbbletet állapíthat meg. Ha a lóra több tehertöbblet vonatkozik, a lóra nézve leghátrányosabbat  alkalmazzák. Halmozottan akkor számítják, ha a versenyfeltétel ezt előírja. Volt idő, amikor a lovak bizonyos  versenyekben testmagasságuk után kapták a tehertöbbletet. 1786- ban alapították Newmarketben a 2 évesek első nagyversenyét a July Stakes- t, amelyben a kitűnő örökítő Eclipse és Highflyer ivadékai 3 font tehertöbbletet vittek,

tenyésztési prémium, tulajdonosi prémium – A Versenyszervező a kiírt versenydíj egy meghatározott hányadát kiegészítésként tenyésztési prémium formájában a versenyfeltételekben írhatja ki.  A tenyésztési prémium a hazai tenyésztésű díjat nyert ló tenyésztőjét illeti meg. A tulajdonosi prémiumot  a hazai tenyésztésű lovat futtató díjat nyert ló futtatója kapja.  A tenyésztési prémium és a tulajdonosi prémium a tehertöbbletek szempontjából nem számít.

tenyésztő-  Tenyésztő az a természetes vagy jogi személy, akinek, amelynek tulajdonában volt a kanca, amikor a csikót ellette. Ha a kancát tenyésztés céljára bérbe vették és a tulajdonos a bérlő javára lemondott a tenyésztői címről, a csikó tenyésztőjének a kanca elléskori bérlőjét tekintjük.

Belföldi, azaz magyar tenyésztő, az a magyar állampolgárságú természetes személy, aki Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezik, Magyarországon bejegyzett jogi személy, amely magyarországi  székhellyel rendelkezik.

tenyészverseny – Jelentős díjazású, évente kiírásra kerülő korteherverseny, amelyben kizárólag mének és kancák, vagy csak mének, ill. csak kancák futhatnak.

testvérek- Azokat a lovakat  nevezzük testvéreknek, amelyeknek apjuk és anyjuk azonos. Ha csak apjuk azonos, apai féltestvérek, ha csak anyjuk azonos, anyai féltestvérek.

tétverseny- Verseny, amelynek díját legalább három nevezett ló tulajdonosának tétje, befizetett  összege képezi. Ha két tulajdonos nevez lovat, akkor Match. A verseny akkor is tétverseny, ha a tulajdonosok által fizetett összeghez a versenyt rendező egyesület  hozzájárul.

tiszta korteherverseny –  Verseny, amelyben a nevezett lovak a versenyfeltételben koruk szerint megállapított terhet viszik. E versenyekben a kancáknak járó nemi engedmény kivételével tehertöbblet, teherengedmény nincs.

tiszteletdíj – A versenyfeltételek a díjon kívül tiszteletdíjat is kiírhatnak. Tiszteletdíjat a győztes ló tenyésztője, tulajdonosa, futtatója, idomárja, lovasa és lovásza kaphat. Holtverseny esetén a jogosultak mindegyikének tiszteletdíjat kell biztosítani. Ha az eredeti tiszteletdíj másolatát nem lehet beszerezni, a Versenyszervező sorshúzással dönti el, hogy a tiszteletdíjat  a jogosultak közül ki kapja.  A tiszteletdíjat a “rendben” jelzés után adják oda.Technikai óvás esetén, amennyiben annak helyt adnak, a már kiadott tiszteletdíjakat  a Versenyszervező visszavonja és az arra jogosultaknak átadja.

top, topforma – A ló csúcsteljesítménye, legmagasabb versenyformája. Hosszabb ideig a ló nem képes tartani, ismételni. Amikor a forma felfelé ível, a javuló ló túl is szárnyaljhatja addigi topformáját. Előfordul hogy évek múlva jelentkezik ismét az “elfelejtett” magas forma. A könnyen topra hozható ló kevés munkát igényel. A top eléréséhez némely esetben külső, a ló számára kedvező feltételek is szükségesek (pl  a lónak kedvező  puha, ill. kemény talaj, a verseny szerencsés alakulása, a lovas személye). A szaklap eredmények feldolgozásánál gyakran olvasható, hogy a megállás valamelyik ló, általában a nyerő topja. A hendilepper a ló kondíciója, futása alapján feltételezi a topforma megismétlését, s ennek alapján bírálja el a mezőny, a többi ló képességét.

top weight (ej top véit) – Angol kifejezés. 1.)  hendikepben a legmagasabb teher. 2.) A Generál hendikepben valamely évjárat élén a legmagasabb képességszám.

