kimázsálás –  A kimázsáláskor a mázsáló megállapítja. hogy a lovas és a felszerelt nyereg, az ólomtakaró, az izzasztó együttes súlya megegyezik- e a versenyprogramban megjelent teherrel. A mázsáló figyelembe veszi a teherengedményt és a bejelentett túlsúlyt. Kötelező a gerincvédő mellény viselése. A gerincvédő mellény miatt a lovas 1 kg-mal többet mázsál ki. A kimázsálás 60 perccel a verseny lefutására kitűzött időpont előtt kezdődik. A mázsáló ellenőrzi a versenyszint. A versenyben vitt terhen felül mutatkozó 1 /2 kg tört részét nem veszi figyelembe. A mázsára nem viszik a sapkát, a számtakarót, az ostort, a kesztyűt, a nyakszíjat, a hámot, martingált, szemellenzőt, kantárt és ami a ló lábaira fel van szerelve. A mázsáló jelzi, hogy a kimázsálást befejezte. A kimázsálás lezárta után lovast kimázsálni csak a Versenyintézőség engedélyével lehet.

kíméletlen lovaglás – A lovasnak a nyerés, amennyiben ez nem lehetséges, a minél jobb helyezés elérése érdekében mindent el kell követnie. Ez azonban nem jelenti az ostor kíméletlen, céltalan használatát, amikor a ló a legerélyesebb felhívásra sem újít, hanem “összehúzza” magát. A kíméletlen lovaglás a ló “szívét”, küzdőkedvét, versenyformáját akár örök időre is elveszítheti. Elsősorban a kétévesek, a kancák sértődnek meg könnyebben. A Versenyintézőség megbünteti a lóval kíméletlenül bánó lovast.

kísérleti verseny – A kétéves évjáratot az idősebb évjáratokkal összehasonlítja össze. Eredménye alapján megállapítható a legfiatalabbak képessége. A hivatalos hendikepper e versenyek lefutása alapján állítja be a kétéveseket az év végi hivatalos osztályozásban. A kísérleti versenyek jelentőségét fokozza, hogy versenyüzemünkben a háromévesek a szezon első napjától a hendikepekben együtt futnak az ” öregekkel”. A külföldi versenyüzemek felfogása a kísérleti versenyekkel kapcsolatban a miénktől eltérő, általános azonban, hogy Budapesti díjunkhoz hasonló futamot rendeznek. Pl. Franciaországban Prix de la Foret 1400 m (Longchamp), Olaszországban Premio Chiusura 1400m (Milano), Németországban Bayern Preis 1300m (München), Csehszlovákiában Ceskoslovenská Cena 1400m (Prága).

kísérő ló – A külföldi, ill. távoli pályára szállítandó lovat rendszerint nem egyedül, hogy nyugodtabban viselkedjen a szállítás alatt és az idegen környezetben, idegen pályán, egy nyugodt vérmérsékletű, megszokott tréningtársával együtt szállítják.  Az idegen pályán a ló tréningtársával együtt végzi az utolsó munkát.

kitiltás – A kitiltás személyre és lóra vonatkozik. A versenyszervező vagy a versenyrendező a versenyüzem területéről és minden felügyelete alatt álló helyről kitilthatja azt a személyt, aki

1. a versenyszervező, a versenyrendező jogos érdekeit sértő magatartást tanúsít,

2. idomárt, versenylovast, amatőrlovast a versenyekkel kapcsolatban megveszteget vagy erre kísérletet tesz,

3. a Versenyintézőség, vagy a versenyközegek biztonságát veszélyezteti,

4. veszélyezteti vagy sérti a lóversenyzés és a fogadásszervezés jó hírnevét.

Ló kitiltása vagy eltiltása azt jelenti, hogy a Versenyintézőség döntése alapján a nevezett ló versenyben sem belföldön, sem külföldön nem futhat. A mindkét szemére megvakult, fékezhetetlen, balesetveszélyes, a startnál ellenszegülő lovat kitiltják, eltiltják. A határozat lehet végleges vagy ideiglenes. A visszavonásra a versenyintézőség ad engedélyt.

klasszikus versenyek – A háromévesek legfontosabb tenyészpróbái, amelyekben kizárólag mének és kancák indulhatnak. A teher a kancák nemi engedményét leszámítva egyenlő. Az angol versenyüzem klasszikusai alapításuk sorrendjében: 1776. The St. Leger Stakes 1 mérföld, 6 furlong,127 yard (2920  m), Doncaster, 1779. The Oaks Stakes 1 mérföld, 4 furlong (2414  m) Epsom, 1780. The Derby Stakes 1 mérföld, 4 furlong (2414 m), Epsom, 1809. The 1000 Guineas Stakes 1 mérföld (1609  m) Newmarket, 1814. The 2000 Guineas Stakes 1 mérföld (1609 m) Newmarket. A lókipróbálás angol módszerét követő országok távban esetenként változtatva átvették a fenti klasszikus futamokat. A mai magyar versenyüzem klasszikusai: 1836. Nemzeti díj 1600 m, 1870. Magyar St. Leger 2800 m, 1893, de csak 1916 óta klasszikus Alagi díj 2000 m, 1921. Magyar Derby 2400 m, 1921. Magyar Kanca díj 2400 m.

