választott csikó – A csikót anyjától való elválasztásától vagy ahogy a lónevelők mondják, a leválasztástól a születését követő január 1- ig választott csikónak mondják.
várásra lovaglás – A lovas várásra lovagol, ha lova erejét a végküzdelemre tartalékolja. E taktika előnye, hogy a háttérben tartózkodó lovas látja ellenfeleit, a verseny alakulásából megítélheti, hogfy lovát mikor dobja versenybe. Kis kerületű pályákon a várásra lovagló lovas könnyen rossz pozícióba kerül,a a rövid célegyenesben nem tudja hátrányát behozni.
versenyeredmény – A versenynappal, a megtartott futamokkal kapcsolatos adatokat, a versenyek eredményét tartalmazza. A versenytitkár jelenteti meg.
versenyérték – Az az összeg, amelyet a ló elismert versenyben első díj címén nyert, vagyis a verseny díja. A ló által megnyert versenyek díja, versenyértéke adja a ló össznyereményét. Korteherversenyben a teher kiszámításánál a versenyérték és az első díjakból adódó össznyeremény az irányadó. Ha a versenyfeltétel másként nem rendelkezik, a tehertöbbletek kiszámításánál a tárgyévben és az azt megelőző évben nyert versenyérték illetve össznyeremény számít. Holtverseny esetén versenyértéknek az első és a második díj felének együttes összege számít. Külföldi pénznemben nyert nyereményt az Általános Szabályokban évente közölt átszámítási kulcs szerint számítják át. A versenyérték szempontjából azt a nyereményt veszik figyelembe, amelyet a ló a versenyre kimázsálásig nyert.Holtverseny esetén a győztes lovak mindegyikét nyerőnek tekintik.
versenyfeltétel – Adatok összessége, előfeltétele egy verseny szabályszerű kiírásának és megtartásának. A versenyfeltételeket a versenyszervező írja ki és a Galopp Versenynaptárban közzéteszi. Tartalmazza a verseny lefutásának helyét és napját, a verseny nevét, összdíjazását, díját, a helydíjakat, esetleg a tiszteletdíjat, a távot, a lovak versenyre való minősítését, azt, hogy a verseny milyen lovak részére nyitott, korteherversenyben az alapterhet, a tehertöbbleteket, engedményeket, hendikepben a terhek hendikepskálához igazítását, a nevezés, a teherközlés, az indulóbejelentés napját és időpontját. a nevezési, állvamaradási és indulási díjakat, a belföldi tenyésztésű lovak prémiumát, a tulajdonosi prémiumot, esetleg még egyéb, a versenyre vonatkozó előírásokat.
versenyintézőség – Tagjait a versenyszervező és a Magyar Lóverseny Szövetség javaslatára az L.F.B. nevezi ki egy naptári évre. A versenyintézőség a versenynap kezdete előtt egy órával lép hivatalba. Mindig páratlan számban, de legalább három fővel végzi munkáját. Feladata a versenyek G.V.Sz. és az Általános Szabályok rendelkezéseinek megfelelő szabályszerű és sportszerű lebonyolításának ellenőrzése, a szabályok betartása és betartatása. A versenyekkel kapcsolatos minden ügyben intézkedik. Szigorúan őrködik a versenyek tisztasága felett, azonnal kivizsgál minden feltűnő formaváltozást, minden olyan körülményt, amely a verseny lefolyását, eredményét gyanússá teszi, a versennyel kapcsolatos minden ügyben intézkedik. A versenyt utólag érvénytelenítheti. Megbünteti a szabálytalanságot, vagy mulasztást elkövetőt. Jelzi az L.F.B.- nek, ha úgy ítéli meg, hogy a vétség súlyossága meghaladja hatáskörét. Felügyeletet gyakorol az egész nézőtér felett. Kapcsolatban áll a versenyszervezővel. Doppingvizsgálat elvégzésére utasítja a pályaállatorvost.
