Rendkívül izgalmas finist hozott az ügetők maratonja, a Baka Hendikep. A 4200 méteres alaptávú kiemelt verseny befutójában négy-öt lónak is nyerő esélye volt, végül kis különbséggel Danubia Lux (Branko Skenderovic) húzta be a futamot megelőzve Velence R.-t és a korábbi nyerő Wonderchild-ot. Ozsvár Zoltán idomítottja egész ősszel remek formában versenyzett, ezzel a sikerrel pedig megkoronázta idei szezonját.
A hagyományos „orosházi versenynap” futamai idén is fókuszba kerültek, a délután során a város polgármestere, Dávid Zoltán úr és a lóversenyzés helyi motorja, Kulik Ferenc is többször adott át tiszteletdíjakat, de nem maradhatott el az Alföld Gyöngye Hotel Díja, a Kulik Farm Díja, a Kárai Trans Díja, Kunos Gyuláék és az „Orosházi Barátok” futama, valamint természetesen a Lovas Egyesület Díja sem. A legrangosabb futamban, Orosháza Város Nagydíjáért versenyeztek az ügetők, és egyúttal Nagy László emléke előtt is tisztelegtünk.
A favorit Dolomit Boy a befutóban robbantott és Fazekas Imre irányításával biztosan realizálta esélyét, a két helyezés Csábító R. és az orosházi Atom Maki zsákmánya lett. A csikók futamában érkezett a győzelem is Békés megyébe, First Lady KJ ezúttal nem hibázott, és végig vezetve sétált haza. Jó napja volt Nagy Ferencéknek is, előbb Berna Queen M, majd a program végén Vanderle szállította az első helyezést. A favoritok délutánján Eunike T Boko is hozta a kötelezőt, de ezt tette Domperidon is, ebben az évben már negyedszer. A program legmagasabbra kiírt hendikepje látványos küzdelmet ígért, nem is kellett csalódnunk, a célban Very Nice Photo volt legelöl, megelőzve két erősen támadó riválisát.
Kiemelkedő teljesítményt nyújtott és végig dominált az amatőrök között Májer Cintia, aki idén egy év kihagyás után visszaszerezte az Amatőrlovas Championi címet. 2014 óta erősíti Suták Jánosék istállóját és idén is elindult mindegyik amatőrversenyben, amelyből ötöt meg is tudott nyerni. Köztük kiemelkedett ősszel a FEGENTRI – Nemzetközi Amatőrverseny Hendikep, kiegyensúlyozottságát pedig bizonyítja, hogy egyszer sem volt helyezetlen. Kategóriájában 1.641.200 Ft-os nyereménnyel zárta az évet, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a profik közt is helyt állt. Ami pedig még inkább értékesebbé teszi ezt a sikert, hogy mindegyik győzelmét más-más telivérrel aratta, ami a tehetséges hölgy sokoldalúságát jelzi.
Mögötte a tabellán Éles Virág végzett, egyenletesen elosztva a győzelmek és helyezések számát, míg a harmadik Benes Flóra lett, egy arany és egy ezüst éremmel.
Három győzelmével és egy második helyével 58 pontot szerzett a pályakezdő utánpótlás lovasok részére kiírt sorozat idei győztese, Ribárszki Sára. Az év egyik legkülönlegesebb híre volt, amikor a Ribárszki-ikrek, Sára és Mira először lóra szálltak, első évükben pedig nem ijedtek meg apjuk, Ribárszki Sándor árnyékától. Sára rögtön a nyitó állomáson beköszönt, majd Berenice révén további két futamot is behúzott, ráadásul szeptemberben Prágában is értékes második helyet szerzett egy rangos nemzetközi amatőrversenyen.
Pusztaföldváron született, a lótenyésztéssel már kora gyerekkora óta szoros volt a kapcsolata. Hódmezővásárhelyen végzett felsőfokú tanulmányai befejeztével az orosházi Új Élet MGTSZ-nél kezdett el dolgozni, ahol a ’70-es évek közepétől már agrármérnökként tevékenykedett, majd a TSZ elnökhelyetteseként és az Orosházi Lovas Egyesület elnökeként hatalmas szívvel, szakértelemmel és lendülettel szolgálta a versenylótenyésztés és lóversenyzés ügyét. Karizmatikus erejével képes volt hegyeket megmozgatni a lovak és szeretett sportja érdekében. Kiváló szervezőképességének köszönhetően elévülhetetlen érdemei voltak a bogárzói lóversenypálya megépítésében, az Orosházi Lovas Egyesület és az orosházi versenyek megszervezésében.
Pályafutása alatt több társadalmi tisztséget töltött be, így a Lovas Szövetségben, a Magyar Lovaregyletben és az Ügető Tenyésztők Országos Egyesületében is szolgálta a hazai lóversenyzést.
Nevéhez a számos import mellett olyan kiváló telivérek és ügetők fűződnek, mint a Svájcba eladott és ott Derby-t nyert Magányos, az „Év Lova címet” elhódító Retorzió, az utolsó pardubicei magyar nyerő Birok, valamint a Magyar Ügetőderby győztes Mount és Williams. Kedvenc sportágában, az ügetőn, hajtóként is kipróbálta magát, ahol több versenyben is nyerni tudott.
Mindenki „Nagy Laciját” a Magyar Lovassport Szövetség 2013-ban Gróf Széchenyi István Emlékéremmel, a Kincsem Nemzeti Kft. pedig Életműdíjjal tüntette ki.
Minden év decemberének első versenynapján, amikor a Baka Hendikepet futjuk, az orosházi nap keretein belül emlékversennyel tisztelgünk a kiváló szakember előtt.
