Írta: Kovács Botond.
Április 1-jén, szombat délután elindult a brit síkszezon. No, nem mintha abbamaradt volna, de hivatalosan a késő őszi és téli all weather futamok külön elbírálás alá esnek. Az első versenynapot hagyományosan Doncaster szent gyepén rendezik, és a program fénypontja a Lincoln Handicap. Ez alkalommal a futófelület kifejezetten mély volt, és valószínűleg csak keveseket vigasztalt, hogy helyenként elérte a puha minősítést.
A futam komoly múltra tekint vissza. 1853-ban startoltak először a korán talpon lévő telivérek Lincolnban másfél mérföldön, majd 1855-től visszavették a távot a mai 1600 méterre. 1964-ig minden ment a maga útján, akkor azonban bezárták a lincolni pályát, és a verseny a mai helyszínre, Doncasterbe költözött (a nevet ekkor változtatták Lincolnshire Handicapről Lincoln Handicapre). Első nyerő Cauriere volt, 2022-ben Johan galoppozott át huszonegy vetélytársa előtt a célvonalon. A kiemelkedő győztesek Bendigo (Eclipse Stakes 1886, Champion Stakes – 1887), Sir Gallahad (Poule d’Essai de Poulains, Prix Jacques Le Marois – 1923) és Addeybb (Champion Stakes – 2020) voltak.
Mint ahogy tudjuk, minden jó sztoriban van egy magyar szál, ezért emlékezetes győzelemként tartjuk számon a Mezőhegyesi Magyar Királyi Állami Ménes és egy bizonyos Mr. Ashton színeiben diadalmaskodó Flageolet (1856) remek teljesítményét, valamint a Batthyány Gusztáv herceg által tenyésztett Vandervelde (1867) és Fulmen (1886) sikerét. A Lincoln Handicapben a mai napig nem sikerült megdönteni Charlie Maidment rekordját, aki négyszer nyert (Indigestion – 1868, Royal Rake – 1870, Guy Dayrell – 1872, Vestminster – 1873, nem tévedés, V-vel írták a nevét). A ragyogó lovas Maidment nevének említése szintén megmelengeti szívünket, de nem azért, mert kétszer volt brit champion (1870, 1871 – érdekesség, hogy mindkétszer holtversenyben, először William Gray-jel, majd George Fordhammel), hanem mert az ő kezében nyerte Kisbér az Epsom Derbyt 1876-ban.
A lovak közül Ob és Babur azzal alkotott nagyot, hogy mindketten kétszer húzták be a Lincolnt (az előbbi 1906- és 1907-ben, az utóbbi 1957-ben és 1958-ban). Négy-négy elsőséggel áll az élen Jack Robinson (Clorane – 1896, Winkfield’s Pride – 1897, Prince Barcaldine – 1898, Cindorello – 1910) és William Haggas (High Low – 1992, Very Wise – 2007, Penitent – 2010, Addeybb – 2018).
Az idei évad első kiemelt versenyében huszonkét négyéves és idősebb telivér vállalta a megmérettetést a mérföldes távon. A kifejezetten mély pálya a szélső esélyt képviselő, 18/1-es kvótával starthoz álló, ír tenyésztésű Migrationnek (2016 pher, Alhebayeb – Caribean Ace, Red Clubs) kedvezett Benoit de la Sayette-tel nyergében.
A veterán telivér pályafutása negyedik sikerét aratta, 124 ezer fontos életnyereményével már visszakereste a 72 ezer guinea-s vételárát (Tattersall’s Yearlings Book 2, 2017) a Gail Brown Racing (IX) szindikátusnak. Az apprentisz működési engedéllyel rendelkező Benoit 2020-ban kezdett, akkor csupán egy győzelmet zsebelt be, 2021-ben már 11, tavaly pedig már 67 elsőséget találunk neve mellett.
Ez volt idei első sikere, de a nagyon erős növekvő tendenciát látva, nyilván nem az utolsó. A Pulborough-ban (West Sussex grófság) idomító David Menuisier 2014 óta 113 alkalommal nyergelt győztest, Angliában, Franciaországban és Németországban is remekelt már Group 1-es futamban, Svédországban Group 3-t nyert. A második helyen Awaal (9/2), harmadikként Baradar (9/1) ért célba. A favorit Al Muhbir (4/1) William Haggas lotjábó négy hosszal ötödik.
Az alábbi linkre kattintva a futam megtekinthető: