Írta: Kovács Botond.
A brit lóversenyszezonban egymást követik a pompás nyári mítingek, ám sokak szerint az eleganciájáról és fényűzéséről híressé vált Glorious Goodwood viszi a prímet. Idén hiányzott a közönség, így elmaradtak a pezsgős ebédek, és a hölgyek sem kápráztattak el senkit csodálatos ruháikkal, de a telivérek így is starthoz álltak. Már az első nap rengeteg izgalmat tartogatott számunkra, hiszen a Goodwood Cup indításánál ott láttuk a háromszoros címvédőt, Stradivarius-t.
Ne szaladjunk azonban előre, hiszen hazafias kötelességünk megemlíteni, hogy 1878. augusztus 1-jén 14.30-kor, az ötödik futamban, Kincsem, a Hungarian Wonder (Magyar Csoda), szintén pályára lépett a Goodwood Cupban, és elsöprő sikert aratott. Bár Charles Madden kissé eltaktikázta magát, és az egyenesben nemcsak ostorát, de az akkoriban még engedélyezett sarkantyút is használnia kellett, a négyéves sárga a Csatornán túl is bizonyította szuperklasszisát. Ha hihetünk a korabeli leírásoknak, még csak meg sem izzadt. A jelenlévő magyar fogadók mesebeli vagyont, összesen körülbelül 130 ezer fontot húztak ki a bukmékerek zsebéből. (Egy brit mérnök éves fizetése, amely nagyon kényelmes megélhetést biztosított, 110 font sterling körül mozgott évenként. Mindezért napi tíz órát és heti hat napot kellett dolgoznia.) A Csodakanca tulajdonosa azonban hoppon maradt, Blaskovich Ernő ugyanis egy álbukmékerre bízta pénzét, aki a futamot követően, illa berek, nádak, erek, kereket oldott, és soha többé nem látták. Talán azóta is fut. A tápiószentmártoni nemes volt az egyetlen, aki veszített.
Idén csupán 142 ezer font sterling ütötte a győztes ló futtatójának markát. A csupán kitételt azért használtuk, mert a 2020. évi szezonban komoly pénzdíj visszaesés tapasztalható a brit versenyüzemben, a kifizetések összege harmadára esett. Megjegyezzük, hogy Kincsem 300 fontot kapott, de azok más idők voltak. Hadd tegyük hozzá kellő alázattal azt a tényt is, hogy a Kincsem Parkban egy fillért sem vontak el a tulajdonosoktól, járvány ide vagy oda. Business as usual, mondja erre a művelt angol.
A legsikeresebb ló Double Trigger (1995, 1997 és 1998) és Stradivarius (2017, 2018, 2019) volt a verseny történetében. Jem Robinson és George Fordham az 1800-as években nyert ötször, Steve Donoghue a XX. század elején, Lester Piggott és Pat Eddery a múlt század közepén, illetve végén. John Scott volt a XIX. század és egyben minden idők legsikeresebb goodwoodi trénere, hét győzelmét nehéz lesz utolérni: Hornsea (1836), Carew (1837), Charles the Twelfth (1841, 1842), Canezou (1849, 1850), Sweetsauce (1860).
Mondanunk sem kellene, a Goodwood Cup toronymagas favoritja a John Gosden tréningjében álló Stradivarius (4/7) volt, aki jelenleg Ghaiyyath után a második helyet foglalja el a Longines World’s Best Racehorse Ranking tabelláján. A sárga ménről többször zengtünk már ódákat az e-Turf hasábjain. Hogy ne tettük volna, hiszen eddigi huszonkét versenyéből tizenötöt megnyert, kétszer második és háromszor harmadik lett. Hat Group 1-es győzelmén kívül akad még hét Group 2 is. Idén a newmarketi Coronation Stakes-ben láthattuk először, amikor Ghaiyyath és Anthony Van Dyck mögött harmadikként ért célba, ám utána tíz hosszal nyerte az ascoti Gold Cupot. Ez volt a harmadik sikere a királyi futamban, és ugyanennyiszer nyerte a Goodwood Cupot is. A nyeregben ismét Frankie Dettorit láthattuk Goodwood gyepén.
Stradivarius legnagyobb kihívója a 2020. évi Ír Derby győztese, Santiago (15/8) volt Aidan O’Brien istállójából, Ryan Moore-ral. A remek mén az ír klasszikus előtt megnyerte Ascotban a Queen’s Vase-t. Ezen kívül csak kétéves futásokat találunk neve mellett, amelyek során a ballydoyle-i mester azóta szintén mesterré vált fia, Donnacha O’Brien egy győzelmet és két második helyet szerzett vele.