kitörés –

1. A ló kitört, ha elhagyta a versenypályát, vagy a versenypályát meghatározó póznák, jelzések valamelyikét helytelenül kerülte meg. Ugróversenyben kitörésnek számít az is, ha a ló az ugrást elkerüli, vagy nem az ugrás két végében felállított zászlóval ellátott pózna között ugorja. Kitörés esetén a lovasnak a lovat fel kell tartania és a versenyt arról a helyről kell folytatnia, ahol a pályát elhagyta. Ugróversenyben, ha a ló az ugrást az említett póznán kívül ugrotta, az ugrást most már szabályosan meg kell ismételnie. Ellenkező esetben a Versenyintézőség a lovat diszkvalifikálja, a lovast megbírságolja.

2. “Kitör” a ló, ha versenyben a fordulót túl nagy ívben veszi, vagy ha finisben többnyire fáradtság miatt a pálya külső oldala felé sodródik. Akkor ok a diszkvalifikálásra, ha ló ezzel mögötte haladó versenytársát, versenytársait akadályozza. A kifelé sodródott ló teret veszít, esetleg kilókkal elmarad formájától.

klasszis –  A versenysportban osztályozást jelent.  Angol felfogást átvéve, általában egy stone-t, (6,35 kg) tekintenek a lovak között fennálló egy klasszis különbségnek. A legjobb, a legfelső osztályba tartozó lovat nevezik klasszis lónak.

kólika – Gyűjtőfogalom. A hasüregben lévő bármelyik szerv fájdalmas megbetegedése. Jellegzetes, szemmel is látható külső tünetekben nyilvánul meg. Ezeket a betegségeket nevezik közismerten kólikás betegségnek. Leggyakoribb kiváltó okok: helytelen takarmányozás, penészes, romlott, fagyott takarmány etetése, kevés mozgás, idős kori rossz fogazat. A kólikás megbetegedések: bélsárpangás, gyomor, bélgyulladás, gyomortúlterhelés, bélcsavarodás, vesegyulladás stb. A gyógykezelés mindig az alapbetegség szerint történik. Nagyon fontos a hajlamosító okokat kiküszöbölni, megelőzni.

kondíció – A szervezet külső, testalakulásban megnyilvánuló állapota. A külső környezet valamennyi hatása, a takarmányozás, a gondozás, az idomítás befolyásolja.  Meghatározó az izmok kidolgozottsága. A versenykondíció koncentrált takarmányozással és idomítással érhető el. Ilyenkor a test szikár, az izmok acélosak, kidogozottak, a has “felhúzott”.

kondíciómunka – A rendszeresen startoló ló munkája. Célja a forma, a kondíció tartása. Legintenzívebb fokozata a fogott, gyors munka. A két egymást követő vasárnap futó ló munkája: versenynap után egy – két napig lépésben, száron vezetés, majd lassú kentermunka (kondíciómunka) a következő futásig.

korai ló – 1. Az éves korban, ősszel idomításba vett korai, korán érő ló kb. 3/4 évi előkészítő munka után, a következő év május- június hónapban versenyképes állapotban starthoz állítható. A kancák, a könnyű alapú lovak általában koraiak. A májusban, júniusban a legrövidebb távokon eredményes lovak ritkán hoznak hároméves korra kiugró javulást, s általában nem távbíróak. Ez azonban nem törvényszerűség, akadt májusi kétéves nyerők között Derby, sőt St.Leger nyerő.  A koraiság a származás, a küllem, a mozgás alapján ismerhető fel. Vannak ún. korai családok, melyeknek tagjai korán kifutják legjobb formájukat. E tulajdonság jól, esetenként nemzedékeken át öröklődik.

