Bábolna Nemzeti Ménesbirtok
A Dióspusztai Ménest Jaross Sándor alapította 1912-ben. Jaross Sándor a lóversenyzés körében elsősorban arról volt híres, hogy nagy összegű fogadásaival félelmetes ellenfele volt a könyveseknek, a bukmékereknek, ám egy nagy adóssága miatt kénytelen volt eladni lesvári istállóját, amelyet tőle báró Springer Gusztáv vásárolt meg, és a magyar telivértenyésztés meghatározó ménesévé emelte.
Ennek alapján természetes, hogy Dióspuszta megalapítását, elsősorban jól átgondolt üzleti szempontok alakították. A cél egy gazdaságosan működtethető, panziós és árverésre tenyésztő ménes megalapítása volt. Ekkor még működött az Esterházy Miklós által életre hívott tatai idomítótelep. Dióspuszta Tata mellett, a Bécset Budapesttel összekötő út mellett feküdt, és a Kisbéri Állami Ménes is elérhető közelségben volt, ahol kiemelkedő angol telivér mének álltak a magántenyésztők rendelkezésére. Nem csak ezek a szempontok tették kiváló ménessé, hanem az is, hogy a Tata városától 4 km-re, a tengerszint felett 195 méterre fekvő enyhén lankás, erősen meszes, homokkal kevert lösztalaja, a lovak nevelésére kiváló kemény vize, a dombos felszínen történő mozgatás atletikus alkatú, versenyképes csikók felnevelését tette lehetővé.
Dióspuszta a hazai angol telivér tenyésztés utolsó bástyája, a kistenyésztők támogatásában és a hazai tenyésztési irányok kitűzésében meghatározó jelentőségű. A lóállomány tekintetében az állami ménes a legnagyobb hazai szereplő. Versenylovak tenyésztésével, versenyeztetésével és a magántulajdonban lévő kancák panziós kiszolgálásával egyaránt foglalkoznak.
A ménes évről évre 40-45 saját kancával tenyészt. A tenyészkancák jelentős része mostanra már import, amelyek nyugat-európai színvonalú pedigrével rendelkeznek. A saját csikólétszám általában évi 25-30. A ménesben yearling korig nevelkednek a lovak, majd innen kerülnek a tréningpályákra saját idomításban, illetve értékesítés vagy bérbeadás után. A tréningben lévő versenylovak száma a mai napig is jelentős.
Az elmúlt évtized tenyésztésének eredményességét bizonyítja többek között, hogy 2015-ben Megkapó Derby második helyezése és a Kancadíj megnyerése után a legeredményesebb magyar tenyésztésű ló lett. 2016-ban My Luck a Nemzeti Díjban, a Kovács Mihály Emlékversenyben és a Magyar St. Leger-ben elért győzelmei alapján az „Év Lova” címet érdemelte ki. Az év végi tenyésztő champion trónjáról, hosszú évek óta szinte letaszíthatatlan a Ménes.
2018-ban Esti Fény sikert sikerre halmozott, megnyerte többek között a Magyar Derbyt, a Kincsem Díjat és a Magyar St. Legert, megszerezte az „Év Lova” címet, valamint első lett a Nemzeti Galopp Liga sorozatban is, nemrég pedig némi meglepetésre, Ausztráliában Black-Type versenyben is győzött. 2021-ben Shy Boy megnyerte a 99. Magyar Derbyt, majd a Kisbér Díjat is, később a Dióspusztai Díj elsősége mellett több értékes helyezést szerzett. Tavaly Mesetár tűnt ki a háromévesek között, főleg őszi remeklésének köszönhetően, amikor a Magyar Kancadíjban és a Kovács Mihály Emlékversenyben is diadalmaskodott.
Fedezett Dióspusztán Overdose, illetve a klasszis Anabaa Blue, de az utóbbi években további, jelentős vérfrissítésre került sor. Jelenleg Cirfandli, Mokarris és Pigeon Catcher mellett Écrivain a ménes „ékköve”, akinek első utódai már szépen erősödnek és újabb csikók várhatóak tőle a közeljövőben. Versenyben már láthatjuk ivadékaikat, ők lehetnek a következő bábolnai championi címek letéteményesei, a Ménesnek az idei Nemzeti Díjban is van indulója.