törlés – A versenyfeltételben meghatározott időpontig a versenyből bármely nevezett lovat írásban törölni lehet. A törölt ló elveszíti indulási jogosultságát. Hivatalból törlik az időközben kimúlt, vagy a versenyzéstől eltiltott lovat, valamint azt a lovat, amely időközben elveszítette a versenyre minősítését. Utóbbi ló ugyanazon versenynap egy másik futamára beírható, amelyre minősített.

tréner (trainer) – Angol szó, edző, versenylovat versenyre előkészítő személy.A versenysporttal együtt az egész világon elterjedt. Magyarul hivatalosan helyette idomárt használunk.

tréning (training)  – Angol szó. Edzés, a versenyló versenyekre való felkészítése rendszeres gyakorlás, a szervezet edzése, versenyre felkészítése által. Nálunk a tréning helyett az idomítás szó használatos. A tréninglista, tréningpálya, tréningtelep, tréning tudósító a mai szóhasználatban idomítási jegyzék, munkapálya, idomítótelep, munkatudósító.

trappmunka  – A német traben (ügetés) eltorzitásából keletkezett. A trappmunkát végző ló ügető mozgást végez.  Reggel az istállót elhagyó lovat lépésben lovagolják. Ezt követően kb. 15 perces trappmunka, ügetés következik. Ennek célja a merevség feloldása, bemelegítés, a szervezet felkészítése a kentermunkára. Az idomárnak alkalma van a ló mozgásából egészségi állapotára következtetni. Télen a ló alapmunkáját képezi. trial (ej. trájel) –  Angol szó. 1.)  Lovak munkában versenyszerű kipróbálása kimázsált lovasok alatt. 2.) Előkészületi verseny egy nagydíj előtt.

tribünugrás – Az akadálypálya legnehezebb, leglátványosabb ugrását a nézőtérrel szemben építik, innen a tribünugrás elnevezés. Az akadályverseny vonalvezetését úgy határozzák meg, hogy a mezőny kétszer ugorja a tribünugrást.

tulajdonos –  Az a természetes vagy jogi személy, gazdasági társaság, tulajdonos közösség, akinek, amelynek a Magyar Méneskönyv Tulajdonosi Regiszterében a neve alatt szerepel az angol telivér vagy versenyfélvér. Közös tulajdon esetén a Versenyszervezővel írásban közölni kell annak megnevezését, aki a tulajdonosok nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kötelezettségeket. A futtatási engedélyt a Versenyszervező adja meg egy naptári évre. A Versenyszervező megtagadhatja a futtatási engedélyt, a már kiadott engedélyt indokolt esetben visszavonhatja.

Triple crown  (e. triple kraun) –  Az angolok három legfontosabb klasszikus versenyük megnyerését “Triple crown” -nak (hármas korona) nevezték el. Állomásai: 2000 Guineas, 1609 m, Newmarket, ápr. vége, máj. eleje, The Derby Stakes, 2414 m, Epsom, júni. első szerdája, The St. Leger Stakes 2932m, Doncaster, szept. eleje. A Triple Crown megnyerése koraiságot, gyorsaságot, távbírást, a versenyforma tartását kívánja. Mivel három erőpróbáról van szó, csak az évjárat feletti abszolút fölénnyel nyerhető meg. Az angol mintára felépített versenyüzemektől sok tekintetben eltérő USA versenyrendszerében a Triple crown-nak számító futamok: Kentucky Derby 2010 m, Churchill Downs, Kentucky, Preakness Stakes 1910 m, Pimlico, Baltimore, Maryland, Belmont Stakes 2414 m, Belmont Park, New York. A magyar versenyüzemben a Magyar Derby alapítása óta futamai:   Nemzeti díj, Magyar Derby, Magyar St. Leger. 1948- 1956 között hiányzott az erőpróba, mivel nem futották a Nemzeti díjat.

túlsúly –  A lovas által a kimázsálásnál a mázsára vitt és a kiírt teher közötti többlet. Nagyságával arányosan csökkenti a ló esélyét. Túlsúlyt a lovas akkor vesz igénybe, ha a terhet nem tudja vállalni. Indulóbejelentéskor az idomár közli a túlsúlyt, amit a közönség tájékoztatására a versenyprogramban közölnek. Lovas változás esetén marad a bejelentett túlsúly. A Versenyintézőség megbírságolja a lovast, ha vállalt terhet nem tudja lovagolni és utólag jelent be túlsúlyt.