Orosháza története
A Dél-Alföldön helyezkedik el, a Viharsarokban. Földrajzilag sík vidéken fekszik, csak néhány halom található az északi területén. Folyója nincs, tavai csak a város határában.
A település története az új kőkorig nyúlik vissza, melyet a környéken talált régészeti leletek igazolnak. Első lakói között a kutatók az ún. Körös-kultúra képviselőit tartják számon. A korai vaskor ma is látható emléke, a város délkeleti határán elterülő földvár, a Nagytatársánc. Itt az Ős-Maros hordalékkúpján találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba. A régészek következtetései szerint az iráni eredetű káliz nép élt az Árpád-korban Orosházán, később a tatárjárás pusztítása után lassan ismét benépesült a környék.
„Orosháza” nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk.
A középkori falunév, a régi magyar Oros személynév és az „-a” birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele. Maga az Oros személynév az „úr” köznév kicsinyítő képzős alakja – a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd vármegyéhez tartozott, a 15. században került Békés vármegyéhez. Levéltári források szerint 1517-ben már Orosházi Tóbiás nevű hallgató tanult a krakkói egyetemen, Orosházi András pedig 1555-ben váradi kanonok volt. Egy, a mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát, mint egy Békés vármegyei uradalom központját említi, tulajdonosai ekkor a Komlóssyak voltak. A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott – az itt lakók a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek a nagyobb biztonságot jelentő királyi Magyarországra.
Az újratelepüléstől a kiegyezésig
Vályi András, Magyarországnak leírása 2. kötetében így jellemezte a települést a 18. század végén:
„OROSHÁZA. Magyar falu Békés Várm. földes Ura B. Harukkernek maradékai, lakosai leginkább evangélikusok, fekszik Szarvashoz közel, mellynek filiája, postája is vagyon. Szántó földgye jó, legelője, réttye elég, fája nints, piatzozása távol esik”.
Orosháza újkori története a vidék 18. századi betelepülésével kezdődik. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna vármegyei Zombáról érkezett telepesek költöztek. Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok, báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést, s a 70 áttelepülő család 1744. április 24-én – Szent György napján – tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével megszállta az orosházi pusztát. Hat héttel ezután megérkezett a telepesekhez nemes Horváth András evangélikus lelkész is, s vesszőből, sárból, hamarosan felépítették az első templomot a Zombáról magukkal hozott harangnak. A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra is, majd a 18. században az iparos réteg is kialakult. A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése. A százéves településen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréséig nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül, csendesen folyt az élet. A márciusi forradalom hírét Mikolay lelkész Pesten tanuló fiának leveléből hallották először az orosháziak március 18-án. A márciusi határozatokat március 20-án Gyulán, egy népközgyűlésen ismerhették meg a meghívottak, melyen első ízben vettek részt ezen a nemeseken kívül az úrbéres jobbágyok képviselői is.
A délvidéki rác-dúlás után megalakult itt is a nemzetőrség, ahová 665 gyalogos és 149 lovas jelentkezett, majd Jellasics támadásának hírére újabb 172 honvédújoncot állított ki a község. A Vasvári Pál által alakított Rákóczi-csapatban 64 orosházi harcolt. A csapat 1849 közepén a román felkelők elleni csatában szinte teljesen megsemmisült. A szabadságharc bukása után a szigorú megtorló intézkedések ellenére is tovább élt a forradalom szelleme. Sok bujdosó talált itt menedékre, köztük egy éjszakára Kossuth Lajos felesége is, kinek rejtegetéséért Mikolay Ferenc, (a tiszteletes fia) 10 év várfogsággal bűnhődött.
A következő évtizedek az evangélikus vallás visszaszorítását eredményezték. A Bach-rendszer éveiben felbomlottak a feudális viszonyok is. A birodalom belső piacának fejlődése az 1850-es évek végére a mezőgazdaság számára végre kedvező helyzetet teremtett. Felosztották a közlegelőket, tömegesen épültek a tanyák, fellendült a gabonatermelés.
A kiegyezéstől 1945-ig
A helyi politikai élet aktivizálódását a kiegyezés hozta meg. A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. Az 1904-ben leleplezett Kossuth-szobor a Kossuth-kultusz jelképe lett. A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az orosházi véres május elseje. Az Alföld–Fiumei Vasút megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését. A később kiépített szárnyvonalak (köztük 1906-ban megnyílt a Szentes – Orosháza vasútvonal) révén Orosháza a Körös-Tisza-Maros közének vasúti csomópontjává vált. Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfi-feldolgozás, malomipar és ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza, mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban, 1936-ban már közel 25 ezer lelket számlált. A kisbirtokos réteg speciális gazdálkodási formája, a tanyavilág a paraszti polgárosodást tükrözte. A fiatalabb korosztály tanyáin a modern bútorok mellett megjelentek a könyvek, folyóiratok. Az egyre inkább mezővárosi fejlettségű településen pezsgő kulturális élet bontakozott ki. A dualizmus korában kialakult egyesületi élet felvirágzott. 1891 és 1918 között 53 új helyi egyesület alakult: a hagyományos egyházi és polgári szerveződések mellett új jelenségként számos munkáskör, külterületi olvasókör és néhány sportegylet.
Kiemelkedő alakja volt a helyi szellemi életnek Veres József evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, Orosháza történetírója. Nevét a ma embere számára az „Orosháza, történeti és statisztikai adatok alapján” című, 1886-ban kiadott könyve őrizte meg.
Az Orosháza határában található Pusztaszentetornyai Justh-majori kastélyban született és nevelkedett Justh Zsigmond. Több elbeszélésének és regényének témáját és szereplőit merítette ebből az alföldi környezetből. 1892-ben kastélya parkjában parasztszínházat hozott létre, ahol parasztlányok és legények Shakespeare, Molière, Arisztophanész és Plautus műveit játszották.