2. Az idősebb lovak közül a tavasszal könnyen formába hozható, kevés előkészülettel legjobb tudásával jelentkező ló.
3. “Korai” a januári, februári születésű csikó. Nem perdöntő jelentőségű a korai versenykondícióhoz.

korteher – Teherkülönbség, amelyet a kortehertáblázat különböző korú lovak között bizonyos távra, adott hónapban feltüntet. Célja a különböző korú lovak között lévő fejlettségi különbség kiegyenlítése. Alapul szolgál, hogy éghajlatunk alatt nagy átlagban a telivér 5 éves korára fejlődik ki teljesen. A korteher függ a távtól, az évszaktól.  Az évjáratok közötti teherkülönbség a táv emelkedésével nő, s ugyanazon távon az idő előrehaladtával csökken. Azokban a korteherversenyekben, amelyekben különböző korú lovak futnak együtt, az évjáratok alapterhe a kortehernek megfelelően eltérő. A hivatalos hendikepper a hendikepre nevezett lovak terhének megállapításánál az idősebb ló hendikepszámához hozzáadja a kortehertáblázat által meghatározott különbséget. Az a ló, amely testi fejlődésében idő előtt megáll, alacsonyabb versenyformát fut, visszaesik, mert nem hozza a korteher által feltételezett, a testi fejlődéssel járó időrendi javulást.

kortehertáblázat – Vízszintes és függőleges számsorokat tartalmazó táblázat, távonként feltünteti, hogy az egyes hónapokban a különböző korú lovak közötti eltérő testi fejlettségükből adódó erőkülönbség milyen teherrel egyenlíthető ki. Évszázados megfigyelés, tapasztalat alapján alakult ki. Ősét Angliában 1851- ben Rous admirális dolgozta ki. Erre épülnek a világ versenyüzemeinek kortehertáblázatai, közöttük lényeges különbségek nincsenek. Az egyes versenyüzemek szakemberei figyelembe vették az éghajlati viszonyokat, az eltérések ebből adódnak.

korteherverseny – Verseny, amelyben a nevezett lovak a versenyfeltételben a koruk szerint megállapított alapteher és amennyiben a kiírás erről rendelkezik, nyereményeik után számítandó tehertöbbletek, illetve teherengedmények figyelembevételével kapják.

kötőfék – A lovak helyhez kötésére használják. Versenyistállóban 5 karikás szokásos. Részei: fejszíj, orrszíj, állszíj, torokszíj.

kőfal –   Téglából épített, felül legömbölyített, gyeptéglával fedett fehérre meszelt ugrás. Méretei az élő, vagy a száraz sövényből készített akadálynál kisebbek.  Általában kb. 90 cm magas és ugyanilyen széles. A tetejére helyezett földréteg, a gyeptégla rendeltetése, hogy a lovak lába az ugrás érintése esetén komolyabb sérülést ne szenvedjen. Jellegzetessége, hogy kitörőket nem alkalmaznak, két végén egy- egy 3 m magas pózna van. Rendszerint minden akadálypályán építenek kőfalat.

könnyelmű lovaglás – A lovas könnyelműen lovagol, ha lova, vagy az ellenfelek erejét, képességét, a verseny iramát, a versenyben adódó helyzeteket könnyelműen, nem lovas tehetségének megfelelően ítéli meg. Lovát túl későn, vagy korán dobja versenybe, idő előtt leül, mert nyerőnek érzi magát.  A Versenyintézőség a könnyelmű lovast megbünteti.  A Kincsem Parkban a háború előtt két cél volt, többször előfordult, hogy valamelyik lovas felületesen elnézte a célt, s azért vesztette el a versenyt, mert előbb feltartott.

középtávú ló – A hazai felfogás szerint az a ló, amely legjobb teljesítményét 1400 – 2000 méteres távra futja. Nálunk a legjobban kihasználható versenyló, mert a legtöbb versenyt középtávra futják. Beosztással, várásra lovagolva lassú iram esetén hosszabb versenyben is jól szerepelhet. Többek véleménye, hogy a középtávú lovakból kerülnek ki a legjobb apamének. A hosszú távú (steher) apaméneknél előnyösnek tartják, ha a származási táblán rövid, vagy középtávú vérvonalak is találhatók.

középtávú versenyek – Az 1400 – 2000 méteres futamok. A sebességet kívánó középtávon a hosszú távú ló is érvényesülhet, ha megfelelő speed -del rendelkezik.

krekk ( crack )  – Angol szó, jelentése : a legelső vonalba tartozó, kiváló képességű versenyző, játékos. 1. Az istálló valamely nagy versenyre kiválasztott lova. 2. A legjobbak közé tartozó ló. 3. A kiforrott, a legjobbak közé tartozó lovas.

kurzus –

1. Bukméker fogadásnál az egyes lovak milyen feltétellel, azaz oddsal, hányszoros pénzzel, osztalékkal fogadhatók.

2. Versenypályával kapcsolatban a pálya vonalvezetését, akadályversenynél a pálya vonalvezetése mellett az akadályok száma, nehézségi foka.

