1. Cserihegyi TAMO Bolt (Fridays Fortune x Black Kinloch)

Európa Derby Elődöntő – II. hely, ideje 29.39
Európa Derby Consolation – I. hely, ideje 28.97
Szeptemberi Trófea – I. hely, ideje 28.77
Lyreen Mover Díj – IV. hely, ideje 29.60
Novemberi Trófea – IV. hely, ideje 29.63
Decemberi Trófea – I. hely, ideje 29.71
Szilveszteri Nagydíj – I. hely, ideje 29.68
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.85
Legjobb edzés ideje 480m-en: 29.35

2. Cserihegyi TAMO Blake (Fridays Fortune x Black Kinloch)

Európa Derby Elődöntő – V. hely, ideje 29.66
Európa Derby Invitation – VI. hely, ideje 29.82
Szeptemberi Trófea – III. hely, ideje 29.30
Novemberi Trófea – V. hely, ideje 29.83
WGO Bajnokság – V. hely, ideje 29.36
Decemberi Trófea – I. hely, ideje 16.83
Szilveszteri Nagydíj Sprint – III. hely, ideje 17.70
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.83
Legjobb edzés ideje 480m-en: 29.25

3. Cserihegyi Another Johnny (Fridays Fortune x Csontrakéta Rapid Penge)

Derby Day Sprint Kvalifikáció – V. hely, ideje 17.61
Derby Day Sprint Elődöntő – II. hely, ideje 17.16
Royal Essences Derby Day Sprint Döntő – V. hely, ideje 17.50
Augusztusi Díj – IV. hely, ideje 17.34
Augusztusi Trófea – II. hely, ideje 29.90
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.92

4. Cserihegyi Another Little Help “Penge” (Fridays Fortune x Csontrakéta Rapid Penge)

Derby Day Sprint Kvalifikáció – V. hely, ideje 17.68
Derby Day Sprint Elődöntő – VI. hely, ideje 17.78
Derby Day Sprint Invitation – I. hely, ideje 17.09
Augusztusi Díj – VI. hely, ideje 17.83
Lyreen Mover Díj Sprint Open – V. hely, ideje 17.50
Novemberi Trófea – III. hely, ideje 17.02
WGO Bajnokság – IV. hely, ideje 17.41
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.71

5. Mashmad Bale (Ballymac Eugenie x Fernando Bale)

Derby Day Invitation – II. hely, ideje 17.04
WGO Nagydíj – II. hely, ideje 16.97
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.98

6. Pennys Slibhin “Rambo” (Deanridge Angel x Sh Avatar)

Augusztusi Díj – I. hely, ideje 16.83
Európa Derby Elődöntő – IV. hely, ideje 29.48
Európa Derby Invitation – V. hely, ideje 29.66
Szeptemberi Trófea – I. hely, ideje 28.81
Novemberi Trófea – V. hely, ideje 29.45
WGO Bajnokság – I. hely, ideje 29.07
Decemberi Trófea – III. hely, ideje 29.47
Szilveszteri Nagydíj – II. hely, ideje 29.33
Legjobb edzés ideje 280m-en: 17.05
Legjobb edzés ideje 480m-en: 28.95

7. Hasskona Odile (Droopys Thrill x Droopys Jet)

Sprint Bajnokság – II. hely, ideje 17.04
Derby Day Sprint Kvalifikáció – V. hely, ideje 19.30
Derby Day Sprint Elődöntő – VI. hely, ideje 17.78
Szuka Díj – I. hely, ideje 29.62
Augusztusi Trófea – V. hely, 29.84
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.89

2021-ben 7 agárral, összesen 40-szer álltatok starthoz, mellyel a második legtöbbször nevezett, és a harmadik legtöbb nyereményt nyert tréner vagy. Egy pár mondatban beszéljünk mindenkiről külön. Mashmad Bale “Jerry” 2020-ban 8-szor állt starthoz, melyből nem egyszer végzett dobogón, tavaly azonban csak 3-szor futott, mi ennek az oka?
Jerry kétszeres izomszakadást szenvedett az utolsó versenyén, és mivel már korábbról is volt egy izomszakadása egy harmadik lábán, ezért véglegesen nyugdíjazásra került. Ugyanezen a versenyen szakadt izma Pengének is, őt még később vissza tudtuk hozni a pályára, de természetesen már nem tudott korábbi önmagához képest jól teljesíteni.