versenyközegek – A versenyek lebonyolításában részt vevő, a versenyintézőség rendelkezésére álló személyek: versenytitkár, hendikepper bizottság, mázsáló, indító, célbíró, pályafelügyelő, nyergelőbíró, egyenesbíró, pályaorvos, pályaállatorvos, totalizatőr vezető.
versenylovaglás – A lovaglás többi ágától eltérő, hivatásszerűen űzött mesterség. Célja a lóval minél nagyobb sebesség elérése, a ló maximális képességének kifejtése. Technikája Angliában évszázadok alatt az idomítással és a versenyzéssel párhuzamosan fejlődött ki. Forradalmi változást az amerikai ülés és stílus elterjedése jelentett a 20. század első éveiben.
versenylovas – Az a személy, aki 15. életévét betöltötte, versenyistállóban legalább fél évet dolgozott, rendelkezik sportorvosi igazolással és baleset biztosítással, az L.F.B. által létrehozott bizottság előtt eredményes vizsgát tett elméleti és gyakorlati alkalmasságáról, és az L.F.B.-től versenyekben lovaglásra engedélyt kapott. Hivatásos versenylovas a zsoké, a zsokéjelölt és a lovastanuló. Az engedély a naptári évre szól. Sem egyedül, sem társas viszonyban nem lehet idomításban álló versenyló tulajdonosa. Magyarországi galoppversenyre nem köthet fogadást.
versenynaptár – A versenyüzem hivatalos közlönye. A versenytitkár állítja össze és gondoskodik megjelenéséről. Tartalmazza a versenyek rendezésével, a versenyekben érdekelt személyekkel, lovakkal kapcsolatos rendeleteket. A versenynaptárban jelenik meg az idomítási jegyzék, a statisztika, a hivatalos osztályozás. Az első versenynaptárt a Racing Calander- t Angliában adták ki 1727-ben.
versenypálya – Elismert versenypálya, amelyet az L.F.B. elismert. Az elismerés feltételei: kerülete legalább 1200 méter, a befutó egyenes hossza legalább 200 méter, szélessége legalább 12 méter. A pálya hosszát a belső oldaltól 1 méter távolságban mérik ki. A belső oldalt legalább 1 méter magas korláttal, élő sövénnyel, vagy legalább 2 méter magas póznákkal jelölik. A futópálya talaja legyen egyenletes, gyep, homok, vagy szintetikus. Megjelölik a célt, a távokat,a cél előtt 200 méterre a távoszlopot. A pálya tartozékai: mázsaház, célbírói torony, versenyintézőségi helyiség, totalizatőr iroda, jártatókőr, elkerített lenyergelő. Biztosítani szükséges: dopping mintavétel helye, automatikus időmérés, célfotó, startgép, fogadó pénztárak, eszközök a közönség tájékoztatására, stb.
versenysorozat (meeting) – Versenysorozat alatt azokat a versenyeket értjük, amelyeket ugyanazon napon, ugyanazon versenytéren, két hónapon belül több napon futnak.
versenyszabályzat – A versenyzés törvénykönyve. Célja a versenyek sportszerű és igazságos lebonyolításának biztosítása, a versenyzés jó hírnevének megőrzése és továbbfejlesztése.Hatálya kiterjed minden elismert galoppversenyre, annak résztvevőire, a versenyek szervezésével, lebonyolításával, felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatban álló, vagy azokért felelős természetes és jogi személyekre. Minden résztvevő elismeri, hogy a G.V.SZ. és az Általános Szabályok rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek tartja. A versenyszabályzat módosítására, kiegészítésére, új szabályzat alkotására a Lóversenyzést Felügyelő Bizottság illetékes.
