Vélemények – Nemzeti Díj

Csontos Pál – Born To Champion, Géza, Ráadás

Born To Champion sínes problémákkal küzdött, ezért kezdte később a szezont, most már azonban rendben van. Amennyiben pénzes helyre ér, akkor elégedett leszek vele, hiszen nehéz verseny lesz számára és még nincs topformában. Géza istállóváltás után lép pályára, jól sikerült a felkészülése. Nem lesz egyszerű feladata, de a hosszabb táv kedvezhet neki, az első háromba várom. Ráadás rendben van, jó formának örvend. Ha puha lesz a pálya, akkor nagy meglepetést szerezhet a kanca.

Miroslav Jovanovic – Exact

Pozsonyi futása után jöhet előre, továbbra is jó lovas üli, aki ismeri a lovat. Megfelelően dolgozott és lendületben van, éppen ezért helyezést várunk tőle.

Kovács Sándor – Mágnás Öcsi, Dark Blue Sky

Igen jó formának örvend Mágnás Öcsi, akit most a régió egyik klasszisa, Alberto Sanna ül. A Gróf Erdődy Rudolf Emlékversenyben rendívül szép stílusban, könnyen győzött, és azóta is kimondottan jól tréningezik. Arról még nem vagyok meggyőződve, hogy a hosszabb távok mennyire fekszenek neki, de az 1600 méterrel nincs semmi problémája. Bízom benne. Dark Blue Sky szintén remek formában van, Kozma Pistával indul. A kanca tavalyi négy startjából háromszor is nyerőként jött vissza. Idén nem versenyzett még, de komoly alapozómunkákat kapott. Kedden ment egy mérföldes galoppot, látszik, hogy a távval semmi gondja nem lesz. Reménykedünk abban, hogy ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta.

Ribárszki Sándor – Poseidon

Idén két futása után veretlen, bár ahhoz, hogy a Nemzetiben nyerjen, egyértelműen javulnia kell. A lehetőség benne rejlik. Elvem, hogy „győztes csapaton ne változtass!”, ezért most is Suták Csenge üli, akivel minden eddigi versenyét megelégedésemre teljesítette. Kondíciómunkákkal készült a versenyre, dombozik, terepen megy, sétálgat. Olyan étvágya van, mintha nem is telivér, hanem farkas lenne. Bízom benne!

Szuna Szabaolcs – Short Circuit

Mi otthon egyszerűen csak „Kis Frankel”-nek hívunk – tovább erősödött, és ami a legnagyobb öröm, hogy semmi nem hátráltatta a felkészülését. A munkái jók, kedden megkapta a zárógaloppját is. Egy kedves, szimpatikus ló, ugyanakkor versenyben férfi kezet kíván, puller. Kun Fecóval jó párost alkotnak, de az látszik, hogy az 1600 méter nála a határ.  Azonban, ha ezt nem sokallja, akkor mindenképpen az első háromba várható.

Maronka Gábor – Sommerprinz

Ősszel került hozzánk, Pozsonyban futott, ahol taktikailag egy kicsit elszámoltuk magunkat. Ettől függetlenül nagyon jól sikerült a felkészülése, dobogóra várom.

Zala Csaba – Timur

Elég jó képességű lónak tartom, tavaly 1600-ra nagy stílusban győzött, itthoni munkái is igazolják, hogy a jobbak közé tartozik. Erős a mezőny, a legjobbak között áll starthoz, ugyanakkor kíváncsian várom, hogy mire lesz elég.

Vélemények – Batthyány.Hunyady Díj

Csontos Pál – Amore Boy, St Pantaleon

Amore Boy felkészülése jól sikerült, ez lesz az első versenye a szezonban, de korrekt futást várok tőle, közeli esély. St Pantaleon nemrég került hozzánk francia tréningből, a deauville-i árverésről érkezett. Munkában még nem mutat extrát, de kíváncsian várjuk hogyan teljesít versenyben. Franciaországban elég jó eredményeket ért el, most a Kincsem Parkban kell bizonyítania.