TAMO Johnny, Blake, Bolt és Penge saját tenyésztésű agaraitok, velük elég sokat jártatok. Hogy szerepeltek tavaly, mennyire vagytok elégedettek velük?
Pengéről már volt szó, Bolt kimagaslóan teljesített, Blake az elején folyamatosan szerencsétlenül járt a futamaiban, de a végére ő is belejött, míg TAMO Johnny-nál azt láttuk, hogy nem az élre kerülni törekszik, hanem csak élvezi a futást az ellenfelek mellett. Nem vártuk meg nála, hogy ez esetleg odanyúlásban vagy verekedésben csúcsosodjon ki, mint ahogy ez pár agárnál elő szokott fordulni, ezért nyugdíjaztuk, és ma már Szegeden „tengődik” egy remek családnál, szinte luxuskörülmények között, a séták alkalmával pedig gond nélkül játszhat más agarakkal.

Az eddig nyilatkozók közül volt, aki azt mondta fontos neki, hogy az agár, akivel dolgozik saját tenyésztésű és nevelésű legyen, és volt, akinek nem. Ti hogy álltok ehhez a kérdéshez, mennyire fontos a folyamat teljes végig vitele számotokra?
Egyáltalán nem csinálunk ebből presztízskérdést, ugyanolyan szívesen dolgozunk az „idegen”, mint a saját tenyésztésű és/vagy nevelésű agarakkal. Utóbbiaknál ugyanakkor megvan az az előny, hogy sokkal jobban ismerjük már őket, a természetüket, a motiválhatóságukat, esetleges rigolyáikat, míg egy felnőttként a kennelünkbe érkező agárnál ezeket mind ki kell tapasztalni, és össze is kell csiszolódnunk, hogy kihozhassuk belőlük a maximumot.

Rambo és Odile tréningezésre volt nálatok tavaly, az egyikük román, másikuk angol/cseh tulajdonban van. Odile megnyerte a Szuka Díjat 480m-en, Rambo pedig háromszor is dobogóra tudott állni. Milyen volt velük a közös munka?
Rambo egy nagyon jóindulatú, kedves, nagy mafla agár. Az egyetlen hibája, hogy túlságosan is lelkesedik a baromfiudvarunk lakói iránt. Nagyon belopta magát István szívébe, mert könnyű vele dolgozni, igyekszik megtenni, amit kér tőle az ember. A testtömegével volt problémánk, nehezen találtuk meg az ideális versenysúlyát. A versenystílusa a külsősnél is külsősebb, hisz amíg a legtöbb külsős agár (5-6-os box) a kanyarokban igyekszik a legkisebb ívre, belülre behúzódni, addig Rambo még a kanyarokat is külső íven futja. Ez egyrészt hosszabb távot és így idő- és energiaveszteséget jelent, másrészt viszont jó eséllyel kimarad az esetleges ütközésekből a kanyarokban, ami természetesen nagy előny. Szerencsére mind tulajdonosa, román barátunk Sandel, mind Rambo angliai extrénere bőven elláttak információval a természetét, specialitásait illetően, hogy mire érdemes odafigyelni nála. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy az egyik legeredményesebb agarunk lett 2021-ben.
Odile viszont az én kedvencem, munkamániás agár, tele energiával. Neki hosszabb idő kell ahhoz, hogy kötődni kezdjen az új emberekhez, mint Rambonak. Angliai múltjáról annyit tudtunk, hogy egy csúnya verekedés miatt kis híján elpusztult (tévedésből 2 pár agarat engedtek ki a galoppra, ráadásul szájkosár nélkül). Összefércelték, felgyógyult, majd Csehországban élő angol tulajdonosához utazott, később pedig egy csehországi agarashoz került tréningbe, de első futása előtt betüzelt. Ezután a COVID-helyzet miatt jött hozzánk, mert Csehországból nem volt megoldható, hogy versenyezzen. Nála nem sok információnk volt a természetéről, így magunktól kellett rájönnünk, hogy sokkal jobban „működik”, ha teljesen külön foglalkozunk vele, például nem 3-4 másik agarunkkal együtt sétáltatjuk, hanem szólóban.