külföldi ló – Külföldinek minősül az a ló, amely külföldön vagy belföldön elletett, de ránézve a G.V.Sz. szerint a belföldi tenyésztésű, illetve a belföldi lóra vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak, amelyet betöltött éves kora után hoznak be az országba, amely külföldi futtató neve alatt külföldön áll idomításban és idomítási jegyzékben ott szerepel. Külföldről érkezett lóversenyben addig nem futhat, amíg azonosságának megállapítására szolgáló méneskönyvi igazolás (certifikát) a versenytitkársághoz nem érkezett be.  Az azonosítást a versenytitkár és a pálya hivatalos állatorvosa végzi. A nevezéskor be kell mutatni a külföldi ló addigi teljesítményének hivatalos igazolását is.

küzdőképesség, küzdőkedv – Akarati tulajdonság, az idomítás során ” jó irányban ” nem befolyásolható. A küzdőképes, “jófejű” ló a fáradtságérzet ellenére hűen tovább küzd, a lovas felhívására újít, kiadja maximális képességét.  A küzdeni nem akaró ló fáradtság hatására kedvét vesztve visszaesik, megtagadja az engedelmességet, ennek külső jeleként magasra tartja a fejét, esetleg farkát csavarja, akciója lerövidül, gyakran oldalra tör. Kíméletlen ostorozás, megerőltető versenyek, több évig tartó futtatás után sok ló, elsősorban a kancák elvesztik “szívület”, nem küzdenek, többé nem futnak formát.

kvóta ( quota ) –  Latin szó, jelentése arány, hányad, rész. A versenysportban osztalék.

laboráló ló – A betegségből, sántaságból a teljes gyógyulás útján lévő versenyló, amely még nincs teljes képessége birtokában.

lábról lelovagolni  – Ha egy kis kezdősebességű lovat lovasa start után túlhajt, megkísérli a helyből gyors lovak iramát átvenni, a ló akcióját veszti, “cserél”, idő előtt elfárad, menthetetlenül visszaesik. A lovas lelovagolta a “lábáról”.

landolás – Az ugrás befejező szakasza, amikor a ló földet ér. A landolás a két elülső lábra történik, amelyekre a ló teljes testsúlyát helyezi, majd a következő pillanatban földet érő hátulsó lábaival alátámasztja testét. A landolás az elülső lábakat erősen igénybe veszi. Ha nem szerencsés módon történik, a lovas gyakran leesik, ill. a ló elbukik. A földet érés után a ló folytatja ugrás előtti mozgását.

lefutási idő – A start pillanatától az első ló célba érkezéséig eltelt idő. A Kincsem Parkban a mért lefutási idő megbízható, mert automatikusan mérik. A kézzel (stopper órával) mért idő pontatlan, mert függ a mérést végző személy reflexeitől, általában “gyorsabb” az automatikusan mért időnél.

lépésmunka – A ló napi munkáját 15 – 20 perces lépésmunkával kezdi. Bemelegítő mozgás, célja a boxban eltöltött   kb. 23 óra okozta merevség feloldása. Az idomár a lépésmunka közben megfigyeli a ló mozgását, viselkedését, megállapítja esetleges sántaságát. A munkát és a versenyt kb. 30 perces lépésmunka követi, amely levezető mozgás. Bliszterezés, tüzelés után a ló napi mozgatása a lépésben száron vezetés.

letört ló- A letört ló a további versenyzésre alkalmatlan. A letörés okai: súlyos sántaság, ín, ízület, csont bántalmak.

leugró  (drop) –  Akadály, amelynél a lónak szintkülönbséget kell leküzdeni. A landolási hely az elugró helynél ugyanis alacsonyabb. Azért nehéz és veszélyes, mert messzebbről nem feltűnő, a ló a szintkülönbséget csak az utolsó pillanatban veszi észre. Még nehezebb akadály, ha a landolás helyét árokkal kombinálják.

lóhossz – A lónak az orrától számított testhossza. A célbíró a célba érkező lovak közötti távolságot lóhosszakban, ill. a lóhossz töredékében adja meg. A versenytempóban kinyúló ló hossza kb. 260 – 300 cm.

lóútlevél, versenyló azonosítási igazolvány – A Versenyzési Szervezetek Nemzetközi Konferenciája által létrehozott, a versenylovak azonosítását szolgáló igazolvány. Annak az országnak hivatalos szervezete állítja ki, ahol a lovat tenyésztették.  Versenyben kizárólag lóútlevéllel rendelkező ló futhat.  A versenyló szállításánál nélkülözhetetlen. Az illetékes versenyzési szervnek be kell mutatni.

lónév – A Magyar Méneskönyv vezetősége az angol telivér törzskönyvezési szabályzata alapján végzi a lovak névadását.  A csikó neve az anyja nevének kezdő betűjével kezdődjön, hossza max. 18 karakter. A telivérnek nem adható nemzetközileg védett név, híres közéleti személyiség neve, nem lehet a jó ízlést, vallási, etnikai, politikai csoportokat sértő, kereskedelmi jelentőségű nevet adni. A név ismétlődése G:V.SZ. előírásának figyelembevételével lehetséges.