Maronka Gábor – Different Illusion

Idén volt egy nehezebb versenye Olaszországban, ami nem nagyon sikerült. Jól alakult a felkészülése, formában van, reméljük odaér az első három közé.

Molnár Gyöngyi – Luis Fernando

Nagyon jó futást várok tőle, úgy látom, hogy javult a Káposztásmegyeri Díj után. Hogy jelenlegi formája mire lesz elég az vasárnap kiderül, mindenesetre az első három hely valamelyikére várom.

Miroslav Jovanovic – Il Ministro

Előző versenye 1400 méterre nem volt a legkedvezőbb, de most erősebb lovast kapott és a hosszabb táv is minden bizonnyal előnyére válhat.

Suták János – Catch Me

Kimondottan jól dolgozik, minden körülmények között számíthatunk rá, hiszen mindig hűen adja tudását. „Szürit” – aki egy igazán aranyos, kedves telivér – most a lányom, Csenge üli majd. A Megnyitó Versenyben megvédte címét, az Igazgatósági Díj 2000 métere azonban kicsit hosszú volt számára. Legjobbjára elsősorban 1400-tól 1600-ig számíthatunk, ezért bízom a tisztes helytállásában.

Kovács Sándor – El Darooj, Light Blue Sky

El Darooj nincs könnyű helyzetben, könnyen lehet, hogy egyelőre még nem érett ehhez a feladathoz. Ugyanakkor képesség van benne, megadjuk neki a lehetőséget. Szerbiában nyert háromszor, meglátjuk, ez mennyit ér most. Ifj. Kozma István lovagolja majd, elégedett lennék, ha az 5.-6. hely egyikét megszerezné. Light Blue Sky tavaly év végén nyert hármat, jó beállításokból. Idén a Káposztásmegyeri Díjban ötödik lett, de akkor még nem volt topon. Munkái alapján bátran mondhatom, hogy jött előre, a téli szőrét elengedte, jól is eszik. Az első három közé várom kedvenc lovasával, Koricsánszky Virággal.

Tormási Gyula – Rémkirály

Két verseny és két harmadik helyezés van már idén Rémkirály tarsolyában. Ezek közül az utolsó futását a Káposztásmegyeriben nem fogadtam el, mivel ott elég szerencsétlenül alakult számára sok minden. Kicsit nehezebben kezd, ami 1400-ra nem fér bele, ezért is jobb neki a mérföld. Regenerálódott, minden rendben vele, jókedvű, és felkészülten várja a versenyt. Mindenképpen az első háromba várom!

Bábolna Nemzeti Ménesbirtok

A Dióspusztai Ménest Jaross Sándor alapította 1912-ben. Jaross Sándor a lóversenyzés körében elsősorban arról volt híres, hogy nagy összegű fogadásaival félelmetes ellenfele volt a könyveseknek, a bukmékereknek, ám egy nagy adóssága miatt kénytelen volt eladni lesvári istállóját, amelyet tőle báró Springer Gusztáv vásárolt meg, és a magyar telivértenyésztés meghatározó ménesévé emelte.

Ennek alapján természetes, hogy Dióspuszta megalapítását, elsősorban jól átgondolt üzleti szempontok alakították. A cél egy gazdaságosan működtethető, panziós és árverésre tenyésztő ménes megalapítása volt. Ekkor még működött az Esterházy Miklós által életre hívott tatai idomítótelep. Dióspuszta Tata mellett, a Bécset Budapesttel összekötő út mellett feküdt, és a Kisbéri Állami Ménes is elérhető közelségben volt, ahol kiemelkedő angol telivér mének álltak a magántenyésztők rendelkezésére. Nem csak ezek a szempontok tették kiváló ménessé, hanem az is, hogy a Tata városától 4 km-re, a tengerszint felett 195 méterre fekvő enyhén lankás, erősen meszes, homokkal kevert lösztalaja, a lovak nevelésére kiváló kemény vize, a dombos felszínen történő mozgatás atletikus alkatú, versenyképes csikók felnevelését tette lehetővé.