Eötvös József író és politikus pusztaszentetornyai földbirtokosként fejtett ki Békés vármegyében közvetlen közéleti munkásságot. Mint vallás- és közoktatási miniszter kezdeményezte egy orosházi tanítóképző létrehozását, melyet sajnos már nem tudott megvalósítani. A polgárosodás hívta életre 1890-ben a Polgári Fiúiskolát, melyet 1892-ben a Polgári Leányiskola követett. 1898 decemberében pedig Thék Endre – aki 1902-ben, elsőként az országban, elindította a bentlakó iparos tanoncok képzését 15 szakmában – indítványára a város ipari és mezőgazdasági fejlődésének fellendítésére ipari kiállítás szerveződött Orosházi Iparkiállítás néven, amely 1899 húsvétján nyílt meg, kizárólag orosházi iparosok részvételével. A komoly törekvés mögé a magas minisztériumok is mögé álltak és ipari felügyelő miniszteri biztost is kineveztek Gerstler Miklós személyében. Összesen 312 kiállító mellett nagyszabású programokkal is vonzották a szépszámú látogatókat. A vidéken megrendezett ipari kiállítások közül az egyetlen volt, ami nem csak egy adott térség fellendülését hozta, hanem még nyereséget is termelt. A kiállítást országos figyelem kísérte. Első nap közel 4000-en látogatták meg a megnyitó ünnepséget, és a látogatók száma később is magas volt. Az első héten több mint 12 000-en váltottak jegyet. A kiállítás idején, a kimagasló ipari, és kézműves munkáért 7 első díjat, 29 második, és 38 bronzérmet osztott ki a grémium..
Az orosházi mezőgazdaság hírneve – a gazdálkodók igénye, a legfejlettebb termelési lehetőségek megismerése és alkalmazása iránt – inspirálta a települést arra, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatása is helyet kapjon az iskolában. Hosszú küzdelem után 1926-ban tettek érettségi vizsgát első ízben a Felsőmezőgazdasági Iskola növendékei. Az evangélikus népiskolából nőtt ki az 1930-as években szerveződő Evangélikus Gimnázium.
A fejlődés azonban itt is – akárcsak az országban mindenhol – súlyos egyenlőtlenségekkel járt együtt. A munkásság életszínvonala nem volt megfelelő, a nemzetközi munkásmozgalom pedig a Viharsarokba is eljutott (bár itt inkább az agrármozgalmak voltak jelentősek). Az 1891-es május 1. megünneplése véres összetűzésbe torkollott a kivezényelt csendőrökkel, mely után több száz sebesült maradt a tereken. A történelem viharai Orosházát ugyanúgy érintették, mint az ország minden települését. A trianoni békeszerződés után Orosháza egyszerre a „kis Magyarország” határ menti régiójában találta magát, s ez a tény a további fejlődés meghatározója lett. A második világháború jelentős anyagi és emberáldozattal járt, az áldozatok száma még ma sem ismert pontosan. Orosházát 1944. október 6-án egyetlen nap alatt foglalták el az orosz csapatok.
1945-től napjainkig
Az új rendszerben Orosháza ellentmondásosan fejlődött. 1946-ban -Szentetornya csatlakozásával – a település városi rangra emelkedett. Az ígéretesnek induló fejlődést azonban hamarosan a kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvasztása, a parasztgazdaságok felszámolása követte. A tanyákat az 1960-as években nagyrészt lebontották, ugyanakkor fokozatosan megerősödtek az újonnan szerveződő termelőszövetkezetek és az állami gazdaság. Az orosházi parasztemberek munkaszeretetének, élni akarásának eredményeként a nagyüzemi mezőgazdaság kiemelkedő termelési-tenyésztési eredményeket produkált, országos hírnévre is szert téve. Számottevőek az olaj- a földgáz- és a termálvíz-feltárás eredményei is. Részben erre alapozódva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, amely több ezer embernek adott munkát.
Megváltozott a város arculata is. Új épületbe költözött a mai Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1953-ban felépült a Táncsics Mihály Gimnázium, 1964-ben az Ipari Szakmunkásképző Iskola. Új kórház, múzeum, művelődési központ épült. A belvárosban a jellegzetes falusi utcák helyén ma lakótelepek emelkednek. A város mellett fekvő természetes úton „született”Gyopáros-tó feltehetően az egykor itt is honos gyopár nevű virágról kapta elnevezését. Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el. Megállapították, hogy a tó vize gyógyhatású, így alkalmas mozgásszervi, krónikus ízületi, reumás, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására.
Szomszédai észak felől Nagyszénás, északkelet felől Csorvás, kelet felől Gerendás, délkelet felől Pusztaföldvár, dél felől Kardoskút, délnyugat felől Székkutas, északnyugat felől pedig Árpádhalom és Gádoros. (Nyugat felé a hozzá legközelebb eső település Nagymágocs, de közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.) Központjától teljesen különálló, exklávé jellegű, külterületi városrésze Kiscsákó, melynek nagyjából trapéz alakú területe északon és nyugaton Nagyszénás, keleten Kondoros, délen pedig Csorvás közigazgatási területeivel érintkezik.
Orosházának Kiscsákón kívül még két városrésze van. Az egyik a fentebb már említett Szentetornya, ami régen önálló település volt, majd később 1946-ban Orosháza városrészévé vált. A másik pedig Rákóczitelep, aminek területe sokkal kisebb, mint Szentetornya. (Emellett van Gyökeres és Újosztás, amik nem teljesen városrészek, ugyanis Gyökeres Szentetornyához, Újosztás pedig Rákóczi-telephez tartozik)
1760 óta Orosházához tartozik Gáspártelek is, amely nyilván egykori tulajdonosának (Geist Gáspár) nevét viseli.