lovaglási díj – A versenylovas az általa versenyben lovagolt ló után lovaglási díjat kap, továbbá a ló nyereményéből százalékos juttatás illeti meg. A nyereményt a Versenyszervező fizeti ki. Ha a kimázsált lovas a jártatóban felült lovára. de a lovaglást önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a lovat lejelentik, megkapja a lovaglási díjat. Ha a lovast a Versenyintézőség erélytelen lovaglás miatt eltiltja, megbírságolja, a lovat a lovas hibájából diszkvalifikálja, nem jár a lovaglási díj, és az esetleges nyeremény.

lovaglási utasítás – Az idomár által választott taktika, amely szerint a lovas a reá bízott lovat a versenyben lovagolni köteles. Tulajdonképpen a felkészítés utolsó, fontos mozzanata. Az idomár lova tulajdonságainak, pillanatnyi formájának, kondíciójának megfelelően, az ellenfelek figyelembevételével, a verseny várható lefolyását elképzelve adja az utasítást. Felhívja a lovas figyelmét, hogy előre nem látható körülmény (a veszélyes ellenfél a startnál marad, a lónak kedvezőtlen tempó, rossz pozíció stb. esetén mi a teendője. A lovas az utasítástól csak egészen kivételes esetben térhet el. Lovaglási utasítás csak nyerési szándékkal adható. Ha a lovas az utasítást ok nélkül nem tartja be, az idomár köteles a Versenyintézőségnél mint a ló futását zavaró körülményt bejelenteni.

lot  – Angol szó.  Egy idomár idomításában álló lovak összessége.  

lovastanuló – Működési engedéllyel rendelkező idomárral 3 évi időtartamra alkalmazottként lovastanulói szerződést kötött. Szerződéses jogviszonyban lehet egy futtatóval is. A szerződés megkötésekor nem lehet 14 évesnél fiatalabb és 17 évesnél idősebb. Más idomárnak lovaglást csak szakmai oktatója hozzájárulásával vállalhat. Amíg 10 versenyt nem nyert 3 1/2 kg, amíg 25 versenyt nem nyert 2 1/2 kg, amíg 40 versenyt nem nyert 1 1/2 kg engedményt kap. Ha szakmai oktatójának lovagol 1 -1 kg engedménnyel többet vesz igénybe. Az Általános Szabályok évente közlik, hogy 10 versenyt nem nyert lovastanuló mely versenyekben lovagolhat, valamint 10 -ik győzelme után milyen értékű versenyekben részesül teherengedményben.

Szöveg: Hesp József

Érdemes figyelemmel kísérni vasárnap a 114. White Turf első napját, mert a 13:30-kor startoló negyedik futamban starthoz áll a Bálványos Kör lova, az ötéves Arktisz.

A menedzsment tartotta magát előzetes terveihez és indulónak adta, a négyéves és idősebb lovak részére kiírt 1800 méteres GP Longines-ban. A versenyprogramban a már jól összeszokott párost találjuk, Arktisz a szlovák champion idomárlovassal, Jaroslav Línekkel indul.

A csaknem 7 millió forintnak megfelelő svájci frankkal dotált futam nemzetközi mezőnyében a hazaiak mellett, német, francia és angol idomítottak is indulnak, a hivatalos versenyprogram ITT megtalálható.

idomár – A legfelső turfhatóságtól, nálunk az L.F.B .-től galopplovak idomítására és versenyeztetésére működési engedélyt kapott  erkölcsileg kifogástalan személy. Az idomári engedélyt írásban kell kérni. Az engedély a következő évi szezon kezdetéig érvényes. Lehet nyilvános (bárki lovait idomíthatja), és tulajdonos idomár (csak saját lovait). Nyilvános engedélyt kaphat, aki 23. életévét betöltötte, galopp versenyistállóban igazoltan legalább öt évig dolgozott, vagy más, munkavégzésre irányuló más jogviszonyban szakmai gyakorlatot szerzett, az L.F.B. által kinevezett bizottság előtt eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát tett.

Felelős az idomításba vett lovak azonosságáért, a lovak tartásáért, takarmányozásáért, egészségi állapotáért, a versenyekre történő szakszerű előkészítéséért, startkészségéért és egyenletes formájú futásaiért. Köteles idomítási jegyzéket benyújtani. A nyert versenydíjból százalékos juttatás illeti meg. A gondjaira bízott lovak versenyeztetésével kapcsolatos kérdésekben csak a futtatótól fogadhat el utasítást. Információt csak a futtatónak, a V.I.- nek, a sajtónak adhat.

idomítási jegyzék (tréninglista) –  A versenytitkár jelenteti meg a Versenynaptárban. Tartalmazza az idomár nevét, a hivatásos lovasok és az utánpótlás lovasok nevét, a futtató nevét, a versenyszínt, az idomításban álló lovak nevét, korát, színét, korát és származását (apjuk, anyjuk nevét).

