Vasárnap éjszaka eltávozott az égi legelőkre, a 21. század, egyik világszinten korszakalkotó versenylova és fedezőménje, Ready Cash.
A hivatalos információk szerint kólika okozta az elhullását.
A lóversenyzés, azon belül is az ügető szerelmesei számára Ready Cash nevének hallatán számtalan felejthetetlen emlék jut eszébe, akár az egyedülálló versenykarrierjét, akár fedezőménként megélt korszakára emlékezik vissza. Európai szinten vélhetően ő volt az első ügető, aki ilyen lenyűgöző pályafutást és mén karriert tudhat egyaránt magáénak. Az elképesztő hírnevét tovább öregítve, és tisztelegve nagysága előtt, szeretnénk pár sorban megemlékezni a megismételhetetlen csodalóról, Ready Cashről!
Philippe Allaire és Ready Cash neve már a születésétől kezdve összeforrt, hiszen az előbb említett világhírű tréner barátja, Pierre Tébirent tenyésztette ezt a remek mént, akinek nagyanyját (Doceanide Du Lilas) annak idején ez a két szakember közösen vásárolt meg, és akkor ki gondolta volna, hogy ez egy ilyen sikertörténetnek lesz a kiindulópontja? Nem sokan!
2005. május 20-án látta meg a napvilágot, a mayenne-i Haras de la Fesnière-ben (Indy De Vive és Kidea fiaként), ezért is került már a tréningek legelején Philippe Allaire kezei közé. Hamar kiderült ezen remek páros számára, hogy életük legjobb és vélhetően legeredményesebb lovát tudhatják a magukénak. Már kétéves korában sorra nyerte a versenyeket, egy hibától eltekintve, 11 futás erejéig nem talált legyőzőre Indy De Vive fia. Fiatalkori győzelmei közé tartozik például a Criterium des Jeunes és a 3 évesek számára megrendezett Prix Albert Viel et le Critérium, ekkor még Bernard Piton volt állandó hajtója Ready Cashnak. 2009-ben (ekkor már 4 éves volt) “kipróbálták” a jobb idősebb lovak ellen a Prix De L’Atlantique-ban, azonban ott “csak” a 6. helyen végzett 2150 méteren 1.12,8-ban. Ezt követően kapott öt hónap pihenőt, majd Franck Nivarddal tért vissza 2009 szeptember közepén, azonban “nem tört meg a jég” nála (de így is hat 1. helyet és egy 2. helyet szállított tulajdonosainak), ezért egy évvel később, 2010 szeptemberétől Thierry Duvaldestin idomításába került.
Philippe Allaire tudta, hogy (korábbi) idomítottjának környezetváltozásra van szüksége, hiszen a Grosbois-i légkör nem adott számára kellő nyugalmat, így teljes mérték egyetértett a váltással. Akkori újdonsült trénere, Thierry Duvaldestin ezt nyilatkozta Ready Cash elhullásának híre hallatán:
“Hálás vagyok Philippe Allaire-nek, hogy egy ilyen csodálatos lóval bízott meg, akinek sokáig az edzője lehettem!”…. “Rendkívüli állóképességgel rendelkezett, sosem volt fáradt. Szüksége volt a vidékre, és nálunk nyáron-télen kint éjszakázott, nyilván a megfelelő bokszos környezetben. Nagyon lendületes és tüzes temperamentuma volt, ezért tisztelegnünk kell fia, Tristan de Genouillac előtt, aki hihetetlen nagy segítség volt számunkra. A versenyeken elképesztő volt, amit elért, és Franck Nivard tökéletesen összhangban volt vele.”
Káprázatos, maradandó emlékeket hagyott maga után, amelyet nem csak a Maharajah-val való, 2011-es történelmi csatát jelenti, hanem az újabb 2012-es Prix d’Amerique győzelem, illetve a Prix de France, Prix de Paris, Finale des UET Masters, Grand Prix de Wallonie (Belgique) is. 9 évesen egy utolsó visszatérés után, környezete sportszellemének megfelelően, végleg visszavonult a versenyzéstől. Ready Cash pályafutása 40 győzelemmel ért véget, köztük 9 Group I-es és 23 Group II-es versennyel. Az 1.10-es rekordja mellé 4 282 300 eurót gyűjtött össze karrierje során.
Ready Cash egy szokatlan nemzedék vezére volt, aki a “francia vére” miatt nem tudta beteljesíteni az amerikai arany hármast, de ennek ellenére ő az, aki mindent megcáfolt és meghatározó vérvonalat hozott létre az egész világon, Európától egészen Észak-Amerikáig.
Már a kezdetektől fogva, a kancák választásakor teljes mértékben javító hatású ménként számítottak rá. Legelső, igen sikeres ivadékai közül (a teljesség igénye nélkül) meg kell említenünk: Axelle Dark-ot, Arlington Dream-et és Atlas de Joudes. Második szezonjában pedig következett a megismételhetetlen “B”-betűs évjárat, Bold Eagle-lel, aki két Prix d’Amérique is kínál neki apaként, illetve húsz Group 1 győzelmet, valamint Bird Parker, kettős milliomos és négy Group 1 verseny győztese, akik fedezőménként is jelentős ivadékokkal rendelkeznek. Traders (Prix de Cornulier), Flamme du Goutier (két Prix de Cornulier), Brillantissime, Django Riff, Bugsy Malone, Charly du Noyer, Face Time Bourbon (tizenegy Group 1-es győzelem köztük két Prix d’Amérique), Feeling Cash, Feliciano, Eridan , Italiano Vero és még sorolhatnánk napestig a neveket. Ők tették lehetővé Ready Cash számára, hogy hét egymást követő évben a legjobb francia ménnek koronázzák meg, és Group I-es győzelmei könnyedén meghaladják a 100-at!
Világhírét a Readly Express Svédországban vagy a Back of the Neck az USA-ban emelte ki.
Mindössze 18 évesen hagyott itt minket Ready Cash, de rányomta bélyegét az ügető sportra, akár a pályákon, de még inkább az évszázad ménjének jogosan megszerzett címkéjével.
KÖSZÖNÜNK MINDENT READY CASH!
Forrás: Equidia
Fotó: Equidia, LeTrot, Alarmy.com