Dióspuszta a hazai angol telivér tenyésztés utolsó bástyája, a kistenyésztők támogatásában és a hazai tenyésztési irányok kitűzésében meghatározó jelentőségű. A lóállomány tekintetében az állami ménes a legnagyobb hazai szereplő. Versenylovak tenyésztésével, versenyeztetésével és a magántulajdonban lévő kancák panziós kiszolgálásával egyaránt foglalkoznak.

A ménes évről évre 40-45 saját kancával tenyészt. A tenyészkancák jelentős része mostanra már import, amelyek nyugat-európai színvonalú pedigrével rendelkeznek. A saját csikólétszám általában évi 25-30. A ménesben yearling korig nevelkednek a lovak, majd innen kerülnek a tréningpályákra saját idomításban, illetve értékesítés vagy bérbeadás után. A tréningben lévő versenylovak száma a mai napig is jelentős.

Az elmúlt évtized tenyésztésének eredményességét bizonyítja többek között, hogy 2015-ben Megkapó Derby második helyezése és a Kancadíj megnyerése után a legeredményesebb magyar tenyésztésű ló lett. 2016-ban My Luck a Nemzeti Díjban, a Kovács Mihály Emlékversenyben és a Magyar St. Leger-ben elért győzelmei alapján az „Év Lova” címet érdemelte ki. Az év végi tenyésztő champion trónjáról, hosszú évek óta szinte letaszíthatatlan a Ménes.

2018-ban Esti Fény sikert sikerre halmozott, megnyerte többek között a Magyar Derbyt, a Kincsem Díjat és a Magyar St. Legert, megszerezte az „Év Lova” címet, valamint első lett a Nemzeti Galopp Liga sorozatban is, nemrég pedig némi meglepetésre, Ausztráliában Black-Type versenyben is győzött. 2021-ben Shy Boy megnyerte a 99. Magyar Derbyt, majd a Kisbér Díjat is, később a Dióspusztai Díj elsősége mellett több értékes helyezést szerzett. Tavaly Mesetár tűnt ki a háromévesek között, főleg őszi remeklésének köszönhetően, amikor a Magyar Kancadíjban és a Kovács Mihály Emlékversenyben is diadalmaskodott.

Fedezett Dióspusztán Overdose, illetve a klasszis Anabaa Blue, de az utóbbi években további, jelentős vérfrissítésre került sor. Jelenleg Cirfandli, Mokarris és Pigeon Catcher mellett Écrivain a ménes „ékköve”, akinek első utódai már szépen erősödnek és újabb csikók várhatóak tőle a közeljövőben. Versenyben már láthatjuk ivadékaikat, ők lehetnek a következő bábolnai championi címek letéteményesei, a Ménesnek az idei Nemzeti Díjban is van indulója.

A ceglédberceli tréningtelep

Székely Károly idomár több mint 25 éve alapította a tréningtelepet, mely az eltelt két évtized alatt számos klasszis sík- és ugrólovat adott a versenyüzemnek. A kitűnő Andrásfi többek között Millenniumi Díjat, Imperiál Díjat, Batthyány – Hunyady Díjat, Káposztásmegyeri Díjat és Köztársasági Djíat nyert, de számos nemzetközi sikert is elért Ausztriában és a volt Jugoszlávia területén. Az istálló komoly lova volt Aluna, a sárga kanca, aki 2003-ban az „Év Lova” címet is megszerezte, köszönhetően a Central European Breeders’ Cup Classic-ban szerzett előkelő, harmadik helyezésének. A ceglédberceli lovak legújabb sikerszériája 2015-től datálható, az újra fellendülő gátversenyeknek köszönhetően. A régiós klasszis, Diplomata minden idők legjobb magyar tréningből futó ugrólova, Magyarországon és Szlovákiában veretlen és verhetetlen volt, de komoly Group 1-es futamokban is bizonyított. Meránóban és Milánóban, valamint Pardubicében egyaránt kiemelkedő eredményeket ért el, szép helyezéseket szerzett. A már tizennégy éves és visszavonult Diplomatának köszönhetően az idomítótelep egyre nagyobb nemzetközi hírnevet szerzett, azonban szerencsére az utána következő generáció is szárnyalt a Pest vármegyei településen. Jack The Giant halmozta a győzelmeket a Kincsem Parkban és Ausztriában is rangos trófeát gyűjtött, de hasonlóan szép karriert futott be Dr. Ecsedi Letícia lova, Radio Ga Ga is. A szürke herélt síkon éveken keresztül igazolta remek formáit, majd ugrásokon is rendre a főszereplők közé tartozott. A Ceglédbercelen készülő lovaknak és Székely Károly idomárnak is célja volt, hogy a hazai győzelmek mellett, a nemzetközi színtéren is maradandót alkossanak, így öregbítve a magyar lóversenyzés hírét.