idomítóközpont –  A versenyzés őskorában a legtöbb futtató lovait saját birtokán készítette elő. Az 1830- as években a nyilvános idomár John Nevin a pesti Üllői úton működött. 1852- ben Káposztásmegyeren nyilvános idomítótelep nyílt meg. Idővel rájöttek a gondozott munkapályák, a megfelelő istállók előnyére. A legfontosabb versenypályák közelében, vasúti csomópontok mellett több telepből, munkapályából álló központok jöttek létre.  Nálunk először Káposztásmegyer, majd Tata. A Lovaregylet vezetői a versenyzés fejlődésének akadályát az idomítótelepek szétszórtságában látták, szükségesnek tartották egy központi, gondozott, jobban ellenőrizhető központ alapítását.  Ezért kerül sor 1890- ben Alag megvásárlására. Leghíresebb külföldi idomítóközpontok: Angliában Newmarket, Franciaországban Chantilly, Maisons – Laffitte.

idomítás (training) – A ló versenyre előkészítése. Célja a ló képességének maximális kifejtése szervezetének károsodása nélkül. Mint a tenyészkiválasztás, a szervezet, szervek fejlődésének (az izomzat növekedése, az izomrostok megvastagodása, az izomzat fejlődésével párhuzamos csontmegvastagodás, a keringési, a légzőrendszer gazdaságosabb működése stb.) eszköze döntően befolyásolta a telivér kitenyésztését, fejlődését, majd mai küllemének kialakulását. Az idomítás mesterség, csak alapfogalmai tanulhatók meg. Rendkívül sok függ az érzéktől, a rátermettségtől, attól, hogy az illetőnek van -e ” szeme ” a lóhoz. Nem lehet sablonos, nem foglalható rendszerbe, figyelembe kell venni a ló egyedi tulajdonságait. Alapja a ménesi munka (a helyes felnevelés, a szakszerű mozgatás). Története az ókorra nyúlik vissza. Ásatások során előkerült agyagtáblák ( ie. 1400- ból ) Kikuli istállómester idomításra vonatkozó előírásait tartalmazza. Európában az idomításról szóló első könyv 1599- ben Angliában jelent meg, szerző Jessis Markham.

Az idomítás a versenyzéssel párhuzamosan fejlődött. A mai módszer évszázadok alatt fejlődött ki. Nálunk az ürményi futtatások idején már angol idomításról beszélhetünk.  A letelepedett angolok mesterségük kitűnő ismerői voltak. Az 1900- as évek elején az amerikai versenylovasokkal amerikai idomárok is érkeztek, felfogásuk erősen eltért az angoltól. A legismertebb közülük Dyer. Jellemző a kemény, természetszerű tartási módszer, a kevesebb lassú munka, a rövidebb, intenzívebb galoppok.  A két módszer kombinálásából alakult ki a mai idomítás. Napjainkban a kora tavasztól késő őszig tartó hosszú szezon következtében a talpon tartás, a forma megtartása jelenti az idomár számára legnehezebb feladatot.

idős ló – A telivér versenylovat 6- ik életéve után idősnek tekintik.

indítás – Akkor veszi kezdetét, amikor az indító felszólítja a lovasokat, hogy foglalják el starthelyüket.  A lovak ekkor kerülnek az indító ” keze ” alá.  Az indító a starthely előtt 200 méterre egy fehér színű zászlót felemeltet.  Érvényes az indítás, ha a megadott jelre valamennyi startbox ajtaja egyszerre kinyílt.  Az érvényes indítás jele, hogy az indító a piros zászlót lecsapja, a fehér zászlót kezelője leereszti.  Ha a startgép meghibásodott, nem mindegyik ajtó nyílt ki, az indítás érvénytelen. Indultnak az a ló tekinthető, amely az érvényes indításkor starthelyét elfoglalta. A Kincsem Parkban a síkversenyeket  1973 óta startboxból indítják.

Zászlós indításnál a lovakat lehetőleg lépésből indítják.  Az indító a startot piros zászlóval jelzi.

indító ( starter ) –  Versenyközeg. Feladata, hogy a versenyben induló lovakat a G.V.Sz. előírása szerint startboxból vagy zászlóval elindítsa. Start előtt kipróbálja a startgépet. Feljegyzi a start pontos időpontját, ha az indítás nem a startboxból történt, hogy zászlós indítás volt. Jelenti az egyes lovak startnál való megkésését, azt, hogy valamelyik ló állva maradt, nem tekinthető ” indultnak “. Megbírságolja, vagy a Versenyintézőnek feljelenti azt a lovast, aki utasításait nem tartja be, azoknak ellenszegül.

indulási jogosultság – A ló indulásra jogosult, ha azonossága a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelen, ha nevezése érvényes, nem törölték, futtatójának futtatási, idomárjának idomítási engedélye, lovasának lovaglási engedélye van, az adott versenyben lovagolhat, szabályszerűen kimázsált.

indulóbejelentés –  A versenyfeltétel által meghatározott időben, a törléssel egyidejűleg történik. Írásban kell bejelenteni az induló lovat, lovasát, a teherengedményt, az esetleges túlsúlyt, a szemellenzőt, a külső startszámra vonatkozó kérelmet, ha a lovat ostor nélkül lovagolják. Az indulóbejelentés lezárása után a versenytitkár kisorsolja a startszámokat.