túltrenírozott ló –  Megerőltető, túlságosan intenzív munkák után előfordulhat, hogy a ló szervezete károsodik (fáradtság, idegesség, étvágytalanság, kondíció romlás, stb.). Erre a lóra mondják, hogy túltrenírozott. Ha az idomár idejében észreveszi, rövid pihentetéssel, a munka könnyítésével korrigálható.

ugrás- Akadály leküzdése, megnyújtott vágtaugrás, amely során a ló az akadály felett lebeg. Négy szakaszból áll: 1. Felkészülés az ugrásra, rálovaglás, 2. Elugrás vagy ellökés, 3. Az akadály feletti lebegés, 4. Földetérés, landolás.

ugróiskola – A lovak beugratását szolgáló 3- 400 méteres, 40 -80 cm magas ugrásokkal ellátott pályaszakasz. Az első ugrás a legkisebb, utána 50 méterenként 10 -10 cm- rel magasabb következik. Az idomár lovát csak kellő gyakorlat után, ha lova az ugróiskola magasabb ugrásait is biztonsággal ugrotta, küldi a gátpályára.

ugróverseny – Lovaknak kiírt díjért, lovasok alatt történő nyilvános kipróbálása olyan versenypályán, amelyen előírt számban, meghatározott méretű és  szerkezetű ugrásokat kell ugorni. Jellegüknél fogva kétfélék: gátversenyek és akadályversenyek. Az ugróversenyek célja a lovak ugrókészségének kipróbálása, fejlesztése, a versenyek érdekességének, változatosságának fokozása, valamint síkversenyekben eredménytelen, besavanyodott lovak számára érvényesülési lehetőség. Az ugrás két oldalán 3 méter magasságú, jobb oldalon piros, bal oldalon fehér zászlóval ellátott póznát állítanak fel. Az átugrás akkor érvényes, ha a két pózna között történik. Ha érvénytelen, az ugrást meg kell ismételni. E versenyszámban a kancáknak nem jár teherengedmény. Az ugró ló feladatköre jobbára a könnyebb gátversenyzés, a már rutinos lóval ezután térnek át az akadályra. Ugróversenyben június 30- ig csak 4 éves és idősebb lovak, július 1- től már 3 évesek is indulhatnak. 3 évesek 3200 méternél hosszabb gátversenyben, 4000 méternél hosszabb akadályversenyben nem indulhatnak. Ugróversenyben az indítás zászlóval történik.

utófejlődés –  A telivér gyorsan fejlődő, korán érő fajta. Ez teszi lehetővé, hogy 1 1/2 éves korban idomításba vehető, 2 éves korban intenzíven versenyeztethető. Az éves, majd 2 éves a rendszeres tréning hatására küllemileg nagy változáson megy át. Megerősödik, edződik, az egyes testrészek egymáshoz való aránya megváltozik.  Egyes lovak 2 éves korról 3 éves korra különösen nagy fejlődést mutatnak, utófejlődésen esnek át. Jó néhány cm- t nőnek, “leereszkednek”, szélesebbek lesznek. A testi utófejlődés nagyon fontos a telivér életében, rendszerint együtt jár a versenyképesség nagyarányú emelkedésével.

ünnepi betegség – (bénulásos izomfesték vizelés). Rendszeresen erősebb munkát végző, jól takarmányozott lovak kapják 2 -3 napi pihenő utáni első munkavégzéskor. Egyes lovak izmaiban nagyon sok glykogén (izomcukor) halmozódik fel. Az izommunka megkezdése után sok tejsav képződik a glykogénből, amely kezdetben a viszonylag szűk vérereken nehezen tud eltávozni, ugyanakkor a viszonylagos oxigénhiány miatt elégni sem tud. Az izmokban így felhalmozódott tejsav az izomrostok összehúzódását, keményebbé válását okozza. Az izomrostok merevvé válása tovább fokozza a szűk vérerek összenyomódását. Ennek következtében az izomrostokban olyan károsodások jönnek létre, hogy az izmok funkciójukat a továbbiakban nem tudják ellátni. Rendszerint a hátulsó végtagok izmai betegednek meg (farizmok). A ló kötötten mozog, botladozik, súlyos esetekben elesik. A farizmok duzzadtak, tömött tapintatúak. A ló vizelete sötét kávébarna színűvé  válik a kioldódott izomfestéktől. A súlyosan bénult lovak gyógykezelése rendszerint reménytelen, könnyebb esetekben  injekciós kezelés gyógyuláshoz vezet. Megelőzés: az erre hajlamos lovakat pihenőnapon is jártatni, az abrak adagot csökkenteni kell.