A ceglédberceli tréningtelep
Székely Károly idomár több mint 25 éve alapította a tréningtelepet, mely az eltelt két évtized alatt számos klasszis sík- és ugrólovat adott a versenyüzemnek. A kitűnő Andrásfi többek között Millenniumi Díjat, Imperiál Díjat, Batthyány – Hunyady Díjat, Káposztásmegyeri Díjat és Köztársasági Djíat nyert, de számos nemzetközi sikert is elért Ausztriában és a volt Jugoszlávia területén. Az istálló komoly lova volt Aluna, a sárga kanca, aki 2003-ban az „Év Lova” címet is megszerezte, köszönhetően a Central European Breeders’ Cup Classic-ban szerzett előkelő, harmadik helyezésének. A ceglédberceli lovak legújabb sikerszériája 2015-től datálható, az újra fellendülő gátversenyeknek köszönhetően. A régiós klasszis, Diplomata minden idők legjobb magyar tréningből futó ugrólova, Magyarországon és Szlovákiában veretlen és verhetetlen volt, de komoly Group 1-es futamokban is bizonyított. Meránóban és Milánóban, valamint Pardubicében egyaránt kiemelkedő eredményeket ért el, szép helyezéseket szerzett. A már tizennégy éves és visszavonult Diplomatának köszönhetően az idomítótelep egyre nagyobb nemzetközi hírnevet szerzett, azonban szerencsére az utána következő generáció is szárnyalt a Pest vármegyei településen. Jack The Giant halmozta a győzelmeket a Kincsem Parkban és Ausztriában is rangos trófeát gyűjtött, de hasonlóan szép karriert futott be Dr. Ecsedi Letícia lova, Radio Ga Ga is. A szürke herélt síkon éveken keresztül igazolta remek formáit, majd ugrásokon is rendre a főszereplők közé tartozott. A Ceglédbercelen készülő lovaknak és Székely Károly idomárnak is célja volt, hogy a hazai győzelmek mellett, a nemzetközi színtéren is maradandót alkossanak, így öregbítve a magyar lóversenyzés hírét.
A Versenyszervező az idei Tavaszi Lóverseny és Food Truck Show harmadik napjának első futamával, a ceglédberceli klasszisok előtt tiszteleg.
1757-ben, Kőszegen, nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot a magyar lótenyésztés alapjainak lerakója. 17 évesen katonai szolgálatba lépett, ahol kivételes képességei hamar megmutatkoztak, és 1783-ban már másodosztályú kapitány lett. Még ebben az évben a pótlovazáshoz osztották be, ahol bőven volt alkalma tanulmányozni az ország lótenyésztési viszonyait. Munkásságára döntő hatással volt az akkori idők legkorszerűbb lótenyésztési tudományának megismerése, gróf Hunyady József ürményi birtokán. Összegyűjtött ismeretei és gyakorlati tapasztalatai birtokában terjesztette elő javaslatát II. József császárnak a magyarországi lótenyésztés felvirágoztatására. A „kalapos király” anyjához, Mária Teréziához hasonlóan, a hadseregfejlesztés érdekében elengedhetetlennek tartotta a lóállomány javítását, így Csekonics indítványát az Udvari Hadi Tanács jóváhagyta és a császár 1784. december 20-i rendeletében, a mezőhegyesi koronauradalmon megalapította a Királyi Ménest.
A hatvani születésű lovas hölgy karrierjét az Alagi Zsokéiskola növendékeként kezdte, majd Pető Sándor idomár versenyistállójában folytatta, csaknem három évig. Licenszet 2016-ban szerzett, első évében tizennyolc versenyben szállt nyeregbe. 2019-ben megnyerte az utánpótlás lovasok versenysorozatát, a Németh Ferenc Emlékkupát, emellett kétszeres Lovasutánpótlas Kupa győztes. A HH Sheikha Fatima bin Mubarak – Lovastanulók Világbajnokságának spanyolországi fordulójában, orrhosszas különbséggel lett második, Magyarországot képviselve. Mindennapjait a lovaknak szentelte, maximális odafigyeléssel és szeretettel fordult mind a sport, mind a telivérek irányába, szorgalmát és alázatát a tulajdonosok és a trénerek is elismerték. Karrierje során 11 versenyben galoppozott át elsőként a célvonalon a Kincsem Parkban. 2020. október 7-én, tragikus körülmények között hunyt el a fiatal generáció egyik ígéretes lovasa. Kedvessége, energikussága, pozitivitása, kitartása és eltökéltsége mindenki számára példaértékű.