íngyulladás – Az ín az izomerő csontokra való átvitelére szolgál. Selyemfehér színű rostokból épül fel. Funkciójának megfelelően rendkívül rugalmas és nagy megterhelést bír ki. Hajlító- és nyújtóín.  Az ép hajlítóí  kb. 1800 – 2000 kg szakítószilárdságú. Íngyulladás akkor következik be, ha az inakat felépítő ínrostok több- kevesebb százaléka elszakad. Okai: megerőltető munka, verseny, egyenetlen talaj, hibás, helytelen patkolás, hibás lépés, nem megfelelő előkészítés utáni versenyzés.  A galopplovaknál leginkább az elülső végtagon lévő egyenítő szalag és felületes hajlítóín betegszik meg. A megbetegedés helye főként a lábközép hátulsó felülete. A gyulladásban lévő inak melegek, duzzadtak, tészta tapintatúak, nyomásra érzékenyek és jellegzetes sántaságot okoznak.  Gyógykezelés: pihentetés, a gyulladt ínra hideg, összehúzó hatású borogatás, megfelelő pataszabályozás. Néhány nap után a hideg borogatásokat bővérűséget keltő kezelés váltja fel. A szakadt ínrostok helyét idővel kevésbé rugalmas kötőszövet pótolja, ez azonban a rugalmasságot tekintve csökkent értékű. Ezért a már egyszer gyulladásban volt ín hajlamos a gyulladás kiújulására. Előfordulhat teljes ínszakadás is.

indultnak tekintendő – Indultnak az a ló tekintendő, amely az érvényes indításkor starthelyét, illetve startboxát elfoglalta.

Az indító keze alatt lévő lónak a versenyben részt kell vennie, kivéve, ha sérülése miatt az állatorvos lejelentette, ha érvénytelen indítás után a verseny távját lefutotta és a Versenyintézőség az idomár kérésére engedélyezi, hogy a ló a versenyben ne vegyen részt, ha a Versenyintézőség a lónak a versenyben való részvételét letiltotta, ha a lovas a start előtt megsérült, vagy rosszul lett és nem tud eleget tenni lovaglási kötelezettségének.

Fenti esetekben, bár a ló az indító ” keze alatt ” volt, mégsem tekintendő indultnak.

istálló – A lovat védi az időjárástól, biztosítja elhelyezését, pihenését, ápolását, takarmányozását. Rendeltetésének megfelel, ha légtere elegendő, ha világos, száraz, szellőztethető. Ne legyen huzatos. Gondoskodni kell a trágyalé, a szennyvíz elvezetéséről. Fontos a megfelelő tisztántartás. A versenyistállóban boxos elhelyezést biztosítanak. Éghajlatunk alatt legmegfelelőbb a kétsoros box, középen istálló folyosóval. Az ablakokat kétoldalt, kb. 2 – 2,2 m magasan építik.  A versenyistálló tartozékai: idomári szoba, öltöző, nyerges, zaboskamra. A padláson tárolják a szálas takarmányt, az almot.

istálló alkalmazott – Istálló alkalmazott, aki működési engedéllyel rendelkező idomár istállójában munkaviszonyban áll és szerepel az idomár által kötelezően vezetett nyilvántartásban. Istálló alkalmazott a hivatásos lovas, a zsokéjelölt, a lovastanuló, az abrakmester, a lovász. Csak az idomártól fogadhat el utasítást és csak neki adhat felvilágosítást.

istállóforma – Az idomár, a lovasok, az istálló alkalmazottak együttes munkája, a lovak egészségi állapota, formájuk időzítése és még számos más tényező szerencsés találkozása (pl. a lovaknak megfelelő verseny kiválasztása, kedvező beállítása stb.) eredményezhetik, hogy az istálló lovai egy időben hosszabb- rövidebb ideig képességük legjavát nyújtják, azaz az istálló formában van.  A lovak azonban csak bizonyos ideig tarthatók csúcsformában, ehhez hozzájárul, hogy a győzelmek után magasabb súlyozást, ” büntetést ” kapnak, amellyel már nem képesek megbirkózni. Sikertelenségi sorozat kezdődik, amely kihat az idomár és a lovasok működésére. A lovakat esetleg túlerőltetik. A szezon alatt a formán kívüliség a versenyzés természetes, ritkán elkerülhető velejárója.