A Stradivarius-szal két Goodwood Cupot nyerő Andrea Atzeninak ezúttal az idei ascoti Gold Cup második helyzettje, és az all-weatherön futott Group 3-as Sagaro Stakes nyerője, Nayef Road (20/1) jutott. A remek stayer mutatta már magát a Queen’s Vase-ban, a doncasteri St. Legerben és behúzta a goodwoodi Gordon Stake-t is 2019-ben. Az idő múlásával egyre jobb formába lendül, ha győzelmére nem is lehetett számítani, de a játékosok mindenképpen tikettre várták.
Spanish Mission (33/1) és James Doyle párosa, jó kontrajátéknak ígérkezett, miután a mén tavaly harmadik lett a Gordon Stakes-ben Nayef Road és Constantinople mögött, majd rá egy bő hónapra a Belmont Parkban leiskolázta a házigazdákat. A dubaji kiruccanás nem sikerült ugyan jól, de a július elején futott Group 3-as sandowni Henry II Stakes második helye reménykeltő volt.
Eagles By Day (40/1) eddig legjobb teljesítménye tavalyi harmadik helyezése volt az ascoti King Edward VII Stakes-ben, idén a Hardwick Stakes-ben indult sikertelenül, ám utána kicserélt lóként versenyzett Yorkban, a John Smith’s Silver Cup Stakes-ben, és másfél hosszas győzelmet aratott szokásos lovasával, a Goodwoodban is nyeregbe pattanó Daniel Tudhope-pal.
Az öreg Who Dares Wins (80/1) sokak kedvence, hiszen síkon és az ugrások felett is bármikor bevethető. Februárban Grade 2-t nyert Kemptonban, júniusban gond nélkül abszolválta az ascoti Queen Alexandra Stakes-t. Meg sem kottyannak neki a szélsőségesen hosszú távok, csupa szív, nagyon megbízható telivér.
A champion Oisin Murphy által lovagolt Euchen Glen (150/1) is veteránnak számít, a Kupában azonban csak tisztes helytállására lehetett számítani tőlük. Euchen Glen legjobb eredménye egy idén Listedben szerzett harmadik helyezés volt.
Elsuhant mellettünk a történelem. Jegyezzük meg ezt a napot, mert Stradivarius (2014 sm, Sea The Stars – Life, Bering) a Goodwood Cup 1812 óta fennálló történetében az első, aki negyedszer nyerte a nagydíjat.
Az indítás után Nayef Road vállalta a vezetést, és két hosszal elköszönt üldözőitől, akik élén Santiago szedte lábait. A hűséges Who Dares Wins is hamar elkapta a ritmust a harmadik pozícióban, Stradivarius-t okosan bújtatta Dettori negyedikként. A sort Spanish Mission zárta Euchen Glen és Eagles By Day mögött. Andrea Atzeni kezében Nayef Road magabiztosan vezetett, a többiek követték, Stradivarius erősen pullozott jóval mögötte, ám pont jókor jött a domb, ettől kissé lenyugodott. Féltávnál már a harmadik pozícióba engedte lovát Dettori , de nem nyugodhatott meg, mert pont itt gyorsult fel az amúgy is erős tempó. 1000 méterrel a cél előtt még mindig Nayef Road színeit láttuk elől, előnye két hossz volt, Santiago nem tágított mögüle, Who Dares Wins is jól tartotta magát, azonban a falon csak ücsörgött Dettori. A célegyenesben összetömörödött a mezőny, Frankie átélt pár nehéz másodpercet a barriernél. Ekkor Eagles By Day hirtelen megjelent a vezetők mögött, Stradivarius nem tudott kibújni, sem belül, sem kívül. A hirtelen versenybe dobott telivéreken dolgozni kezdtek a lovasok. Santiago és Eagles By Day között hirtelen rés nyílt, és ennyi pont elég volt a talján fenoménnek, hogy megindítsa a végső támadást. Elég volt egyet lecsípnie Stradivarius-nak, aki egyből reagált a biztatásra, és száz méterrel a cél előtt az élre sétált. Innentől fogva nem volt kétség, Gosden mester lova magabiztosan nyerte negyedik Goodwood Cupját a kőkemény Nayef Road és Santiago előtt. Mögöttük Eagles By Day, Euchen Glen, Spanish Mission ért célba.
A futamot az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg: