A Real Academia Española – Spanyol Királyi Akadémia szótára szerint a Majestad („Felség”) megszólítás a császárokat és a királyokat illeti meg, a nyelvészek azonban megfeledkeztek a Derby-győztesekről. Már pedig „nomen est omen”, a név kötelez, június 7-én új uralkodó lépett színre Madridban: Majestad (St Mark’s Basilica-Llew Law) megőrizte veretlenségét és magabiztos diadalt aratott a 65. Derby Español-ban! A Gran Premio Villapadierna már a spanyol Hármas Korona második ágát jelenti számára, ez a siker pedig több szempontból is történelmi. Az Arizkorreta-Gelabert idomár-zsoké páros a hispán lóverseny modernkori történetének legeredményesebb duójává vált, míg a nemzetközi szinten is elismert Cuadra Mediterráneo istálló először ért fel a csúcsra.

Majestad, az új király

Vasárnap délután tízen álltak starthoz a madridi Moncloa-Aravaca kerület Valdemarín negyedének ékkövében, a kagyló alakú, betonhéj szerkezetű lelátójával építészetileg is különleges, Hipódromo de la Zarzuela-ban. A 2400 méteres, 59.500 euróval (közel 22 millió forint) dotált klasszikus ezúttal is magas színvonalú, taktikai versenyt hozott, melynek végén érvényesült az előzetesen vélt papírforma. A kivételes képességű pej mén, Majestad (Jaime Gelabert) csattanós választ adott a távbírásában kétkedőknek és látványos ritmusváltással, gyorsaságát kihasználva közel két hosszal, magabiztosan szerezte meg a Derby-trófeát. Guillermo Arizkorreta idomítottja ezzel nemcsak megőrizte veretlenségét, de a 2000 Guineas-nek megfelelő Gran Premio Cimera (Poule de potros) után a spanyol Hármas Korona második ágát is begyűjtötte.

A Gran Premio de Villapadierna, 65. Derby Español itt megtekinthető:

Külön növeli az értékét, hogy a Zarzuela 2006-os újranyitása óta ez a bravúr csak a 2014-es triplázónak, a hazai tenyésztésű Arkaitz-nak sikerült, míg a bezárás előtti utolsó telivér, 1995-ben Madrileño volt, aki eddig eljutott. Ugyanakkor, Majestad a történelemben az első aki a Poul-Derby duplát úgy hajtotta végre, hogy nem volt közben felhozó versenye, vagyis 1600 méter után rögtön mélyvízben, 2400 méteren is hazaért. Arkaitz ugyanis a kettő között megnyerte a hazai tenyésztésűek 2000 méteres nagydíját, a Premio Nacionalt, míg Madrileño a 2200 méteres előkészítő futamban, a Premio Velayos-ban melegített a kékszalagra.

A Cuadra Mediterráneo már most bejelentette, hogy szeptember 27-én megkísérlik a 2800 méteres Gran Premio Villamejor-ban (spanyol St. Leger) a totális tarolást és a Hármas Korona elhódítását, amely eddig csak két lónak jött össze, Arkaitz mellett 1975-ben Dual Sea-nek.

A történet pedig nem is lehet ennél mesebelibb, nem véletlen, hogy az igazi bestsellereket az élet írja. Aidan O’Brien korábbi Epsom Derby győztesének, a Coolmore ménes féltett apaménjének, St Mark’s Basilica-nak az első évjáratából való csikót 2024-ben a Goffs októberi yearling árverésén bocsájtották eladásra, de szerény külleme miatt kevésbé volt vonzó, így nem akadt rá vevő. José María Maldonado azonban meglátta benne a kincset és annyira ragaszkodott hozzá, hogy az aukció után magánúton, 60 000 euróért megszerezte. Utólag mondhatjuk, a motorsportban és bankszektorban is aktív üzletembernek nem csalt a szimata, nagyon jó befektetést csinált.

Jaime Gelabert Bautista Beguiristain – egy legendás dinasztia jelenkori sztárja

A Gelabert név talán aranybetűkkel szerepel a spanyol lóverseny történelemkönyvének lapjain és több, generációkon átívelő korszakot jelent. A Palma de Mallorca, La Soledad munkásnegyedéből származó  család talán Bernardo Gelabert révén vert gyökeret a hispán turfon, aki a 60-as években vált meghatározó lovassá. Son Pardo és Manacor miatt a szigeten főként az ügető dominált, így Bernardo is ott kezdte pályafutását. Később apósa, az 50-es évek egyik emblematikus alakjának, Máximo Beguiristainnak a tanácsára zsokéként próbált szerencsét és a fővárosba költözött. Madrid mellett gyakran nyeregbe szállt San Sebastián és az akkor még virágzó Sevilla pályáin, könnyű súlyú lovasként sokat foglalkoztatták.