Szöveg: Hesp József

rálovaglás – Rálovagolt az a lovas, aki verseny közben lovával közvetlenül egy másik ló mellett, azt egy lóhossznál kisebb távolságra megelőzve, vagy azzal egyvonalban mellette haladva a másik lóhoz olyan szorosan lovagolt, hogy ezzel hozzáérve azt az egyenes irányú futásból kiszorította, és akadályozta teljes sebességének kifejtésében.  A Versenyintézőség az akadályozó lovas lovát diszkvalifikálja, illetve hátrahelyezi, ha megítélése szerint az akadályozás a verseny eredményét befolyásolta. Nincs helye a diszkvalifikálásnak, ha a rálovaglás kölcsönös volt. Ha a rálovagást egy harmadik lovas okozta, akkor az ellen kell eljárni. Ebben az esetben a közvetlenül akadályozó vétkes lovas lovát, mert nem tehet róla, nem diszkvalifikálják,  nem helyezik hátra.

“rendben” jelzés (all right) – Amikor a mázsáló a visszamázsálást befejezte és nem emeltek óvást, a Versenyintézőség sem indított eljárást a futam kimenetel ellen, célfotó esetén a célbíró megállapította a helyezési sorrendet, a mázsáló a Versenyintézőség egyik tagjának engedélyével megadja a “rendben” jelzést.  A jelzést csengetés, továbbá, mint sok helyen szokásos, vörös golyó felhúzása jelzi. Véglegessé válik a helyezési sorrend, bemondják a bírói ítéletet.   

részidő – A verseny valamely szakaszára, résztávjára mért idő. Nálunk 400 méterenként mérik. Ha a verseny távja nem osztható maradék nélkül 400- zal, az első résztávot úgy állapítják meg, hogy a részidők ezután 400 méterenként mérhetők legyenek. Pl. 1000 méterre 200- ig, majd 200 -tól 600 -ig, majd 600- tól 1000 méterig mérik. A részidők nagyban hozzájárulnak annak megítéléséhez, hogy a verseny eredménye tükrözi- e az erőviszonyokat, az eredmény a lovak képességének megfelel- e. Egyenetlenségük  (pl. kezdeti lassú tempó) az eredmény realitását teszi kétségessé. A hivatalos eredményben feltüntetik a részidőket.

rossz szokások – Tapasztalat szerint legtöbbször nem vele született, hanem az élet folyamán szerzett hibák. A legtöbb rossz szokás helytelen bánásmód, vagy még inkább annak a következménye, hogy a ló a boxban unatkozik. Könnyebb megelőzni, mint a lovat leszoktatni valamely rossz szokásról. A leggyakrabban

előfordulók: harapás, rúgás, vágás, fejet féltés, nyelvöltögetés, csökönyösség, szitálás, pártatiprás, eltagadás, ijedősség, abrakkiszórás.

Royal mares (e. rojal merz) – Királyi kancák, egy részük az angol telivérek ősanyái. II. Károly (1630 – 1685) udvarmestere vásárolta fel és a királyi ménesben helyezte el őket. Legtöbbjük arab, berber, török eredetű. A Bruce Love által osztályozott 50 őskanca közül a 7., 11., 12., 13., 15., 32. család megalapítója királyi kanca.

rövid távú ló – Angolul flyer, németül Flieger, mindkét elnevezés nálunk is elterjedt. Gyors kezdősebességű, legjobb teljesítményét csak rövid távon futó ló.

rövid távú versenyek- Nálunk az 1300 méteres és ennél rövidebb futamok. Csupán gyorsaságot, robbanékonyságot követelnek a lótól, ezért a kipróbálás szempontjából jelentőségük kisebb. Az idősebb lovak részére sok a rövidtávú futam az USA- ban, Angliában is. Kevés Franciaországban.

sántaság-  Mozgászavar, a végtagbetegségek leggyakoribb, legszembetűnőbb és legfontosabb tünete. Típusai: 1. Típusos, ha egyetlen végtag mozgásában van eltérés. 2. Atípusos, ha több végtag beteg, 3. Speciális, egyes mozgatóidegek bénulása, izmok, inak szakadás esetén. A típusos sántaság három formája ismeretes: a) előreviteli, a ló végtagjának előre lendítése zavart, lábtő és csánk feletti bántalmak esetén, b) megterhelési, ha a megterhelés zavart, lábtő és csánk alatti bántalmak esetén, c) vegyes típusú, ha a végtag előre lendítése és megterhelése is zavart, csánkon és lábtőn előforduló betegségek esetén.