istállómunka, istállózás – Az idomítás fontos része, nagymértékben befolyásolja a ló teljesítményét, versenykondícióját. Feltételei: megfelelő almozás, takarmányozás, ápolás, istállórend,  állategészségügyi ellenőrzés. Az idomár szerepe alapvető. Ha a lóhoz “szeme” van, rögtön észreveszi a lovon mutatkozó rendellenességet, étvágytalanságot, viselkedésében, mozgásában mutatkozó előnytelen változást.  Anatómiai és takarmányozási ismeretekkel szükséges rendelkezni. Ügyelni kell a körzet tisztaságára, az istálló alkalmazottak között fegyelmet kell tartani.

ivadékverseny – Az ivadékversenyre a befedeztetett anyakancát nevezték a mén megjelölésével, amely a kancát fedezte. Ikerellés esetén a tenyésztőnek haladéktalanul jelentenie kellett, melyik ivadékra tekinthető érvényesnek a nevezés. Az 1944 -ig futott Kettős Ivadékversenyre az anyakancát a fedeztetés évében dec. 15-én nevezték. Az első törlés a következő évben, a csikó ellésének évében okt. 31-én történt.  Az ivadékok 2 éves korban szept.-ben futották az 1200 méteres Kettős Ivadékversenyt, majd 3 éves korban a 2000 méteres Kettős Ivadékversenyt. A két futam egymástól különálló volt, a nevezés azonban mindkét futamra szólt. A régi magyar versenyüzem specialitásának tekinthetjük.

jármódok – A mozdulatok gyorsasága, egymásutánisága szerint a ló jármódjai : 1. lépés. Az átlós lábak egyenlő időközben követik egymást. Négy dobbanás hallatszik. 2.poroszkálás. Az azonos oldali lábak együtt mozognak, azonos időben végzik az előrevitelt. Két dobbanás hallatszik. 3. ügetés. Az átlós lábak végeznek azonos mozgást. Két dobbanás hallatszik. 4. vágta, galopp. A ló leggyorsabb mozgásneme. Ugrások sorozata. A ló először egyik hátulsó lábával löki el magát, majd a másik hátulsó és ennek átlós elülső lábával. A talajon maradt másik elülső láb az alátámasztást végzi, majd ez is felemelkedik a talajról.  A ló hosszabb- rövidebb ideig lebeg, ennek befejeztével a lábak ugyanolyan sorrendben jutnak a talajra, mint ahogy azt az ellökéskor elhagyták. Három dobbanás hallatszik. A ló jobbra vágtat, ha hátulsó bal lábával löki el magát először, s elülső jobb lába nyúlik legjobban előre. Balra vágtatásnál a hátulsó jobb kezdi az ellökést.

A vágtaugrás hossza alapján lehet rövid vágta, közönséges vágta, erős vágta, versenyvágta, vagy versenygalopp. A rövid vágtánál négy dobbanás hallatszik, a lábak egymás után érnek földet. A versenyvágta igen hosszú, 6 -7 méteres ugrások sorozata. Két dobbanás hallatszik. Megerőltető mozgás, a ló egész szervezetét erősen igénybe veszi.

jártatókőr (ring) – Elkerített hely, ahova a lovakat programszámuk emelkedő sorrendjében versenyre felnyergelve vezetik.  A körbevezetett lovakat a közönség megtekinti. A lovasok itt kapják a versenyre vonatkozó végső idomári utasítást, a felülés után ellenőrzik a nyergelést, ha szükségesnek tartják, húznak a hevederen (gurtnin ), kengyelt igazítanak, majd a pályára lovagolnak.  A jártatókörben nálunk a versenyben induló valamennyi lónak meg kell jelennie, a lovakat legalább egyszer körbe kell lovagolni. Ez alól a Versenyintézőség nem ad felmentést.

Jockey Club (angol) – Az angol Jockey Clubot, a versenyzés és tenyésztés vezető testületét 1750-ben Newmarketben alapították. Az elnevezés ma már nem tisztázható, hiszen a club nem zsokék egyesülését jelentette. A világ valamennyi versenyegyletét többé- kevésbé ennek mintájára szervezték meg. Valamennyi ország verseny szabályzatának az angol az alapja, a versenyzés felépítése is az angol példát követi. Amennyiben egy országban több egyesület működik, úgy ezek a központi egyesület fennhatósága alá tartoznak. Nálunk ilyen volt a Magyar Lovaregylet, a németeknél ilyen a Direktorium. Elismert versenypályának csak a központi egyesület fennhatósága alá tartozókat tekintik.

Szöveg: Hesp József