Fia, az 1963-ban született Bartolomé „Tolo” Gelabert hozta el a dinasztia számára az igazi aranykort, aki már tizennégyéves korától aktívan lovagolt. Tehetségére korán felfigyeltek, 1981-ben a sevillai  Pineda hippodromeban José Barderas trénerrel a szezon legjobb teljesítményét produkálta és mindössze 18 évesen szerződtette Ramón Mendoza Fontela, a korszak egyik legjelentősebb tulajdonosa. A Cuadra Mendoza istállót alapító üzletember a Banco Exterior és a Grupo Prisa vezérigazgatója, majd később a Real Madrid Football Club elnöke volt. Neki köszönhető a lóversenyfogadás megreformálása és a Quiniela Hípica tippjáték bevezetése, hozzá társult a Radio Televisión Española, a királyi tv csatorna élő közvetítése, mellyel ugrásszerűen nőtt a lósport népszerűsége. Főként import telivérekre támaszkodott, elősorban a Szovjetunióból, majd Amerikából és Chiléből hozott kimagasló pedigréjű egyedeket. Első kancája, Favallú második lett a legendás Rheffíssimo mögött a Gran Premio de Madrid-ban, Mendoza egyébként később ötször nyerte meg hazája legrangosabb, nemzetközi díját. Tolo Gelabert szó szerint a csúcsra juttatta, nyolcéven keresztül volt méltó kihívója a 70-es, 80-as éveket domináló istállónak, a Cuadra Roasles-nek. Senki nem tudott hozzájuk felnőni, Mendoza eleinte az argentin Ángel Penna Jr-al igyekezett megtörni a hegemóniájukat, végül Tolo zsenialitásának köszönhetően háromszor is le tudta győzni riválisát a futtatók közötti championátusban.

A korszak fenoménja, a francia származású, 18-szoros champion, Claudio Carudel visszavonulásával megüresedő helyre, óriási visszhangot keltve átigazolta a Cuadra Rosales tulajdonosa, Antonio Blasco Oller. A La Adrada-ban született vállalkozó a spanyolországi autópályák infrastrukturális fejlesztéséből vagyonosodott és építette fel birodalmát, több ezekhez kötődő szervezet, így a Bética de Autopistas elnöke, az Iberpistas alelnöke és vezérigazgatója, valamint az Aumar igazgatója volt. A kilenc Gran Premio de Madrid siker mellett 15 champion címet szerzett, amely abszolút – felülmúlhatatlannak tűnő – rekord, 1987-ben pedig 5 millió pesetás fizetésért átcsábította Tolo Gelabert-et, aki aztán a Rosales színiben háromszor lett bajnok. Több mint 450 győzelemmel és egy tucatnyi nagydíjjal nyergelt le az ikon, aki a spanyol zsokék új generációjának mintaképe volt: technikás, fegyelmezett lovaglási stílusa és sportszerű mentalitása révén tiszteletet vívott ki. Trénerként is aktív maradt, ezzel segítve a mallorcai lóverseny fejlődését és a Gelabert-név fennmaradását.

A nevet természetesen a legenda gyermekei is tovább viszik a Turfon, Tolo szenvedélye ugyanis lányára, Luciára és fiára, Jaime-re is átszállt. Lucia kiemelkedő amazon volt, tehetséges aprrenticeként lovagolt, de ma már inkább a tanári pályára összpontosít. A még csak 29 éves Jaime Gelabert Bautista Beguiristain ugyanakkor a spanyol hippodromok egyik álló csillaga és beteljesítette a család legnagyobb várakozását, ami felmenőinek nem sikerült:  megnyerte a Derby-t. Ráadásul idén, Majestad társaként már negyedik alkalommal, amellyel a Zarzuela újranyitása utáni időszak legsikeresebb lovasává vált, összességében pedig már közel 380 győzelemnél tart és minden valószínűség szerint meg fogja dönteni apja csúcsát.