A Versenyszervező az idei Tavaszi Lóverseny és Food Truck Show harmadik napjának első futamával, a ceglédberceli klasszisok előtt tiszteleg.

A Nemzeti Díj

A Nemzeti Díj lefutásának napja a versenyév első piros betűs ünnepe. Az angol kipróbálási rendszert alapul véve klasszikus versenynek tekintjük a háromévesek legfontosabb tenyészpróbáit, amelyekben kizárólag mének és kancák – leszámítva a gyengébb nemnek járó 1 1/2 kg engedményt – egyenlő teherrel futhatnak. A klasszikusok sorozatának bevezetője a 2000 Guineas-nek megfelelő Nemzeti Díj. Követi az Alagi Díj (2000 m, június 1.), a Magyar Derby (2400 m, július 7.), a Magyar Kancadíj (2400 m, szeptember 8.), majd következik az utolsó állomás, a Magyar St. Leger (2800 m, október 6.).

Minden közreműködő – tenyésztőtől a versenylovasig – álma a legértékesebb trófea, a Derby ”kékszalagjának” megnyerése. Semmit nem von le az előtte lefutott klasszikusok értékéből, hogy a Derbyhez vezető út felkészítő állomásai. Ennek megfelelően, e célt szolgálva 400 méterenként, fokozatosan emelkedik a táv, a besorolás. A Derbyre felkészülni más módon, kisebb versenyekben, évjárat összehasonlítókban, napi főversenyekben is lehet, abban azonban minden idomár egyetért, hogy a távot és a terhelést illetően a fokozatosságot szem előtt kell tartani.

Fennállása óta érzelmi okokból kötődünk annyira a Nemzeti Díjhoz. Egyik legrégebbi, ma is programra kerülő nagyversenyünk. Tekintettel alapításának körülményeire, generációkon keresztül a legmagyarabb versenynek mondták.

1830. június 6-án futottak először Nemzeti Díjat. Az elnevezésen kívül mai versenyünkhöz sok köze nincs, de a nemes szándék miatt ne menjen feledésbe. Széchenyi és kortársai a lóversenyt a hazai lóállomány nemesítése, színvonalának emelése miatt tartották fontosnak. Hét hazafi fejenként 40 – 200 aranyat befizetve 440 arany tőkét alapított, melynek évi 35 arany kamata biztosította a díjat. “Futhat ollyan, 4 esztendőnél nem fiatalabb, magyar honi, nem angol vagy arabs televér mén és kancza, mellynek szülei is már magyar honiak. 1600 posoni öl. A lovas született magyar legyen.”

Az első mai értelemben vett Nemzeti Díjat 1836. június 3-ra írták ki: “200 arany harmincz aranyat érő és Magyarország czimerével ékesített serlegben az első lóé, 50 arany a másodiké. Kamatjából azon 4900 arany tőkének, melyet alapítottak (megj. 44 fő fizetett be 50- 500 aranyat). Ezen díj az eddigi Húsz Hazafi, Első nevetlen, Esterházy és Nemzeti Díjakból olvasztatott egybe.”

A távot, mely azóta nem változott, mérföldben állapították meg. Csak magyarhoni lovak indulhattak, de külföldi lovas is lovagolhatott, aki 4 fonttal vitt többet a nyeregbe.

Elnevezése az idők során többször változott. 1858-ig Nemzeti Díj, 1859 -től Egyesült Nemzeti Díj, 1886-tól Egyesített Nemzeti és Hazafi Díj. 1947-ben futották utoljára.