Az 1744-es újratelepítéstől jelen volt a lótenyésztés Orosházán, igazi felvirágzása 1844-től kezdődött. 1899-ben már 110 orosházi gazda iratkozott be 300 kancával a mezőhegyesi tájfajta tenyésztését célul kitűző szövetkezetbe. A második világháborút követően a hangsúly áttevődött az akkori termelőszövetkezetekre, ahol verseny-és sportlótenyészet megalapítását határozták el. A ’70-es évektől kezdődően indult az ügetőtenyésztés is, valamint a bogárzói versenypálya kialakítása. A lovas értékek megőrzésére alakult meg 1996-ban az Orosházi Lovas Egyesület, mely a mai napig aktívan működik.
Budai Attila – Bronz Boy: Bírja a 4200 métert, és a végén mindig képes jönni Bronz Boy, akit kimondottan hosszú távú lónak ismertem meg. Frissen dolgozik, jókedvű. Az szinte biztosra vehető, hogy a helyes taktikának jelentős szerepe lesz ebben a futamban, amely egyértelműen más nekünk, hajtóknak is, mint a megszokottak. Igazi kihívás!
ifj. Döme Imre – Bezique Va Bene: 2020-ban sikerült vele megnyernem ezt a futamot. Hosszú, kihúzott munkák vannak benne, és megvallom, az utolsó két tréningben már szinte magától ment. Jó erőben várja a Bakát, amelyet nagyon szeretek. Kimondottan készülök rá én is, érezni kell ezt a versenyt. Nem szól lovam ellen az életkora, ellenben a sáros, vizes pálya igen. Remélem eláll az eső, mert az ront a sanszunkon. Ha nem lesz csapadék, vagy sáros pálya, akkor jó szereplésünket várom!
Juhász Balázs – Lingot AT: Hajtónője ismeri, és bár két lovam közül szerintem ő a kisebbik esély, a rutin azonban mellette szól. Élete 5. Baka Hendikepjére készül a 8 éves, és ne feledjük: 2 alkalommal is a 2. helyen tudott végezni!
Velence R.: A 100 méteres hátrányunkat nem tartom aggasztónak, ledolgozható. Sok hosszú távú verseny- és tréning van a lábaiban, úgy érzem, jó reménnyel szállunk harcba akár a győzelemért is. Bízom a lóban!
Reischl Gábor – Philadelphia: Úgy tapasztalom, hogy top formában várja a versenyt lovam. Erős, kemény edzésekkel készülünk, de ez nekem eleve alapelvem. 14 éves kora ellenére egészséges. Erőteljes mind fizikailag, mind pedig mentálisan, azaz teljesen egyben van. Rendes ló, akivel – nagyon remélem – elől végzünk majd.
Goran Zolnaji – Zizitop: A szürke vett már részt ebben a versenyben, azaz nem talány, bírja-e majd? Formája nem rossz, román hajtóját kimondottan én kértem fel erre a hajtásra, mert együtt szerepeltek már jól, egyebek közt éppen ebben a versenyben is. Reálisnak érzem, hogy pénzért menjen, ha nem lesz erős a tempó, az mindenképpen mellette szólhat.
Wonderchild: Utolsó, amúgy megnyert versenye után célzottan készültünk a Baka Hendikepre. Az esélyéről mindent elmond, hogy 5 évvel ezelőtt már nyertük meg ezt a versenyt, és most sincs rosszabb formában. Jó, de rövid a végspeedje, ellenben remek tempótartó. A helyesen megválasztott taktika perdöntő lesz, ennyire hosszúra egyetlen rágógumi is éppen csak, hogy kitart!
A kiváló trénerhez 3 dióspusztai tenyésztésű- és tulajdonú éves csikó érkezett, mindannyian Silver Frost apasággal bírnak. Október elején kerültek a tréner kezei alá Alagra. Nagyon jófejű lovak, már 1 hét előkészítést követően trapp munkát végeztek. Most fej-fej melletti kentréket mennek. Jól esznek, sokat erősödtek az elmúlt időszakban.
Természetükre a kancák kicsit keményebbek voltak, főként kezdetben, a mén csikó kezesebb. A tréner bízik bennük, nem tudni még, mennyire lesznek koraiak.
1918-at írunk. A negyedik éve tomboló világháború közepette az ügetőversenyzés viszonylag zavartalanul folyik. Ebben az évben lép pályára az addigi legjobb magyar évjárat, melynek élén az akkori idők legjobb magyar ügetője, Baka található.
Bakát (fekete mén, 1915, Bohun – Gáva) Sennyey Géza tenyésztette a Csörgői ménesben. Sajnos már hároméves korában külföldi tulajdonba került, a horvátországi rugovicai istálló vette meg horribilis összegért, 80.000 koronáért. 1918. március 27-én mutatkozott be Bécsben, egy jelentéktelen hendikepben, amit könnyen nyert meg. Több jól sikerült és egy-két peches versenyt követően a tulajdonos a lovat az amerikai Charles Mills idomításába adta. Éppen az utolsó percben, mert előző trénerének az „erős” keze, kíméletlen stílusa nem kedvezett Bakának, akit már a letörés, sérülés veszélye fenyegetett. Mills hosszabb kezelés és kíméletes felkészítés után szeptember 10-én állította újra starthoz Budapesten. Azt, hogy a ló rendbe jött, bizonyította könnyű győzelme, és hogy először lépte át az akkor még bűvös, 1.30-as időt. Az év folyamán még kétszer állt starthoz, és mindkétszer fölényesen győzött, és mint elsőszámú Derby-aspiráns vonult téli pihenőre.