versenyszín (versenydressz) – A lovasok versenyben a lovak megkülönböztetése érdekében a futtató versenyszínében lovagolnak. A versenyszín alatt a futtató által bejelentett dressz és sapka színösszeállítását értjük. Az idomítási jegyzéken fel kell tüntetni a versenyszínt és a második színt is. Abban az esetben, ha a futtatónak egy versenyben több lova indul. az eredeti versenyszínt a kisebb programszámú lovasa viseli. A versenyszínt a versenytitkár útján a versenyszervező engedélyezi. Angliában 1784- óta kötelező, nálunk 1828- ban vezették be.
versenytitkár – Feladata a versenynapok előkészítése és lebonyolítása. Összeállítja és megjelenteti a Versenynaptárt. A szezon előtt elkészíti az Általános Szabályokat, a versenyfeltételeket. Jegyzékbe foglalja a nevezéseket, összeállítja a versenyprogramot, elkészíti a hivatalos versenyeredményeket. Gondoskodik a nemzetközi kapcsolatokról, külföldre leadja a nevezéseket, induló bejelentéseket, továbbítja a nevezett lovak versenyteljesítményét. A pályaállatorvossal és a Magyar Méneskönyv vezetőjével azonosítja az idomításba vett lovakat. A versenyév végén összeállítja az éves statisztikákat, és kiadja az évkönyvet.
vezetőló –
- Nagyversenyben esélyes istállótársának iramot csináló, megfelelően átfutott versenyről gondoskodó ló. A vezetőló, hogy az ellenfelek vegyék komolyan, ne hagyják túlságosan elmenni, vegyék át tempóját, legyen állóképes, rendelkezzen bizonyos klasszissal.
- Mint munkaló. Klasszis lovat, nagyversenyre készülő lovat munkában megfelelő tudású, megbízható, rendszerint öreg istállótárssal dolgoznak együtt. A munkapartner ismert képessége összehasonlítású alapul szolgál, hol tart a jelölt. Az idősebb, kisebb képességű vezetőló kellő tempót biztosít a nagyobb terhet vivő fiatal lónak segítve felkészítését a kiszemelt feladatra.
visszamázsálás – A mázsáló közvetlenül a verseny után a visszamázsálással ellenőrzi, hogy a teher egyezik-e a kimázsált teherrel. A lovas mindazokat a felszereléseket a mázsára viszi, amelyekkel kimázsált. A visszamázsálásra a győztes célba érkezésétől legfeljebb 10 perc áll rendelkezésre.A győztes, a helyezettek, a célfotóba bemondott lovak lovasai a mázsaház előtti elkerített helyen lovaikat lenyergelik és a visszamázsálásra jelentkeznek. Csak a lovas nyergelheti le lovát. A versenyintézőség indokolt esetben, ha a lovas leesett, a ló elszabadult és 10 percen belül nem tudják megfogni, vagy az elszabadult lovon megsérült a nyereg, vagy a lovas megsérült és orvosi kezelésre szorul, a visszamázsálástól eltekint. Ha visszamázsáláskor a súly több mint 1/2 kg- mal kevesebb mint a kimázsáláskor volt, a versenyintézőség a lovat diszkvalifikálja és lovast megbünteti. Ha visszamázsáláskor a súly több mint 1/2 kg-mal több, az esetet a versenyintézőség kivizsgálja. A mázsáló akkor ad “rendben” jelzést, ha a visszamázsálás befejeződött, nem adtak be óvást, a célbíró megállapította a befutási sorrendet, és a versenyintézőség nem óvott hivatalból.
vizesárok – Rendszerint minden akadályversenyben vizesárkot is ugranak a résztvevő lovak. Szélessége legalább 2 méter. Az ugrás két oldalán a “kitörők” helyett 3 méter magas zászlóval ellátott póznát állítanak. A vizesárok előtt gyakran alkalmaznak a lovak figyelmét felhívó, az elugrást megkönnyítő “meghívót”.