Marad valamelyikük idén is nálatok?
Mindketten nálunk vannak, illetve maradnak. Rambo eredetileg hazament volna Romániába, de mivel a vírushelyzet, illetve a munkája miatt Sandel még mindig nem tud rendszeresen Magyarországra utazni, hogy versenyeztesse őt, így idén is a mi kennelünket erősíti majd.
Odile pedig anyai örömök elé nézett, tavaly novemberben született meg az első alma a 2020-as Magyar Derby győztesétől, Pride of Hungary „Johnny”-tól. Hogy idén visszatér-e a versenyzésbe, az még megbeszélés tárgyát képezi, hiszen tavaly csak árnyéka volt önmagának angliai szintjéhez képest, ugyanakkor én bízom benne, hogy most már tényleg ismerem annyira, hogy tudjam, hogy lehetne a legjobbat kihozni belőle. Ha tévednék, és a korábbi sérülése végérvényesen befolyásolja a futását, akkor viszont nem erőltetjük a versenyzést, hiszen már ki van nézve hozzá a következő párja is.

A saját tenyésztésű agaraitok közül, akikről fentebb volt szó, marad versenyben még valaki az idei évre?
Saját tenyésztésű agaraink, akik idén is versenyezni fognak, TAMO Bolt és TAMO Blake, illetve, bár nem mi tenyésztettük, de a mi „Jerry”-nk lánya, Zserbó, szintén fog futni.

Az idei szezonra kikkel készültök rajtuk kívül, vannak nálatok fiatalok, akik kezdenek már idén, illetve lesz tréningezésre hozzátok kerülő agár?
Ide sorolnám Zserbót, neki egy debütáló versenye volt még csak tavaly Szilveszterkor, és nagyon biztató volt, amit láttunk tőle. Van két szintén saját tenyésztésű, fiatal kanunk is, Liam és Puskás, ők Angliába és Írországba fognak utazni, de a felnevelésüket és a kezdő lépéseket a pályán még itthon fogják megtenni. Lesznek új, tréningezésre kapott agaraink is, ráadásul három lánytestvér, ők Romániából érkeznek hozzánk tavasszal. Bár már 2 évesek, de az alapoktól kell kezdeni náluk szinte mindent a pályaversenyzéshez.

Ahogy fentebb említetted van most nálatok egy alom kiskutya, mondanál róluk kérlek pár mondatot?
November 11-én születtek Odile és Johnny babái. Odile pedigréje a legjobbak közé tartozik Európában, ami a tenyésztésbe vont angol agár szukákat illeti, így nagyobb kíváncsi vagyok, hogy mit produkálnak majd a pályán. Az már most egészen biztos, hogy az anyjukhoz hasonlóan nagyon értelmes, gyorsan tanuló agarak.

Ti is a sok kutyás agarasok közé tartoztok, ezért tőletek is megkérdezem, a leversenyzett, úgymond kiöregedett agarakkal nálatok mi történik, hova kerülnek, hogy találtok nekik gazdit? Gondolom nem tartotok meg mindenkit ti sem.
Zömében a hazai Agár Fajtamentésen keresztül, Nagy Henni segítségével találunk hozzájuk passzoló új gazdikra, de van, amikor mi magunk találtunk a nyugdíjasoknak új otthont. És természetesen vannak, akik nálunk öregednek meg. A legöregebb agarunk 15 éves lesz idén.

A tenyésztésről is beszéljünk egy pár szót, milyen elv alapján tenyésztetek, ha van ilyen? Dia te rendkívül sokat foglalkozol a külföldi agaras élettel is és abszolút update vagy a történéseket illetően, befolyásolja ez a tenyésztéseteket bármilyen módon? Úgy értem vásároltok külföldről agarat/spermát tenyésztési szándékkal, vagy magyarországi vonalakat visztek tovább?
Úgy gondolom, hogy a hazai állománynak egyelőre mindenképpen támaszkodnia kell az importokra a tenyésztés tekintetében. Eddig 4 angol agár alom született nálunk, az elsőnél a saját kanunkhoz kerestünk hozzá passzoló, felnőtt tenyészszukát Írországból, másodszor ugyanezzel a szukával ír tenyésztésű, Belgiumban élő kanhoz látogattunk el. A harmadik almunk szintén ír import szukától született, fagyasztott sperma segítségével, míg a negyedik a már említett Odile alom (ő is ír tenyésztésű). Úgy látom, általánosságban kijelenthető, hogy a legkiemelkedőbb eredményeket, legjobb időket még mindig importok vagy azok kölykei futják.