1919 – egy év Magyarországon ügetőversenyek nélkül. Szerencsére Bécsben zavartalanul folytak a versenyek. Baka április 6-án, a Derby Kísérleti Versenyben mutatkozott be és könnyen nyert a szintén magyar Dalszi, valamint az osztrák Oberon ellen. Következett a Vito Díj, melyet 2575 méterre 1.28,8-ban nyert meg, ugyancsak Dalszi és Oberon előtt. Az Alexander Stöhr Preisben ismét nyer, és elsőszámú favoritként áll az Osztrák Ügetőderby startjához, ahol Baka hihetetlenül könnyen, feltartva győz. A második helyezett Dalszi 160 méterrel végzett mögötte. A Derby után, május 20-án, a Criteriumban állt starthoz és 100 méter előnyt adva évjárattársainak, 3100 méterre, 26,8 mp-es kitűnő idővel nyer. Később Badenben, egy nemzetközi meetingen is starthoz állt, és bár 25,9-cel rekordot ügetett, az Internationaler Preisben, ez csak a második helyhez volt elég. Ezt követően sikert sikerre halmozott és sorra szerezte a győzelmeket, valamint a helyezéseket. A magyar ügetősport berobbant az európai élvonalba, sőt felfigyelt ránk az amerikai üzem is, ami akkortájt hatalmas elismerésnek számított.
Baka a Derby győzelme után, hajtója Mills
1920 – nagy eseménye volt a tavaszi meetingnek, hogy itt mutatkozott be április 22-én az ötéves Baka. A Rákosi Díjban indult és azt 2140 m-re 26,5 mp-es időben könnyen nyerte, ezt követően tovább folytatta menetelését nyugaton. 13 verseny, 13 győzelem, köztük három Németországban, tarkítva rekordok sorozatával. Szeptember 8-án a Domherr Preisben 2380 méterre 1.22,2 mp-es abszolút magyar rekorddal győz. E verseny után alakult ki az általános vélemény, amit a Magyar Turf így kommentált: „Baka Badenben bebizonyította, amit úgy is tudtunk róla: azt, hogy ő a legjobb ügető ló, amely valaha Európa földjén termett.”
1921 – április 10-én, a Gloriette Rennenben állt starthoz Bécsben és azt 2380 méterre 1.23,2-ben nyerte. Következett a Preis der Stadt Wien, amelyben 2480 m-en 1.24,8-ban győzött. Május 19-én 2300 méteren a Frühjars Preisben új kategóriás rekordot futott (1.21,9), de ezzel is „csak” második. Július 31-én jött a legkomolyabb feladat, a Grosser Preis von Baden. Baka Európa-rekordjával ebben a versenyben tette fel a koronát addigi karrierjére és a magyar ügetősportra. A verseny két előfutamból és egy döntőből állt, melyet természetesen Baka nyert, 20,6-os – ahogy manapság mondani szokták – „űridővel”, ami új magyar és Európa rekord! A nagyszerű versenykarrier nyáron és ősszel még szép sikereket hozott, majd tulajdonképpen le is zárult, bár Bakával – amerikai kirándulása kapcsán – a következő év folyamán még találkozunk.
1922 – Baka tulajdonosa, híressé vált lovát az ügetőversenyzés őshazájában, Amerikában is ki akarta próbálni. 1922 tavaszán útnak indította lovát előbb vasúton Hamburgba, majd onnan hajón az Újvilágba. A kéthetes tengeri út nem tett jót Bakának, mert sem új amerikai idomárja kezében végzett első munkáiban, sem a későbbi amerikai versenyek alkalmával nem adta igazi tudását. Júliustól szeptemberig az USA négy államában lépett pályára, a 22 startjából harmadiknál előbb egy futamban sem végzett. Ma már nem lehet megállapítani, hogy a szokatlan körülmények, az új idomár és hajtó vagy a környezetváltozás számlájára írható-e Baka viszonylagos kudarca. A versenyek eredményeit nézve, a győztesek 1.19,7-ben, illetve 1.20-on felüli időben nyertek, ennyit pedig Baka sétálva is tudott.
Amerikából visszatérve a ló újra Charles Mills gondozásába került, de időközben szerzett sérülése olyan súlyos volt, hogy többé nem sikerült őt versenyképes állapotba hozni. Így a csodás versenykarrier nem zárult méltó véggel, ám Baka a ménesbe kerülve gondoskodott a dicső folytatásról: számos pesti és bécsi nagydíj nyerőjének adott életet, köztük egy osztrák derby-győztesnek és a Kerepesi úti ügetőpályán futott első Derby nyerőjének, Primaverának volt az apja.
A XX. század egyik legjobb lováról ma egy különleges verseny kapta a nevét. A Baka Hendikepet december elején futják a Kincsem Parkban azok az ügetők, akik keménységből és acélosságból is a legjobban vizsgáztak. A futam alaptávja egyedüliként a szezonban extra hosszú, 4200 méter, azaz három és fél kör, nem véletlenül nevezik ezt az összecsapást az „ügetők maratonjának”!