A régmúlt győztesei közül említsük meg a legkiválóbbakat: Waternymph (1863, Kincsem anyja), Kincsem (1877), Fenék (1886, 50 hosszal nyerte az Alagi Díjnak megfelelő német Union Rennen-t, második a Német Derby győztese), Miczi (1913, a Blaskovich tenyésztés egyesek szerint Kincsem után második legjobbja), Az utolsó történelmi versenyt Hellas nyerte a későbbi Osztrák Derby nyerő Intermezzo II. (Imi apja) előtt. Minci (Imi anyja) még negyedik, a Derby napjára ért a csúcsra, a legnagyobb tenyészpróbában távbírásának köszönhetően fél hosszal előbb ért célba a nagy rivális, középtávú Hellas előtt.

Az osztályharcos években elképzelhetetlen volt, hogy verseny ilyen elnevezéssel és múlttal lefutásra kerüljön. Nemzeti Díjunk újkori története 1956-ban kezdődött, nyerője romjaiból újjáépült telivértenyésztésünk első büszkesége, Imi.

Az előző évi fiatalok legjobbjai, mivel nyereményük alapján más versenyekben tehertöbbletet vinnének, tavasszal rendszerint a Nemzetiben jönnek pályára, itt mutatják meg, mennyit fejlődtek a téli szünetben.

A Nemzeti Díjat többször kimondottan rövidtávú, egyenespályás lovak is megnyerték: Librettó (1966), Nánika (1974), Artist (1975), Köröző (1984). Magas klasszisuk átsegítette őket a sprintertáv és a mérföld közötti 200 – 300 méteren. Mindent felülmúlt a sprinterkirály Tour To Paris győzelme 2018-ban, amikor addigi egyetlen középtávú versenyében úgy ahogy akarta, távolozta az ellenfeleket. A remek telivér utána szép eredményekkel Franciaországban is bizonyította átlag feletti képességét. Felejthetetlen Mágnás Miska 2022-es diadala is, aki utána rövidtávra váltva, bizonyult szinte verhetetlennek.

A ma délutáni Nemzeti Díjat, nyerje bárki, legyen egyenletesen átfutott verseny, legyen starttól a célig tempó, tisztázza az erőviszonyokat!

Turf Archív, Hesp József

A Hármas Korona

A „Hármas Korona” (Triple Crown) az egyetemes galoppsort legnagyobb elismerése, a hároméves korosztály három legnagyobb presztízsű versenyének megnyerését jelenti. Európában ezek a klasszikus rövid-, közép- és hosszútávú futamok, amiket az északi féltekén májusban, júniusban és októberben futnak. A magyar Hármas Koronát a Nemzeti Díj (1600 méter), a Magyar Derby (2400 méter) és a Magyar St. Leger (2800 méter) alkotják. Mint a lóversenyben szinte minden, ezek a versenyek is angol mintára születtek, így a hagyományoknak megfelelően, idehaza is mének és kancák privilégiuma. A világ összes országában a 2000 Guineas (Newmarket), az Epsom Derby, valamint a St. Leger Stakes (Doncaster) mintájára írják ki ezeket a nagydíjakat. Az USA Hármas Koronája a Kentucky Derby, a Preakness Stakes és a Belmont Stakes, a többi országban pedig többnyire az angolszász rendszernek megfelelően, a 2000 Guineas, a Derby és a St. Leger neveket használják.

A „Hármas Korona” elhódításához, azaz a Nemzeti Díj, a Derby és a St. Leger megnyeréséhez egyszerre kell átlag feletti képesség, küzdeni tudás, keménység, sebesség és szerencse. E kivételes bravúr elérésére csak nagyon kevés, klasszisnak született telivér volt képes a lósport történetében. Magyarországon a Monarchiát követő időszakban Try Well első, 1936-os „tripláját” követően négy évtizedet kellett várni Bilbao 1977-es sikerére. Érdekes módon, Angliában is erre az időszakra esett egy hosszabb szünet, ott 1935-től 1970-ig, 35 év telt el két Hármas Korona-diadal között, és azóta sem született hasonló. Hazánkban később April Sun (1999) és Saldenzar (2007) tudott győzni, majd utoljára, 2015-ben, első veretlen lóként, Quelindo szerezte meg a Koronát.