Mi a legfontosabb számotokra a tenyésztésben?
Az, hogy nekünk legyen 1-2 jó kölykünk belőle. És természetesen a kiemelkedő anyai vonal a tenyészszukánál.

Amikor születik nálatok egy alom mennyit tartotok meg belőle, hova kerülnek a többiek, adtok el hobbi célra is kiskutyát, vagy fontos, hogy mindenkit viszont lássatok a pályán?
Általában az az elképzelés, hogy kettőt tartunk meg, ha lehet, akkor egy szukát és egy kant. De sokszor másképp alakul, sőt, eddig mindig, ha nem más miatt, akkor a nemek aránya miatt.
Igen, kifejezetten adunk hobbi célra is kiskutyát, és megpróbáljuk felkelteni az új gazdik érdeklődését a sport iránt. Ebben természetesen annak a „veszélye” is benne van, hogy egy kezdő versenyeztető nyilván nem olyan rutinosan neveli fel, tréningezi agarát, és az agár esetleg nem tudja megmutatni a maximális képességeit – ami esetleg a párosítás, a szülők minőségét kérdőjelezi meg a felületes szemlélőben -, de ezzel együtt tudunk élni. Azzal már kevésbé, ha egy kölykünk ide-oda lenne passzolgatva csak azért, mert nem futott 14 hónaposan pályacsúcsot.

A megtartani kívánt kölyköket mi alapján választjátok ki, megérzés, viselkedés, forma..?
Általában megérzés, szín, vagy egyéb, abszolút tudománytalan alapon választjuk ki a sajátokat.

Évek óta együtt dolgoztok Racsek Károly barátotokkal és sokszor adtok oda hozzá agarat tréningezésre. 2020-as Derby előtti interjúban István azt mondta, hogy a munka beosztása nem mindig teszi lehetővé számára, hogy úgy foglalkozzon az agarakkal, ahogy szeretne és hogy ez is oka annak, hogy időről időre adtok Karcsihoz saját agarat tréningezésre, úgy fogalmazott akkor, hogy “a legjobbnak gondolt agaraimat adom hozzá”. De mégis, mi alapján döntitek el ki maradjon Dia keze alatt és ki menjen át Karcsihoz, hisz gondolom nincs enyém-tied, hanem minden agár közös?
De, kifejezetten van enyém-tiéd, rendszeresen István orra alá is dörgölöm, hány agár van az ő nevén és hány az enyémen… 🙂 De valójában persze közösen hozzuk meg a fontos döntéseket. Az, hogy ki kerül Karcsihoz, elsősorban Karcsin múlik. Igazából bármelyik agarunkat rá merjük bízni, de nála más szempontok is fontosak, például a szomszédok miatt nem lenne ideális egy hangos, beszédes agár és természetesen nagyon korlátozott a létszám, amit jó lelkiismerettel vállalni tud.

Ha valakit elvállaltok tréningezésre az is mindig közös megegyezés, vagy van olyan, hogy egyedül döntesz, hogy el szeretnél vállalni valakit?
Természetesen megbeszéljük, hisz a munka is közös lesz velük.

Hogy zajlik az otthoni munkamegosztás köztetek, mindenkinek megvan a maga feladata, vagy ahogy épp esik?
Jellemzően Istváné a sétáltatás, enyém az etetés, de semmi sincs kőbe vésve, kivéve a papírügyeket, azt garantáltan nekem kell intéznem, akár törzskönyvezés, akár az oltások naprakészsége vagy a kullancs elleni szerek beadása a téma.

A ’21-es évben melyik eredményetekre voltatok a legbüszkébbek?
Ha a Kincsem Parkban futott versenyekről van szó, akkor igazából nem is a legbüszkébb szó lenne a jó, hanem néhány igazán izgalmas élményt elevenítenék fel. Odile fantasztikus küzdelme a Szuka Díjon, talán az év legszorosabb befutója volt, aztán Rambo elképesztően dinamikus hajrája Fernando Jet ellen a célegyenesben. A legnagyobb büszkeséget viszont kétségtelenül a Németországban rendezett FCI Európa-Bajnokságon éreztük. Bár kimenni idén nem tudtunk, de élőben láthattuk a futamokat. TAMO Frater (tul. Fung Róbert) és TAMO Carter (tul. Proksa Antal), Bolt és Blake alomtestvérei a második angol agár almomból, mindketten csodálatosan futottak és döntőbe is kerültek, végül Carter megszerezte az FCI Európa-bajnok címet is, amire már több, mint 10 éve nem volt példa magyar tulajdonú angol agárnál. Még most is bepárásodik a szemem, ahogy ezeket a sorokat írom. Frater később az isaszegi CGRC Európa Derby-n visszavágott a testvérének, ott ő diadalmaskodott, míg Carter a Consolation győzelmet húzta be. Tenyésztőként a legjobb érzés, amikor azt látod, hogy abból, ami egykor csak egy gondolat, egy terv volt, végül sok-sok munka után sikerek és hatalmas örömök realizálódnak. Azt hiszem, ezek a csodálatos élmények azok, amik miatt agárverseny-függők vagyunk és amik miatt tenyésztünk.