1958-ban hívták életre a szélsőségesen hosszú távú, extra keménységet igénylő Baka Hendikepet. A komoly múlttal rendelkező futamban mindössze hat lónak sikerült kétszer, vagy többször diadalmaskodnia, közülük öten egyszer meg is védték címüket. Egymás után háromszor senki nem bírta sikerrel abszolválni a Bakát. Legközelebb hozzá Tétova és Irányelv járt, ám 1977-ben a hároméves Cégjegy (Istók Ferenc) megtréfálta Tétovát, míg utóbbit Grammofon (Marschall József) verte 64-ben. A verseny történetének legeredményesebb lova Irányelv, aki 1962-ben négyévesen ért haza, majd 1970-ben, amikor már tizenkettedik életévét taposta, újra első lett. A két győzelem között persze bezsebelt még két trófeát, így csak ő mondhatja el magáról, hogy négyszeres nyerő. A hajtók között Istók Ferenc alkotott maradandót, hiszen 18 év leforgása alatt hatszor állhatott fel a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára. A fentebb említett Grammofon 64-ben 26,5-ös időt ügetett, amit csak huszonkét évre rá, 1986-ban sikerült megdönteni a távspecialista Látszatnak (25,6). A kanca Szászi mesterrel háromszor győzött, 89-ben 23,6-ot ment, mely ennyi év után is a top 10-es listán szerepel. A közelmúlt legnagyobb sztárja a holland tenyésztésű Uclipse Boko volt, aki 2009-ben először kerek 20-at ügetett, ennél gyorsabban senki nem teljesítette a távot. További érdekesség, hogy a nyerők között olyan neveket is fel lehet fedezni, mint a pálya egyik legjobbja Ollyan nincs, valamint a hűséges kancák, Betolakodó és Derengő, de például City neve is feltűnik a hosszú névsoron.
Véget ért az idei síkszezon a Kincsem Parkban, és a világ legtöbb pontján is téli pihenőre vonultak a telivérek. Elérkezett a pillanat, amikor visszatekintve a mögöttünk álló esztendőre elkészítheti a szakma az értékeléseket. A hét elején jelent meg a végleges telivér világranglista, az alábbiakban a legmagasabb teljesítményt nyújtó Equinoxról lesz szó, nézzük miről tájékoztat a Longines World’s Best Racehorse Ranking!
Az első tíz helyen, amelyen több megosztott helyezés szerepel három ázsiai és hét európai telivér neve szerepel:
Helyzés
Rating
Ló neve
Elletett
Ivara
Tenyésztő
Tulajdonod
Idomár
1
129
Equinox (JPN)
2019
mén
Northern Farm
Silk Racing Co Ltd
Tetsuya Kimura (JPN)
2
128
Ace Impact (IRE)
2020
mén
Mrs. Waltraut Spanner
Gousserie Racing & Ecuries Serge Stempniak
Jean Claude Rouget (FR)
2
128
Mostahdaf (IRE)
2018
mén
Shadwell Estate Company Ltd.
Shadwell Estate Company Ltd
John & Thady Gosden (GB)
4
127
Big Rock (FR)
2020
mén
Yeguada Centurion Sl
Yeguada Centurion SL
Christopher Head (FR)
4
127
Hukum (IRE)
2017
mén
Shadwell Estate Company Ltd.
Shadwell Estate Company Ltd
Owen Burrows (GB)
6
126
Westover (GB)
2019
mén
Juddmonte
Juddmonte
Ralph Beckett (GB)
7
125
Golden Sixty (AUS)
2015
herélt
Asco Internaional Pty Ltd.
Stanley Chan Ka Leung
Francis Lui (HK)
7
125
Lucky Sweynesse (NZ)
2018
mén
P.L. Dobrowki, Explosive
Cheng Ming Leung, Cheng Yu Tung, Cheng Mei Mei & Cheng Yu Wai
Manfred Man (HK)
7
125
Paddington (GB)
2020
mén
Tabor, Smith, Magnier, Westerberg, Brandt
Tabor, Smith, Magnier, Westerberg, Brandt
Aidan O’Brien (IRE)
10
124
Auguste Rodin (IRE)
2020
mén
Tabor, Smith, Magnier, Westerberg
Tabor, Smith, Magnier, Westerberg
Aidan O’Brien (IRE)
Josida Kacumi
Equinox (2019 stpm, Kitasan Black – Chateau Blanche, King Halo) a japán tenyésztőóriás Northern Farm Hokkaido szigetén található ménesében elletett. A Northern Farm tizenkét éven át (2010-2021) a szigetország legsikeresebb tenyésztőjének számított, és most sem a sor végén kullog. Jelenleg körülbelül háromezer ló ropogtatja farmjukon az abrakot, melyeknek összértéke kb. 35 milliárd forint. Josida Zenja alapító atya 1967-ben döntött úgy, hogy belevág a tenyésztésbe, akkor még Sadaj Farm néven, amit 1994-ben egy átszervezés után változtattak meg a jelenlegire. A ménes tulajdonosa Zenja szán három fia és egyben örököse Kacumi, Haruja és Teruja (Kacumi a főnök). A tenyésztői munka hallatlanul magas színvonalon folyik, külön kötetre lenne szükség a sikeres lovak felsorolására. Most csak néhányat említünk: Deep Impact (RPR 133), Delta Blues (RPR 125), Lys Gracieux (RPR 124), Saxon Warrior (RPR 122), Almond Eye (RPR 121), ahogy mondtuk, a listát hosszan folytathatnánk.
Cristophe-Patrice Lemaire – a japánná vált francia
A Silk Racing színeiben induló mént kétévesen egyből komoly feladat elé állították a Grade 2-es, 1800 méteres Tokyo Sports Hai Stakesben, amit a hosszú évek óta Japánban élő Cristophe-Patrice Lemaire kezében magabiztosan abszolvált tizenegy kihívója előtt a szezon végén. A téli pihenő után a magabiztos Kimuja Tecura mester egyből a Tenno Shót, vagyis a 2000 méteren futott Japán 2000 Guineas-t szemelte ki idomítottjának.
