/ by /   Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Breeders’ Cup – telivér világbajnokság

Írta: Kovács Botond.

Idén harminchetedik alkalommal rendezik meg az Egyesült Államokban a világ egyik leglátványosabb és legnagyobb presztízsű versenysorozatát, a Breeders’ Cupot. A kétnapos eseményen a világ legjobb lovai állnak starthoz, ilyenkor nyílik alkalom, hogy összecsapjanak a nemzetközi élvonal telivérei, idomárjai és zsokéi. Az amerikaiktól megszokott show-elemekben bővelkedő míting mindig hatalmas tömegeket vonz a pályára, ám idén mindez elmarad, a futamokat zárt kapuk mögött rendezik, marad tehát a televíziós közvetítés.

Az ötletgazda, John R. Gaines

A Breeders’ Cup ötlete az 1980-as évek elején fogalmazódott meg John R. Gaines fejében. A kisállat eledel előállítással és forgalmazással foglalkozó milliárdos az egyik legnagyobb amerikai futtató és tenyésztő volt, aki apjától és nagyapjától örökölte a sport szeretetét. Az ő nevéhez fűződik a National Thoroughbred Racing Assication (Amerikai Telivér Futtató Egyesület) megalapítása, Vaguely Noble volt az egyik legismertebb lova, igaz csak résztulajdonosa volt, és az ő ménesében fedezett Aga Khan világhírű telivére, Blushing Groom. Gaines kezdeményezése eleinte nem talált lelkes fogadtatásra, de egyebek mellett a neves tréner, John Nerud munkásságának köszönhetően 1984-ben elindult a versenysorozat, és igen hamar óriási népszerűségre tett szert. Nem csoda, hiszen a szervezők alapvető elve volt, hogy csak Grade 1-es besorolású futamokat tartanak, és ez mágnesként vonzotta a szakma legjobbjait először a kaliforniai Hollywood Parkba.

Keeneland

A Breeders’ Cup futamainak nincs állandó helyszíne, a rendezés jogáért hasonlóképpen küzdenek és lobbiznak a nagy versenyterek, mint az olimpia megszervezéséért. Santa Anita tartja a rekordot tíz alkalommal, Churchill Downs követi kilenccel, a Belmont Parkban négy, a Gulfstream Parkban és a Holywood Park három-három eseményt tartottak. Egyszer még Kanadában is volt kupa, 2006-ban a Woodbine Racetrack volt a vendéglátó, az egyetlen eset, amikor nem az Egyesült Államokban rendezték meg a versenyeket. Idén Keeneland ad otthont a versenysorozatnak. Erre másodszor kaptak jogot, és már tudni, hogy jövőre a kaliforniai Del Marba költözik a száguldó cirkusz, hogy 2022-ben ismét visszatérjen Keenlandbe. Nem teljesen értjük, mi a rendezőelv, bár azok után, hogy Párizsban nemsokára harmadszorra rendeznek olimpiát, semmin sem csodálkozunk.

Az összdíjazásból pont futná egy ilyen Patek Philippe órára

Idén a míting versenyeinek összdíjazása meghaladja a 31 millió dollárt (9.4 milliárd forint), tehát az ötlet nem csupán szárba szökkent, hanem bátran állíthatjuk, szárnyal. Az International Federation of Horseracing Authorities (Nemzetközi Lóverseny Szövetség – IFHA) nyilvántartása szerint a Breeders’ Cup Classic negyedik, a Turf a tizedik, a Distaff pedig a tizenkettedik legfontosabb futam a világon. Ez utóbbi a kancaversenyek közül a második legnagyobb a világon.

Itt jön el az alkalom, hogy bemutassuk, milyen versenyszámokban rendeznek futamokat az Újvilágban, és rögtönzött angol nyelvleckét is adunk az elnevezések könnyebb megértése érdekében. Összesen tizennégy plusz egy futamról lesz szó. (A plusz egy a versenysorozatot megnyitó Bryan Station Stakes, de erről külön nem írunk.)

Storm The Court, a tavalyi Juvenile győztese

A kétévesek az első napon, öt számban, a Juvenile Turf, a Juvenile Fillies Turf, a Juvenile Turf Sprint, a Juvenile Fillies és a Juvenile kategóriákban versengenek. Ha a futam nevében szerepel a turf szó szerepel, akkor gyepen futnak a lovak, ha nem jelölik a futófelületet, akkor az Amerikában hagyományosnak számító homokon (ennek ellenére néha szerepel a dirt, vagyis a homok szó a futam nevében). A fillies és majd a későbbiekben a mare kifejezések a kancáknak kiírt küzdelmeket takarják. (Az angol nyelv két szót is használ a kancára. Megszületésüktől négy éves korukig filly, utána mare a szakmai elnevezésük.)

Vino Rosso, a tavalyi Classic győztese

Szombaton következnek a hároméves, illetve a hároméves és idősebb telivérek. Először a Filly & Mare Sprint, majd ezt követi a Turf Sprint, a Dirt Mile, a Filly & Mare Turf, a Sprint, a Mile, a kancáknak kiírt Distaff, a Turf és végül a főszám, a Classic.