40 starthoz állás nagyon szép teljesítmény és nagyon sok munka van mögötte. Összességében elégedettek vagytok a tavalyi évvel?
Igen, ugyanakkor nagyon sajnálom, hogy Penge és Jerry végül sajnos nem tudták végig versenyezni a szezont, mert lett volna bennük még potenciál.

Mindketten Istvánnal “öreg motorosnak” számítotok a sportban, nem csak versenyzőként, hanem versenyszervezőként is sok tapasztalatotok van. Hogy érzitek magatokat a Kincsem Parkban, miért szerettek ide járni?
Nagyon tetszik, hogy péntek este vannak a versenyek, így a hétvége tulajdonképpen szabad marad, bár tudom, hogy mások más napot tartanának ideálisnak. Nagyon nagy pozitívum ezzel összefüggésben az is, hogy nyári kánikula idején sem napközben kell futniuk a versenyzőknek. Illetve az az alapvető dolog, ami a profi versenyek rendszerét jellemzi, hogy egy agár egy nap egyszer futhat csak. Hasznos lehetne ugyanakkor bevezetni az adott napi pályagyorsaság alapján a „going allovance”-t, vagyis egy időkorrekciót, aminek a segítségével a különböző napokon elért időeredmények jobban összehasonlíthatóak lennének.

Fotók: The Sighthound Photographer – Szilárd Simkó

Moonlight-hunter Lyreen’s Sight (Jazzy x Lyreen Mover)

Szezonnyitó Nagydíj – III. hely, ideje 29.61
Izsó Lajos Emlékverseny – III. hely, ideje 29.23
Júniusi Trófea – III. hely, ideje 30.32
Kincsem Park Magyar Derby Negyeddöntő – V. hely, ideje 29.75
Kincsem Park Magyar Derby Elődöntő – II. hely, ideje 29.43
Kincsem Park Magyar Derby Döntő – V. hely, ideje 29.51
Európa Derby Elődöntő – I. hely, ideje 29.39
Európa Derby Döntő – V. hely, ideje 30.05
Lyreen Mover Daíj – III. hely, ideje 29.86
Novemberi Trófea – VI. hely, ideje 30.47
WGO Bajnokság – IV. hely, ideje 29.71
Mester Tréner Díj – VI. hely, ideje 31.05
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.93
Legjobb edzés ideje 480m-en: 29.01

Moonlight-hunter Lyreen’s Steed (Jazzy x Lyreen Mover)

Szezonnyitó Nagydíj – IV. hely, ideje 17.13
Izsó Lajos Emlékverseny – II. hely, ideje 16.98
Sprint Bajnokság – II. hely, ideje 16.80
Lyreen Mover Díj – I hely, ideje 29.27
Novemberi Trófea – III. hely, ideje 29.55
WGO Bajnokság – IV. hely, ideje 29.72
Decemberi Trófea – II. hely, ideje 30.13
Szilveszteri Nagydíj – IV. hely, ideje 29.69
Legjobb edzés ideje 280m-en: 16.51

2020-ban kezdtél el komolyabban foglalkozni az agárversenyzéssel életed első angol agarával, Sight-tal. A tavaly januári szezonértékelő interjúban azt mondtad, nem tervezel mellé még egy pár évig másik agarat, ehhez képest a tavalyi szezont már két versenyzővel, Sighttal és a testvérével Steeddel kezdted el. Hogy került hozzád Steed és miért döntöttél úgy, hogy mégis megpróbálod egyszerre két agárral?
Nem titok, hogy Sightot Tenczel Gábornak köszönhetem, és mindent, ami az agarazáshoz kapcsolódik. Szezon elején több agárral kezdett el egyszerre dolgozni, de Steed nem volt köztük. Beszélgettünk, beszélgettünk, aztán úgy döntöttünk, hogy végül is miért is ne? Azóta még hálásabb vagyok neki, hiszen Steed minden porcikája csupa báj és kedvesség, bearanyozza a mindennapjaimat, arról nem is beszélve, hogy a pályán szívét lelkét beleadja a munkába.