A Batthyány-Hunyady Díj

 A nagyversenyek sorában a második nagy erőpróba, amelyben a Derby évjárat az idősebbekkel találkozhat, a fokozatosság elvét betartva a Derbyre való felkészítés egyik lépcsőfoka.

A versenyt 1828-ban Batthyány Gusztáv és Iván, Hunyady József és Ferenc alapították, a díjat a grófok által letett 500-500 arany évi 5%-os kamata (100 arany) képezte, és mint létrehozói, ők lettek a névadói. Az első Batthyány-Hunyady Díjat 1829-ben futották, a Hunyady és a Battyány grófok kezdeményezésére került az éves programba, máig szinte változatlan formában. Érdekesség, hogy kezdetben két angol mérföldön (3218 méter) minden korú kancák részére volt kiírva és a zsokék nyeregben vitt terhét is fontban határozták meg. A lovak kétszer egymás után, azaz heatversenyekben lettek próbára téve, az első alkalommal Lichtenstein Herceg kancája, Miracle győzött.

Gróf Széchenyi István 1830 és 1833 között 4 alkalommal nyerte meg ezt a futamot, Estrella nevű lovával ráadásul háromszor egymás után. A Batthyányiak és a Hunyadyak nagy segítői voltak Széchenyinek a lóversenyzés kezdeti időszakában, díjakat ajánlottak fel, Angliából telivéreket importáltak drága pénzen, mecénásai voltak minden tekintetben a hazai futtatásoknak. Többször elnyerték azokat a díjakat, amelyeket ők ajánlottak fel, ezt például Hunyady József lova SYLPH kétszer, majd utána Galvanion és Rosa May, azaz négy egymást követő évben 1852-1855 között voltak sikeresek. Érdekességként megemlítendő, hogy 1881-ben ugyan a pálya minden tekintetben tökéletesen rendben volt, de a futtatók egy indulót sem adtak és ezért elmaradt a verseny.

1836-tól már csak egyfutamos a verseny és a táv is megváltozott, egy angol mérföldre, azaz a máig érvényes 1600 méterre rövidült. Ettől kezdve a Batthyány-Hunyady Díj a tavaszi pesti meetingen a hároméves és idősebb évjáratú telivérek legjelentősebb összehasonlító versenye volt 1896-ig, amikor megjelent a Király, később Millenniumi Díj, hogy átvegye ezt a szerepet.

1949-től a két arisztokrata neve már nem szerepelhetett a programon, így Dákai Díj, majd mivel általában május 1-én (vagy annak közelében) futották, a Munka Ünnepe Díj nevet kapta,1986 és 1990 között pedig lényegében a Káposztásmegyeri Díj töltötte be ezt a szerepet.

A Nemzeti Díj közelsége miatt a Batthyány-Hunyady Díj mára már nem feltétlenül a háromévesek célpontja, ebből adódódóan legtöbbször az idősebb lovak diadalmaskodtak. Természetesen akadtak kivételek, amikor klasszis fiatalok az erejüket bizonyítva megverték a rutinosabb riválisaikat. Tokio, Rascal, Miczi, San Gennaro, Starlight, Tempó, Cagliostro, Kamarás a II. világháború előtt, majd Hellas, Gulianar, Seebirk, Burda, Konfidens, Talár, Korda, Lajta és Devil Princess, illetve a XX. század utolsó Derby évjáratot képviselő nyerője, Finavon, aki 1993-ban a korszak szupersztárját, Ryan’s Giftet utasította maga mögé Varga Zoltánnal. Az utolsó hároméves résztvevő egyébként 1995-ben Gálya volt, majd hosszú szünetet követően 2020-ban Kovács-Bakos Szilvia adta indulónak Charlie Firpo-t, aki meg is nyerte a rangos versenyt. Azóta nem állt starthoz a korosztályt képviselő telivér, és idén is csak az idősebb lovakat láthatjuk a Batthyány-Hunyady Díjban.