Take Jutaka – élő legenda
A remekül versenyző Equinox kikapott ugyan egy hosszal tréningtársától, a remek Geoglyph-től, de sőt, a május végi Tokyo Yushun (Japán Derby) sem a úgy jött ki, ahogy szerették volna, mert Do Deuce a legendás Take Jutakával nyakhosszal előbb ért célba. A vereségnek köze lehetett egy verseny közben a bal elülső lábra beszerzett sérülésnek, ami később hamar meggyógyult. Do Deuce-ről megjegyezzük, hogy ő volt 2021-ben a legjobb kétéves ló Japánban. Innentől fogva azonban már csak győzelmekről beszélhetünk, méghozzá a legmagasabb szinten.
Hirohito császár – a lovakat is szerette
A következő megmérettetés a Hirohito császár által 1937-ben alapított Tenno Sho volt. Az elnevezést nem bonyolították túl, hiszen szó szerint a Császár Díját jelenti. Hirohitóról megjegyezzük, hogy ő volt a leghosszabb ideig trónon lévő császár, ami elég nagy szó, hiszen dicső elődje, a mitikus államalapító Dzsimmu Kr. e. 660-ban kezdte a sort. A sors fintora, hogy pont Hirohito kényszerült a II. világháború után amerikai nyomásra deklarálni, hogy nem isten. Nem érdektelen az sem, hogy Hirohito nemzetközileg elismert tengerbiológus is volt, több hidropolip felfedezésével gazdagította a tudományt, pont ezért külön dicséretes, hogy a versenylovakra is gondolt. Ráadásul duplán, mert két Tenno Shót futnak Kiotóban. Egyet tavasszal, egyet ősszel, mindkettőt 3200 méterre. Valószínűleg Japánból ered a bölcs mondás: Ha egy jó, a kettő még jobb.
Kitasan Black
A jelenlegi uralkodó Naruhito császár nem garasoskodik, mindkét nagydíj összdíjazása egyenként 420 millió jen, vagyis 1 milliárd forint. A győztesnek 470 millió forintnak megfelelő összeg üti a markát, amit a Japán Jockey Club (Japan Racing Association) megfejel még egy ugyanekkora prémiummal. Equinox volt az ötödik hároméves, aki az őszi Tenno Shót megnyerte az elmúlt csaknem kilencven évben, és Kitasan Black árfolyamát is emelte a diadal, hiszen első Grade 1-nyerő ivadékát vezették vissza a győztesek körébe. Kitasan Black 2016-ban a tavaszi Császár Díját nyerte, 2017-ben mindkettőt. 2017 őszén világrekordot állított fel 3.12,5 időeredménnyel, amit azóta is tart.
Arima Jorijasu
A 2022. évi szezon végén az Arima Kinent vette célba a menedzsment. A nagydíjat 1956-ban alapították, és Nakajamában futják 2500 méteres távon. A nagydíj névadója Arima Jorijasu egykori mezőgazdasági miniszter, a pálya alapítója és a női jogok élharcosa. Fiatal éveiben marxistának vallotta magát, de utána hamar észhez tért. Az Arima Kinen a szigetország egyik legnagyobb presztízsű versenye, 864 millió jen (2.03 milliárd forint) talál új gazdára az indulók között, persze a szokásos 200 millió jen futtatói prémiummal együtt. A meglehetősen zárt japán versenyüzem szabályaira jellemző, hogy ugyan 2000 óta külföldi tréningben álló telivér is indulhat az Arimán, de csak akkor, ha előtte, még ugyanabban az évben (!) megnyerte a Japan Cupot. Természetesen ilyen telivér még nem akadt, de nem érheti szó a ház elejét, a lehetőség megvan rá. Az Arimam Kinen azért is különleges verseny, mert tizenhat indulóból tízet a rajongók szavazata juttat a futamba. A maradék hatot a pénznyeremény kvalifikálja. Mondanunk sem kell, a 13/10-en jegyzett Equinox hozta a kötelezőt, és tizenöt kihívójától űzve elsőként száguldott át a célvonalon.
Madame George Sandor
Nem tudunk ellenállni, ezért megjegyezzük, hogy a második helyen Boldog Hos ért haza, akinek Boldogság nevű anyját Sándor Györgyné (Mme George Sandor) tenyésztette és futtatta Franciaországban. A Group 3-nyerő magyar-francia kanca három futás után veretlenül került ménesbe Japánban. A mezőnyben ott volt az egy hónappal korábban Japan Cupot nyerő Vela Azul is, de csak a tizedik hely jutott neki. A bukik valamit sejthettek, mert már 9/1-es kvótával is adták.
A tavalyi világranglistán ugyan csupán a harmadik hely jutott Equinoxnak, de ha azt vesszük, hogy a legjobb Flightline és a második helyezett Baaeed visszavonult, hősünk a világ legjobb lovaként kezdte az idei szezont.
Equinox Dubajban
Nem kellett sokat várni az első győzelemre, mert március 25-én a Dubai Sheema Classicban (2400 m) három és fél hosszat vert az Ír Derbyt elhódító Westoverre. E futás után 129-es képességszámot ítéltek Equinoxnak a hendikepperek, ami azt jelentette, hogy 2014 óta harmadszor áll a világ legtetején japán tréningben álló telivér (Just A Way – 2014, A Shin Hikari – 2016).