zabla – A ló irányítására, kormányzására, fékentartásra szolgál, a lovas akaratát viszi át a lóra. A kantár része. A zabla teste a ló nyelvén és a hordászon fekszik.A galoppon általában csuklós, vagy egyszer tört vaszablát használnak. Ha a zabla teste vastag az érzékeny szájú ló jobban rátámaszkodik. Keményszájú lónál alkalmasabb a vékony zabla.. A nagy zablakarikák megakadályozzák a zabla szájon átcsúszását. A pálcás zabla a rossz szájú, félpofás lónál hasznos. A gumizablát a nagyon érzékeny szájú lónál alkalmazzák. A zabla testrésze gumicső, belül a zablakarikákra forrasztott, a zabla szilárdságát biztosító vaslánc. Hasonló hatást ér el, ha a zablát bőrrel vonják be. Ez esetben bőrözött zablának nevezik. Hatásos, ha az évesek belovaglásánál a zablát a karika és a zabla testének találkozásánál vattával körülcsavarják. A lovas türelemmel, nyugodtsággal a lovat puhaszájúvá, könnyen irányíthatóvá teheti. Ellenkező esetben, mivel a lónak fájdalmat okoz, elrontja.
walk over – Ha egy versenyre csak egy lovat jelentenek indulónak. A versenyüzem államosítása előtt néha előfordult, hogy egy nagy esélyű ló ellen nem indítottak. Budapesten utoljára W.O. 1939. aug. 26-án volt, az Esterházy díjban Cabala ellen nem állt ki ellenfél. A versenyszabály értelmében a lovat kimázsált lovasával nyergében a célbírói páholy előtt körbevezették. A W.O. győztese a kiírt díj felét kapta.
zárómunka – A versenyre előkészítés utolsó, döntő fontosságú munkája. Célja a ló topra hozása. Lefutása versenyszerű. A versenyt legalább öt nappal előzi meg, de napja, távja a ló tulajdonságaitól függ. Egyes idomárok a verseny távját tartják célravezetőnek, elterjedtebb a 200 méterrel rövidebb táv. Tanácsos azon a pályán végeztetni, ahol a ló fut és a versenyre kijelölt lovassal lovagoltatni. Zárómunka lehet nyilvános verseny, a ló számára könnyebb feladat is, de a szabályok teljes mértékben ki kell lovagolni.
zászlók közötti versenyek – Az egész világon elterjedt kifejezés gát- és akadályversenyt jelent. Arra utal, hogy az ugrások mindkét oldalán 3 méter magas, jobb oldalán piros, bal oldalán fehér zászlóval ellátott póznát kell felállítani. Az ugrás akkor érvényes, ha a két zászló között történik.
zászlós start – Az indítás a szalagos startgép bevezetése előtt zászlóval történt. Jelenleg a gát – és akadályversenyeket indítják zászlóval, sikversenyt akkor, ha a boxos startgép elromlott. Hátránya, hogy jogtalan előnyszerzésre ad lehetőséget. Az indító kezében piros színű zászlót tart, amelyet az indítás pillanatában leenged.
“zöld ló” – A versenypályafutását kezdő, versenyzési rutinnal még nem rendelkező, versenyzésre még éretlen ló. A “zöld”, “zölden” futó ló nem adja valós képességét, elmarad munkaformájától, verseny közben gyakran irányt változtat, oldalt tör, a külső körülmények (a startgép, a többi ló, a közönség, a gyepen lévő foltok stb.) elvonják figyelmét, zavarják. A versenyrutin megszerzéséhez esetenként 2- 3 futás is szükséges. A “zöld” lótól rövidesen jelentős formajavulás várható.
zsoké – Hivatásos versenylovas, aki a L.F.B.-től lovaglási engedélyt kapott, 40 versenyt nyert, síkon, gáton és akadályon összesen.
zsokéjelölt – Hivatásos versenylovas, aki a L.F.B.- től lovaglási engedélyt kapott, a) még nem nyert 40 versenyt, b) szakmai tanulóideje lejárt, c) betöltötte 25 -ik életévét és még nem nyerte ki a 40 versenyét.
Szöveg: Hesp József