Legkülönlegesebb sikere talán 2021-ben a Sanlúcar de Barrameda klasszikusa, a Gran Premio Ciudad de Sanlúcar megnyerése, mellyel beírta magát az andalúz galopp történetébe is. Talán kevesen hallottak a világ egyik legegyedibb lóverseny-látványosságáról, a híres sanlúcari tengerparti versenyekről. 1845 óta rendezik meg a Guadalquivir folyó és az Atlanti-óceán torkolatánál,  ahol a lovak nem hagyományos pályán, hanem az apálykor szabaddá váló homokos partszakaszon futnak. A rajongók szerint a hangulata azért különleges, mert egyszerre ötvözi a klasszikus galoppsportot, az andalúz hagyományokat és a tengerparti környezetet. Nincs másik olyan hely Európában, ahol a lovak és a zsokék a hullámok mellett, a lenyugvó nap fényében vágtáznak a cél felé.

A Gelabert családban egyébként napjainkban az ötödik generáció készül folytatni a hagyományt, hiszen Lucia kislánya, Sol már négyévesen lóháton ült.

Guillermo Arizkorreta Elosegui – a modern kori conquistadorok zászlóvivője

Az Ibériai-félszigetről kevesen jutottak el igazán nagy nemzetközi karrierig, talán főként Carlos Laffón-Parias és Mauricio Delcher-Sánchez neve csenghet ismerősen. Méltó módon illeszkedik ebbe az illusztris társaságba Majestad trénere, Guillermo Arizkorreta is, hiszen ma már szinte zászlóvivőnek számít a spanyol idomárok között. A baszk szakember hazájában egyértelműen egyeduralkodóvá vált a az elmúlt évtizedekben, 2012 óta megszakítás nélkül birtokolja a champion címet és most a hatodik Derby-babérkoszorúját ünnepelhette, amely a Zarzuela újranyitása óta rekord. Hazája mellett Franciaországban alapított istállót és az ott, valamint Németországban, Marokkóban, Svájcban és az Egyesült Arab Emírségekben elért eredményeivel újra feltette Spanyolországot a világ lóversenytérképre. Ehhez a sikerhez persze hosszú út vezetett, amit az ösztönös tehetség mellett a tudatos profizmus jellemzett.

Arizkorreta 1975-ben született San Sebastiánban és a közeli lovasiskolában tanulta a szakma alapjait a későbbi háromszoros francia zsoké champion, Irotiz Mendizabal osztálytársaként. Egy életre szóló barátságot kötöttek, melyet ma is ápolnak, az pedig csak a sors iróniája, hogy azóta Guilermo többször is alkalmazta lovasként Ioritz-ot. Könnyű súlya és kedvező fizikai testfelépítése révén rögtön lehetőséget kapott Donastia (San Sebastián baszkul) tréningközpontjában, hogy munkában készítse a telivéreket, és még be sem töltötte a 16 évet, amikor 1991 júliusában versenyben is debütálhatott a Cuadra Alborada kancájával. Itt még harmadik lett, de négy nappal később a Pisueña istálló El Willy-jével első győzelmét is megszerezte. Később még további kilencvenet ért el, mielőtt Madridba költözött volna és a Zarzuela újranyitása után is még  nyeregbe szállt. Kvalitásai gyorsan megmutatkoztak, 1997-1999 között háromszor volt apprentice champion és nem mellesleg az utánpótlások között a világranglista második helyezettje. Sőt, 1997-ben a spanyol zsokék abszolút bajnokává is vált, máig ő az egyetlen, akinek ez nem hivatásos lovasként sikerült.

Röviddel ezután azonban gondolt egy merészet és a tréneri pálya felé fordulva, nyolc évet töltött külföldön, hogy magát képezze. Először a madridi származású, gall földön a híres Head-családba nősülő és páratlan életművet alkotó Carlos Laffon-Parias mellett pallérozódott, a legtöbb időt azonban Angliában töltötte, ahol a legendás Luca Cumani trénerasszisztenseként fejlődött tovább. A Newmarketben található Bedford House Stables-nél dolgozó olasz mester az Egyesült Királyság egyik legkeresettebb trénere volt, korábban Villapadierna gróf is hozzá vitte Rhefíssimo-t, és híres volt a fiatalok oktatásáról, a tehetségek kineveléséről. Nála indult például Frankie Dettori karrierje is, de türelme és szakmai tudása Arizkorreta-ra is nagy hatással volt.

