„De hidd: utazni ha tudna, s helyét cserélni a fa,
A fejsze őt sosem érné, nem ütne rajta sebet.
A földre nézz, meg az égbolt magas terére: a föld
Alant hever, de utaznak a fényes égi jelek.”
Szotyori Nagy Tamás
1946 – 2025
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy türelemmel viselt hosszú betegség után 79 esztendős korában elhunyt a sikeres telivér tenyésztő, Szotyori Nagy Tamás agrármérnök.
A nyolcvanas évek második felében a töki Egyetértés Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet üstökösként robbant be a magyar galoppsport állóvizébe a saját tenyésztésű lovaival. A rendszerváltás hajnalán a gazdasági társaság megjelenése, a változást követő szemlélete, proaktív munkastílusa és friss lendülete egy új korszak kezdetét jelentette. 1987-ben, 1988-ban, 1989-ben és 1990-ben zsinórban négyszer vitték haza a Magyar Derby trófeáját. Ilyet sem előtte és sem utána nem ért el magyar tenyészhely. Torockó, Jagello, Tabán, Pedragon négyese kitörölhetetlen emléket hagyott a Magyar Derby 102 éves történetében.
A ménes szakmai csapata kitűnő munkatársakból állt, melynek emblematikus alakjaként, racing managerként tevékenykedett. Bábolnáról leselejtezett kancákkal kezdte el a tenyésztést. Nem csak a megfelelő párosításra, de a felnevelésre és a csikók elnevezésére is nagy gondot fordított, elsősorban magyar történelmi hátterű neveket választott. Lovaikat a versenypályán a legjobb szakemberekre bízta.
A szisztematikus és következetes munka meghozta a gyümölcsét. A négy kékszalag siker mellett számtalan nagydíjgyőzelmet és -helyezést értek el a Vadaskerti Ménes színeiben futó lovak. Emlékezetes pillanatokat hozott a nagytermetű Lél színrelépése és az 1988-as felülmúlhatatlan Kincsem Díj, amikor az első három helyezettet – Lél, Archibald, Jagello – a ménes adta.
A versenylovak mellett a vadászat, a kutyák és az olvasás volt a szenvedélye. Gyökerei révén Erdély mindig nagyon fontos helyet foglalt el szívében. A társasági élet központi alakja volt évtizedeken keresztül elegáns stílusának, jó humorának és színes anekdotáinak köszönhetően.
Sikeres pályája mellett nagy elégedettséggel nyugtázta, hogy fiai is a lovas pályát, a lovas életformát választották. Az utolsó években a könyveit és a szeretett budai otthonát csak nehezen hagyta hátra. Ilyenkor fogathajtó versenyeken tűnt fel, hogy drukkoljon Márk unokájának. Teljes, sikeres életet élt. Roppant büszke volt rá, hogy identitása és a lovakhoz kötődő bensőséges viszonya a családja következő generációiban él tovább.
A Kincsem Park szakmai munkáját 2021-ben Életmű Díjjal ismerte el.
Osztozunk a család gyászában.
Drága Tamás, emlékedet megőrizzük!
Kincsem Park