Felmerülhet kedves Olvasónkban, vajon honnan veszik a szervezők versenydíjakra szánt rengeteg pénzt? A választ a verseny elnevezésében kell keresni. A Breeders’ Cup jelentése: Tenyésztők Kupája. Az Egyesült Államokban minden fedezőmén tulajdonosa annyi összeget tesz évenként a míting képzeletbeli kalapjába, amennyi a mén fedezési díja. Ez mindenki számára elfogadható áldozat, hiszen olyan, mintha egyszer ingyen fedezett volna a lova. Ha azonban egy mén ötvennél több utódot nemzett egy szezonban, legközelebb már két díjnak megfelelő összeget kell befizetnie tulajdonosának. Az így összejött jelentős summát már természetesen a szponzorok is szívesebben toldják meg kisebb-nagyobb összegekkel és értékes tiszteletdíjakkal.

A versenyek megrendezésének tulajdonosa, a Breeders’ Cup Ltd. kvalifikációs rendszerhez köti a nevezéseket, amelyek során a Grade besorolású versenyekben elért helyezések számítanak. Léteznek Win and You’re In (nyerj, és futhatsz) futamok is, amelyek megnyerése automatikusan indulási jogosultságot ad a lónak.

American Pharoah

Amerikában közismerten rajonganak a rekordokért, és ha valami tökéletes, az csak addig marad úgy, amíg rá nem jönnek, hogy azt is felül lehet múlni. Így vannak ezzel a Breeders’ Cup szervezői is, hiszen kitalálták, hogyan lehet a Triple Crown, vagyis a Hármas Korona fogalmát túlszárnyalni. Sokáig azt hittük ez a lóversenyzésben elérhető abszolút csúcs, az Egyesült Államokban tizenhárom ilyen ló élt vagy él. A halhatatlansághoz a Kentucky Derby, a Preakness Stakes és a Belmont Stakes megnyerése szükséges. Eljött azonban 2015, a világ megismerhette American Pharoah-t, aki a klasszikus futamok után start-cél győzelemmel megnyerte a Breeders’ Cup Classic-ot. A szervezők alig várták, hogy előrukkolhassanak az ötletükkel: a négy verseny megnyerését Grand Slamnek nevezték el. Ezzel új időszámítás kezdődött, és új távlatok nyíltak a lovak és futtatóik előtt.

A versenysorozat története során csodálatos teljesítmények születtek, elárasztanak minket a különböző statisztikák és rekordok, amelyek közül ez alkalommal azokat a lovakat emeljük ki, amelyek ugyanazt a számot kétszer megnyerték. A legkitűnőbb telivérek neveit tartalmazza az alábbi lista:

High Chaparral

Classic: Tiznow (2000, 2001)
Distaff: Bayakoa (1989, 1990), Royal Delta (2011, 2012), Beholder (2013, 2016)
Turf: High Chaparral (2002, 2003), Conduit (2008, 2009)
Filly & Mare Turf: Ouija Board (2004, 2006)
Mile: Miesque (1987, 1988), Lure (1992, 1993), Da Hoss (1996, 1998), Goldikova (2008, 2009, 2010), Wise Dan (2012, 2013)
Dirt Mile: Goldencents (2013, 2014)
Sprint: Midnight Lute (2007, 2008), Roy H (2017, 2018)
Turf Sprint: Mizdirection (2012, 2013), Stormy Liberal (2017, 2018)
Filly & Mare Sprint: Groupie Doll (2012, 2013)

Zenyatta – óriási ló, óriási teljesítmény

Különböző számokat nyerő lovak:
Zenyatta – Distaff (2008), Classic (2009)
Secret Circle – Juvenile Sprint (2011), Sprint (2013)
Stephanie’s Kitten – Juvenile Fillies Turf (2011), Filly & Mare Turf (2015)

Három Breeders’ Cup futamot nyerő lovak:
Goldikova – Mile 2008, 2009, 2010
Beholder – Juvenile Fillies (2012), Distaff (2013 és 2016)

Darrell Wayne Lukas

Érdekességként megjegyezzük azt is, hogy a Kupa történetének legidősebb nyerő lova az argentin Calidoscopio volt, aki kilenc évesen húzta be a már eltörölt Marathont. A legidősebb győztes idomárt a 2014-ben hetvenkilenc esztendős Darrell Wayne Lukas személyében tisztelhetjük (Take Charge Brandi – Juvenile Fillies), legifjabb sikeres kollégája huszonhat éves Joseph O’Brien volt (2019 – Iridessa, Filly & Mare Turf). A legidősebb nyerő zsoké máig Bill Shoemaker, aki ötvenhat évesen haladt át elsőként a célon Ferdinand hátán (1987 – Classic). Joseph O’Brien nevét jegyezték fel a legfiatalabb győztes zsokéként, aki St. Nicholas Abbey társaként nyerte a Turfot 2011-ben.