Hazatérve megalapította saját istállóját és azóta Spanyolország elsőszámú, top trénerévé vált. 2006-os bemutatkozása óta több mint 1200 győztest vezethetett vissza, közülük közel kétszázat pedig a világ különböző versenypályáin. Több mint 16 millió eurót keresett és számos Group diadal van már a háta mögött. Németországban Rodaballo a 88. Kronimus Oettingen Rennen, míg Kitty Marion a 151. Casino Baden-Baden Goldene Peitsche megnyerésével hagyott nyomot, Franciaországban pedig As de Trébol révén a Prix du Palais-Royal, Naranco-nak köszönhetően  a La Coupe de Maisons-Laffitte, míg Bulnes menetelésével a Criterium de Burdeos serlege került a vitrinjébe. Spanyolországban már közel 80 nagydíj győzelemnél tart, és saját rekordjait döntögeti: 2020-ban 8 kiemeltet vitt haza, amire még egy szezonon belül senki sem volt képes, 2024-ben pedig ezt túlszárnyalva, 12 klasszikus diadalt aratott. Tavaly is tízzel zárta az évet, és sorozatban tizennégy champion címe szintén egyedülálló, a korábbi csúcstartó, a legendás Jesús Méndez is csak hatig jutott el 1958-tól 1963-ig.

Jelenleg Franciaországban is igen aktív, a magyar fogadók is gyakran találkozhatnak lovaival a nemzetközi programban. Két gyermeke van, a nagyobb fia pedig, Iker tavaly debütált nyeregben és nyáron már első győzelmét is megszerezte a Zazuela-ban. Kisebb fia, Álex is szereti a lovakat és aktívan lovagol, hamarosan majd ő is bemutatkozhat a madridi gyepen.

Cuadra Mediterráneo – egy új projekt csúcsra járatva

José-María Maldonado 2010 őszén alapította versenyistállóját, akkor még Haras de Pigeon S.L. néven. 2013-ban keresztelték át Cuadra Mediterráneo S.L.-re, majd az addigi ügyvezető kivásárolta üzlettársai részesedését és egyedüli, kizárólagos tulajdonos lett. Maldonado komoly összegeket fektet fiatal csikókba, komoly felkészülés után importál lovakat francia, ír és brit árverésekről, kifejezetten klasszikus versenyekre építve a koncepciót. Az elmúlt években a kék-fehér csíkos dresszben pompázó istálló Spanyolországban az elitbe került, amelyet első Derby-győzelmével meg is erősített. A diadalt pedig az istálló másik hároméves reménysége, Time Tight tette teljessé, aki remek hajrával felért a dobogó alsó fokára és bronzérmet szerzett. A hazai dominancia mellett ugyanakkor, egyre nagyobb létszámban futnak lovai Franciaországban is, fokozatosan közeledve ott is az élmezőnyhöz.

Maldonado zárkózott személyiség, ugyanakkor prominens madridi üzletember és vállalkozó. 1992 óta a középpiaci magántőke-befektetésekre szakosodott Bridgepoint Group egyik vezetője, akik 98 milliárd dollárnyi pénzeszközt kezelnek Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. Korábban a Bankers Trust ügyvezető igazgatója és a Bank of America elnöke volt Madridban. A lóverseny mellett a nagy elődhöz, Villapadierna grófhoz hasonlóan a motorsport is nagy szenvedélye, jelenleg a Forma-1-et is birtokló Liberty Media tulajdonában álló, a motorsportok legfelsőbb szintű bajnokságainak (köztük a MotoGP és a Superbike) kizárólagos kereskedelmi és televíziós jogtulajdonosa, a Dorna (hivatalos nevén MotoGP Sports Entertainment Group) nemzetközi sportmenedzsment- és szórakoztatóipari vállalat igazgatótanácsának is tagja.

Majestad felült a trónre és vele a Maldonado-Arizkorreta-Gelabert trió nem akármilyen fejezetet írt a spanyol lóverseny krónikájába. A szakma és a rajongók egyöntetűen már szeptemberre és a Gran Premio Villamejor-ra koncentrálnak, hogy a „Felség” harmadik telivérként megszerzi-e a Hármas Koronát. Nagyon sokan szeretnének Madridban új királyt avatni, és ezt talán még a spanyol-monarchia uralkodója, VI. Fülöp sem bánná!