2020-ban Sight összesen nyolcszor állt starthoz, a te tréningezésed alatt négyszer, ami ugyan nem sok, de abszolút kezdőként teljesen megfelelő. 2021-ben azonban már 22-szer álltál starthoz a két agárral, ami azt gondolom, hogy óriási fejlődés az előző évhez képest, főleg úgy, hogy ebből a 22 versenyből 11-szer az első három között végeztél. Hogy értékeled a tavalyi évet, mennyire érezted megterhelőnek egyszerre két agárral dolgozni?
Az agárversenyzés egy kincs lett az életemben. Egy olyan tevékenység, amelynek minden percét imádom. Minden napom e körül forog, nézem a trénerekkel az interjúkat, cikkeket, könyveket olvasok, igyekszem fejlődni, tanulni. Két agárral nagyon élvezetes dolgozni, hiszen két teljesen más személyiség, nagyobb odafigyelést igényel, hogy épp melyiküknek mire van szüksége, min kellene változtatni, vagy min nem, de aki szereti ezt egy kutyánál, az kettőnél csak még boldogabb tőle, hogy csinálhatja. A tavalyi év egyébként hullámvölgyekkel volt tele számomra, de úgy gondolom, hogy ha minden simán menne, akkor nem tanulnék ennyit.

Milyen tapasztalatokat szereztél, hogy értékeled magad, mint kezdő tréner, a két fiút és az elért eredményeket?
Nálam egy futam eredményének értékelése mindig attól függ, hogy a kutya önmagához képest mit fut, a helyezés nem minden esetben mérvadó, sőt, a legtöbbször nem az. Ennek fényében lett volna bennük több is, sokszor voltam magamra mérges. Mindketten buktak egyszer-egyszer a szezon során, ami bennük is maradt sokáig, mire pedig megtaláltam a módját, amivel ezt elfeledtethettem, vége is lett a szezonnak. Mint minden – bár nehéz volt feldolgozni -, ez is előbbre vitt.

Ősszel lesznek 5 évesek a fiúk, így gondolom nem kérdés, hogy idén is még pályára állsz velük?
Igen, már tűkön ülök, hogy elkezdődjön végre a szezon. Ezerrel készülünk és nagyon remélem, hogy még sok versenyt fognak élvezni ebben a korban is.

Steed Gábor tulajdonában maradt, de tudjuk, hogy ennek ellenére őt is sajátodként szereted. Mik a terveitek a jövőre nézve, marad nálad akár még versenyezni, akár kedvencnek?
Reményeim szerint mindkettő. Eleinte úgy gondoltam, hogy ha nálam befejezte a munkát kedvencnek én is szívesen odaadnám, hiszen amilyen bűbájos, lenne rá jelentkező, de már a hozzám költözésének pillanatában éreztem, hogy nem lesz szívem – és remélem Gábor is úgy látja, hogy jó helyen van nálunk. Így marad az az opció, hogy nagyobb otthont kell hamarosan keresnünk.

Főleg, hogy anno elmondtad, hogy hosszútávra tervezel a pályán, így lassan esedékessé válik az új agár gondolata is. Mi a terved a közeljövőre nézve, bevállalsz egy harmadik agarat is?
Mindenképp szeretnék majd egy fiatalt igen. Az elsődleges tervem az, hogy kintről hozzak be, amihez már most igyekszem belemélyedni a származások/kennelek/trénerek ismeretébe. De persze ez még alakulhat máshogyan is, hiszen Steed sem volt tervezve.