Herceg németújvári Batthyány-Strattmann Gusztáv Güssig örökös ura, Vas vármegye örökös főispánja, 1803-ban született Pozsonyban. Fiatal korában az osztrák hadseregben szolgált, majd magyarországi birtokainak a kezelését öccsére, Kázmérra bízta, ő maga pedig Angliába költözött, ahol főúri (ekkor még grófi) címét az angol parlament még ugyanebben az évben honosította. Az 1848-49-es szabadságharc idején visszatért Magyarországra, honvédtisztként harcolt, de fogságba esett és büntetésként közlegénynek besorozták a császári hadseregbe. Befolyásos ismerősei révén azonban hamarosan sikerült újra Angliába távoznia, ahol a továbbiakban telivérek tenyésztésével foglalkozott. Tagja lett az Epsom Derbyt irányító Jockey Clubnak, majd 1875-ben Galopin révén meg is nyerte a rangos versenyt. Később a klasszis ivadékával, St. Simon-nal is szép sikereket ért el a herceg, aki 1883-ban egy versenynapon, futam közben halt meg a lóversenypályán.
A legendás zsoké neve elsősorban Imperiállal köthető össze, de a híres sárgával szerzett tíz győzelme mellett további 260 alkalommal is elsőként haladt át a célvonalon. Németh Ferenc 1942-ben, alig 15 évesen került az alagi pályára, ifj. Gombolai Ferenchez. Hamar észrevették rátermettségét, kivételes temperamentumát, így 1944-ben már versenyben is lovagolt. Ekkor még mindössze 48 kiló volt és Darázsfészekkel gáton is sikerült nyernie, majd a háború után a Czánt istállóhoz került, ahol folyamatosan hozta a győzelmeket, így 1952-ben már 60, elsőségét ünnepelhette. Mindezt azonban nagyon nehéz körülmények között érte el, hiszen a neves, tapasztalt zsokék mellett keveset foglalkoztatták és a testsúllyal is egyre több problémája akadt. 1957-ben nyert ugyan két nehéz akadályversenyt Riadalommal Pardubicében, de pályafutása nagy fellendülését az 1958-as esztendő hozta meg. A nagy sorozatot a Millenniumi díjat nyerő Rivális nyitotta meg, majd az évek folyamán szinte minden nagyversenyben győzött, némelyikben többször is. A számos hazai és nemzetközi nagydíj mellett három Derbyt nyert (1958. Mormota, 1963. Imperiál, 1965. Regény). Imivel, Imperiál apjával győzni tudott többek között a Szocialista Országok Kupájában is. Elég későn vették számításba a külföldi versenyeknél, de az a pár év is elég volt, hogy győzzön Bécsben, Prágában, Moszkvában, Bukarestben, Varsóban, Drezdában és lmperiállal Malmőben. „Csak” hét nemzetközi futamot nyert, így elmaradt a szükséges tíztől, ami a mesterlovasi címet jelentette volna. Megjárt sok iskolát, volt lovas a Hitch, Tóth, Hujber és végül az Aperianov istállóban, majd zsoké pályafutása befejeztével, 1968-tól kezdve trénerként dolgozott. Az első évek nem sok sikert hoztak, gyenge volt az „örökölt” anyag és elkerülték az istállóját a jobb származású csikók. Később aztán jöttek a jobb eredmények, a kitűnő pedigréjű és a kétéves évjárat legjobbja, lnce már komoly nagyversenyeket, Köztársasági Díjat és Budapesti Díjat nyert. Bűvölő révén sikerült idomárként is Derbyt nyernie, klasszisa pedig az „Év Lova” címet is megszerezte. Tunguzzal a Magyar Kancadíjat is bezsebelte, de a cecei ménes kiváló ménjével Rádiummal, valamint a 70-es évek közepén az importkanca Stinával is szép sikereket ért el.
Vitéz felsődriethomai Pettkó-Szandtner Tibor vezérőrnagy 1886. június 20-án született, Pozsony vármegye Bazin nevű településén. Édesapja középbirtokos volt, a környék neves állattenyésztője, családja evangélikus reformátorként érkezett hazánkba még a mohácsi csata évében.
Papp Sándor 1949-ben, Balogh János istállójában kezdte a szakmát, 27 évet töltött „nyeregben”. Egy kiemelkedő képességű generációnak lett meghatározó lovasa, céltudatosságának, intelligenciájának és fegyelmezett magánéletének köszönhetően. Első versenyét Amondóval nyerte. Tehetségét jól mutatja, hogy első szezonját 17 győzelemmel zárta. Első jelentős sikerét a Totalizatőr Hendikepben aratta, Defiance nyergében, holtversenyben győzött. Foglalkoztatott lovasként hamar felért a csúcsra, 264 versenyt nyert hazánkban, de győzött Ausztriában, Kelet- és Nyugat Németországban, valamint Jugoszláviában. Belgrádi két Derby győzelme mellett, Nem igaz nyergében 1966-ban győzött a Magyar Derbyben is. Dukát, Muzulmán és Srapnel nyergében emlékezetes győzelmeket aratott, többek között Dunai Díjat (ma Kincsem Díj), Béke Díjat és Alkotmány Díjat ünnepelhetett.