A sántaság fokozatai: a) kisfokú, ha lépésben nem, csupán ügetésben vehető észre, b) közepes fokú, ha már lépésben észrevehető, c) súlyos, ha már nyugalmi helyzetben is észrevehető. A gyógykezelés a sántaság fokától, típusától, heveny, vagy idült jellegétől függ.

sebes munka, “sebes” –  7- 800 méteres, versenytempónál lassabb, nem maximális erőkifejtést igénylő munka. Általában a rendszeresen startoló ló két verseny közötti formában tartó munkája, ezenkívül galoppot megelőző munka.

síkverseny- A lovak díjért, lovasok alatt, síkpályán történő futtatása. Célja a versenyképesség megállapítása. Tenyésztési szempontból a síkversenyek a legjelentősebbek. Előnyük, hogy már 3 éves korra elbírálható a ló képessége, ami a szülők tenyészértékének korai elbírálását is lehetővé teszi. Előnye az ugróversenyekkel szemben az is,  hogy a lovas ügyessége kisebb mértékben befolyásolja az eredményeket.

sínesség – A német Schienbein (sípcsont) gyulladás eltorzított változata. A még fejlődésben lévő 2 éves telivéreknél fordul elő. Hajlamosító körülmény a kemény talajon végzett intenzív galopp, verseny, valamint a kevésbé szilárd csontozat.  A lábközépcsont elülső felületén kifejlődött csonthártyagyulladás kezdetben rendkívül érzékeny, meleg, duzzadt. A ló mozgása kötött, megfelelő orvoslásra a mozgászavar és a fájdalom csökken, megszűnik, csak a lábközépcsont elülső felületén kialakult idült, ívelt csontkemény duzzanat utal a lezajlott gyulladásra. A heveny esetek gyógykezelése pihentetéssel és hideg borogatással történik.

speed, speedes ló – Speed ( e. szpid ) angol szó, jelentése sebesség. Versenylóval kapcsolatban végsebességet, egy bizonyos szakaszra az ellenfeleknél nagyobb gyorsaságot jelent. Az idomítás során fejleszthető tulajdonság  (szpídelés). A speedes ló a verseny utolsó fázisában még fokozza iramát.  Az ellenfelek “leszpídelése” sokszor látszólagos, nem jelent erősítést,  csak a tempó tartását , ugyanis a hosszú távú versenyek végkűzdelmében sok ló a fáradtságtól csökkenti tempóját. A speed hossza lovanként változó, a rövid speeddel  rendelkező lovat megfelelő időben kell hozni. A végsőkig tartalékolni a lovas számára nehéz feladat. Gyakori, hogy a lovas pozíció keresés, a verseny bizonyos szakaszán a tempó hamis megítélése, túl korai támadás miatt kiveszi a lóból a végsebességet, s lova nem tud még egyszer jönni.

“sötét” ló – Versenyben még nem indult ló, képességét nem ismerjük. Esélyének megítélésénél származására, a munkahírekre lehet alapozni.

spriccer – 5- 600 méteres gyorsmunka. Rövid ideig tartó maximális erőkifejtést igényel, a legjobb módszer a gyorsaság fejlesztésére. Régebben a versenynap reggelén, vagy előző nap a lovak spriccert mentek, amely az utolsó előkészületet jelentette. Ajánlatos két nappal a verseny előtt végezni.

stakes (e. sztéksz) – Angol szó, jelentése betét. Az a verseny, amelynek győztesét és helyezettjeit versenydíjként a nevezési és “állvamaradási” díjak összege, valamint az egyesület által adott díj illeti. Angliában a nagyobb versenyek stakes- ek.