A munkád, a lovaglás és az agár edzés mellett elindítottál egy izgalmas agaras oldalt/ vállalkozást is, Meglio Racing néven. Mesélj erről egy kicsit bővebben kérlek, honnan az ötlet, mi a küldetés, illetve a jövőbeni terveid vele?
Minden szempontból szükségesnek ítéltem meg egy agaras közösségi platform létrehozását. A fiatalok nem ismerik a sportot, a közönség nem tud igazán rajongani érte, mert a versenyértékelések és interjúk kivételével nem jelenik meg lényegében semmi agaras tartalom. A fogadók nagyon vakon vannak, mert sem a betlovin sem a turfban nincs elég információ számukra (saját tapasztalat). Így pedig, még ha valakit érdekelne is a miliő, de esetleg nem mer odamenni egy trénerhez személyesen, vagy vidéken lakik, de érdeklődne akár csak a fogadás iránt, hamar elveszhet. Pedig hatalmas potenciál van benne, hiszen a saját bőrömön érzem, mennyire jó agarasnak lenni, de ha nincs Verebélyi Kriszti barátnőm, lehet sosem hallok róla.
Emellett pedig mivel mind profi agaras felszereléseket – itt nem unikornisos nyakörvre meg pulcsikára gondolok, hanem rendes versenyfelszerelésre, nagyméretű kutyapárnára stb. -, mind megfelelő táplálék kiegészítőket (pl. izomláz elkerülése) borzasztó nehéz találni, kezdőként még inkább, így ezt is szeretném elérhetővé tenni. Ennek fényében, ha bárki belevágna a sportba, nem kell órákat keresgélnie, hogy honnan lesznek meg a dolgai, hanem könnyen meg tudja találni és tud rendelni. De ugyanez igaz a versenyzőkre is, nem kell mindent külön-külön beszerezni, mert mindenből lesz ott a versenyeken is. Nyilván nem azért hoztam létre ezt az egészet, hogy ebből gazdagodjak meg – erre a matematikai esély kb. stagnál a nullához -, de ha már elolvasok egy cikket, mondjuk Kinloch Brae-ről és magam is blogger vagyok, semmiből sem tart egy rövid anyagot összerakni róla egy fotóval. Ugyanez igaz a vitaminokra, pórázokra, kutyaruhákra is, pár darabbal több, és sokaknak nagy könnyebbség lehet. De a fő ok az, hogy rettenetesen élvezem, amikor bármi agarassal foglalkozhatok, így ezt is.
Később tervezem kiegészíteni ezt egy rendes honlappal, ahol megtalálhatóak lennének az örökbe fogadható és az éppen eladó agarak, mint most a Greyhound Datán, a raktáron levő termékek a shopban, az aktuális Kincsem parki versenyzők és trénerek fotóval, bemutatkozással, linkkel az eredményekhez, az egyes évek bajnokai visszakereshetően, cikkek, érdekességek, tréningtippek stb. A megvalósítás nem két perc, és ehhez nyilván az is kell, hogy az agaras társadalom befogadja, hogy megkeressenek, ha van eladó/örökbe fogadható agaruk, vagy ha igényük van bármi felszerelésre, kiegészítőre. Ez mind idő, energia, munka és nekem is csak 24 órából állnak a napok, de azon vagyok, hogy felépüljön valami, ami a sport jövőjének az egyik alappillére tud lenni itthon. Persze sok ilyen pillér van, és a legtöbbön Ti, a menedzsment gőzerővel dolgoztok. Mi, az agaras közösség pedig ezzel tudunk mellétek állni.

Bár a laikus számára furcsának tűnhet a kérdés, hisz kétszer is a dobogóra álltál, téged ismerve mégis megkérdezem, melyik eredményetekre vagy a legbüszkébb szakmai szempontból?
A legbüszkébb arra vagyok, hogy indulhattunk a Magyar és az Európa Derby döntőben is. A legjobbak ellen futni mindig megtiszteltetés, de a két Derby végső futamai talán a két legfontosabb megmérettetés a szezonban és mi ott voltunk mind a kétszer. Idővel persze már nem csak „résztvevőként” szeretnék döntőket futni, hanem esélyesként is, de egyelőre itt tartunk, ennek örülünk.

Hogy érezted magad a pályán a tavalyi évben, melyek voltak a legemlékezetesebb versenyek számodra és miért?
Nem tudnék egyet kiemelni, mind egy-egy lépcső azon az úton, amin valami újat tanulhatok. Nézőként a kedvenc pillanatom Szöszi pályacsúcs javítása volt. Minden időfaragás azt sugallja nekem, hogy megint egy lépéssel közelebb kerültünk a kinti szinthez és megint egy kicsivel jobbak lettek a kutyáink Magyarországon, erre pedig büszkék lehetünk!

Fotók: The Sighthound Photographer – Szilárd Simkó