“starter keze alatt” lévő ló.  Az a ló, amely az indulásra felszólításkor a startnál van. A lónak a versenyben részt kell vennie, kivéve, ha az állatorvos sérülés miatt lejelentette, ha érvénytelen indítás után a verseny távját lefutotta és a Versenyintézőség az idomár kérésére engedélyezi, hogy a ló a versenyben ne vegyen részt, ha a Versenyintézőség a lónak versenyben részvételét letiltotta, ha  a lovas a start előtt megsérült, vagy rosszul lett és nem tud eleget tenni lovaglási kötelezettségének.

startszám –  Az induló bejelentés lezárása után a versenytitkár kisorsolja az indulónak adott lovak startszámát a lovak idomárjai, vagy megbízottai jelenlétében. Boxos indításnál a lovasok a startszámok szerint, emelkedő sorrendben lovagolják lovaikat a megfelelő startboxba. Ha lejelentés miatt valamelyik startbox üres lesz, a starter utasítására a következő startszámú ló foglalja el az üresen maradt boxot és a többi ló felzárkózik mellé. A közönség tájékoztatása érdekében a versenyprogramon feltüntetik a startszámokat.

steepler (e. sztipler) – Angol szó, akadálylovat, akadályversenyben rendszeresen résztvevő lovat jelent.

steeple chase (e. sztipl cséz) – Angol kifejezés, akadályverseny. Több országban használják az akadályverseny megjelölésére, nálunk nem honosodott meg.

stráfkapca –  Védőeszköz, az idomítás során, versenyben használják. Posztóból készült. A ló bokáját védi surlodás, sérülés ellen.

szabad kézből – Csikó, versenyló megvásárlása akkor történik szabad kézből, ha a tulajdonos nem árverésen veszi lovát.

szalagos indítás, startgép –  Ausztrál találmány. Angliában 1899- től, nálunk 1900- tól alkalmaztak startgépet. A versenyzés fejlődése, a rövidtávú versenyek tették szükségessé. A Kincsem Parkban 1972- ig használták. A szalagos indítást a következő szezonban váltotta fel a jobb, reálisabb startokat  biztosító boxos startgép.

szájkosár – Harapós, embert és társait megtámadó lóra alkalmazzák. Bőrből, alumínium lemezekből készítik. A sok almot elfogyasztó lóra is tesznek szájkosarat a pluszkondíció elkerülése végett.

száraz akadály –  A földbe épített erős, száraz vesszőkből készült tömör ugrás. Az élő sövénynél rendszerint kisebb, de szélesebb ugrás.

szár ostorként használata – A lovas a kantárszárat ostorként használja, ha lovát ezzel verseny közben üti. Tilos, a Versenyintézőség szigorúan bünteti, mert jogosulatlan előnyt jelent, ugyanakkor baleseti veszélyforrás. A szárat ostorként használó lovas nem tanulja meg lovát kézzel kilovagolni.

származási tábla –  A telivér őseit tünteti fel. Általában öt őssorra visszamenőleg állítják ki. Az első őssorban a ló apja és anyja, a másodikban négy nagyszülője, a harmadikban nyolc dédszülője, és minden további őssorban kétszer annyi ős szerepel, mint az előzőben. Az ősök neve mellett színüket, a születés évét, esetleg családszámukat is közli. A távolabbi ősök befolyása az utód tulajdonságaira egyre kisebb jelentőségű. A méneskönyv segítségével bármelyik telivér származási táblája könnyen összeállítható.

szemellenző (blinkers) – A ló oldalra, hátrafelé látását megakadályozó szerszámzat. Vászonból készül, szemnél, fülnél ki

vágott. A szemkivágás mögé félkör alakú, bőrből készült stabil, nem igazítható szemellenzőt illesztenek. Versenytársait néző, tőlük nem szívesen elmenő, vagy ijedős lovakra alkalmazzák.

színek – A ló színét a szőrzet színe határozza meg, ez a bőr festék tartalmától függ. A telivérnél a következő színeket különböztetik meg: fekete, pej, ennek világos és sötét árnyalata is, sárga, szürke.

színváltozás  (hamis szín) – Ha egy futtató ugyanazon versenyben két, vagy több lovat indít, a legkisebb programszámú ló lovasa az istálló eredeti versenyszínét viseli, az istálló többi lovasára színváltozást jelentenek be. A színváltozás az eredeti versenyszíntől eltérő, “hamis” szín viselését jelenti. A színváltozást a futam indulóinak bemondásakor közlik a közönséggel.

szorítás – Szorított az a ló, amely verseny közben egy másik lovat, vagy lovakat a versenypálya korlátjához, vagy a versenypálya külső oldala felé tolt, és ezzel egy, vagy több lovat futásának irányából kiszorított, tehát akadályozott.  A Versenyintézőség diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi a szorító lovat, ha megítélése szerint a szorítás a verseny eredményét befolyásolta.  A Versenyintézőség eltekint a diszkvalifikálástól,  a hátrahelyezéstől, ha kölcsönös volt, és ezzel más lovat nem akadályoztak.

Szöveg: Hesp József