Naruhito császár és Maszakó császárné integet a lóversenyen
A 2200 méteres júniusi Takarazuka Kinen előtt érthető okokból már csak 30/100 kurzuson fogadtak el téteket a bukmékerek a sötétpej sztárra, de majdnem meglepetés győzelem született, ugyanis Equinox nem vett jó startot és kiugrás pillanatában elveszítette egyensúlyát. Klasszisa azonban megmentette, és nyakhosszal Through Seven Seas előtt ért célba. Az újabb őszi Tenno Sho előtt egyértelműen Equinox volt a játékosok kedvence, annak ellenére, hogy a tavaszi Tenno Sho nyerője Justin Place is starthoz állt. A duplázás azonban egyetlen pillanatra sem került veszélybe, és Lemaire döbbenetes 1.55,2 alatt ért haza kedvence hátán a 2000 méteres nagydíjban.
Singspiel
A Tokióban rendezett Japan Cupot kifejezetten azzal a céllal alapították 1981-ben, hogy nyissanak a világ felé, és külföldi tréningben álló lovak is indulhassanak a mesés fődíjért (943 millió forint, plusz 250 millió futtatói prémium külföldi tréningből érkező lovaknak) meghívásos alapon. Tiszteletre méltó törekvés, bár a fentiek ismeretében kissé megmosolyogtató. Az első két alkalommal az amerikaiak vitték haza a babérokat (Mairzy Doates – 1981, Half Iced – 1982), és egy darabig szépen teljesítenek a nyugatiak (Lando – 1995, Singspiel – 1996, Pilsudski – 1997, E Condor Pasa – 1998), de Deep Impact 2006. évi győzelme óta csak hazaiak nyertek, 2016-ban Kitasan Black bizonyult a legjobbnak.
Equinox a Japan Cup nyerője
Amíg a Kincsem Parkban amiatt búslakodtunk, hogy eljött az utolsó galopp versenynap, november 26-án Tokióban a Japan Cupot futották (a versenyt minden év utolsó vasárnapján, pontosan 15:40-kor indítják – sem előbb, sem később). Az idei nagydíj azért is különleges volt, mert a mezőnyben három hölgy is nyeregbe pattant, amire eddig még sohasem volt példa. (A nyitás, ugye!) A végeredmény senkit sem lepett meg. Végig jó pozícióban versenyezve, Equinox a célegyenesben elszállt a riválisoktól, és négyhosszas győzelmet aratott állandó francia lovasa kezében.
Jonemoto Maszasi
Ekkor még nem tudtuk, hogy a Silk Racing vezetője, Jonemoto Maszasi már a méneséveket tervezi. Nem csoda, hiszen 2.21 milliárd jen összenyereménnyel (5.23 milliárd forint) a tarsolyában a tulajdonos már megnyugodhat, azt is mondhatnánk, őrült lenne, ha a tenyésztésből bezsebelhető vagyont kockáztatná. Maszasi szán e sorok írása előtt néhány órával jelentette be, hogy Equinox apja nyomdokaiba lép a Northern Farmon, és a japán telivértenyésztés szolgálatába áll.
Végezetül elmondjuk, hogy a Silk Racing japán egyik legsikeresebb futtatói klubja. Huszonhárom futtatói klub működik Japánban a 2649 egyéni futtató mellett, de e néhány klub színeiben versenyez a telivérek tizenhét százaléka (több mint kilencezer ló). A futtatói klub annyiban különbözik a szindikátustól, hogy a tagok nem fizetnek a lóért, és a nyereményekből sem részesülnek, viszont járnak nekik a tulajdonosokat megillető kedvezmények. E futtatói forma keretein belül érte el sikereit Almond Eye, Orfevre, Cesario, Lord Kanaola, Gentildonna, Lys Gracieux, Gran Alegria Crono Genesis, Epiphaneia, Buena Vista, Daring Act, Loves Only You és még sokan mások.
(Kiemelt képünköm Hirohito császár látható.)
(folytatjuk)
Az alábbi linkre kattintva a Japan Cup látható. Lejjebb görgetve Equinox összes futamát találják egy linken.
A versenynapon fogják futni az ügetők az év leghosszabb versenyét, a 4200 méteres Baka Hendikeppet, amely a szezon utolsó kiemelt futama is egyben, valamint hagyományosan ezen a napon kerül megrendezésre az Orosházi versenynap is.
Az első tiszteletdíjas futamban papír esélyt képvisel Ann Bella M (Márton Lajos), azonban könnyen meglehet, hogy Szilvás (Komáromi Krisztina) duplázni fog, vagy akár Very Nice Photo (Vezér Emese) szorongathatja meg a favoritokat.
Fél órával később a még talpon lévő ifjoncok állnak starthoz, ahol a három legrutinosabb kétéves, Fárosz (Angyal Andor), Fenegyerek (Juhász Balázs) és First Lady KJ (Lakatos Csaba) döntheti el a helyezések sorsát.
Az Orosháza Város Nagydíja – Nagy László Emlékversenyben múlt heti hibáját egy szép győzelemmel feledtetheti Dolomit Boy (Fazekas Imre). Erős ellenfélnek ígérkezik még, az új istállóból egy győzelemmel jelentkező Csábító R. (Márton Lajos) és a mindig eredményes Carlos Fox (Nagy Ferenc II.) is.
A nap negyedik futamában tovább menetelhet Domperidon (Márton Lajos) és megszerezheti zsinórban a negyedik elsőségét is. Ezt követően a szaklap véleménye szerint újabb “Tisma istállós” befutóra van kilátás, hiszen Treue (Búrány Adrián) és Eunike T Boko (Goran Zolnaji) párosa képvisel remek esélyt.
Fél órával később ismét kis mezőny jött össze, azonban többen is dobogós esélyekkel állnak starthoz, mint például Credit Card (Szennovitz Adél), Berna Queen M (Nagy Ferenc II.), illetve Dezmin Lady (Kolozsi László).
14:30-kor indítják vélhetően az év utolsó kiemelt versenyét, a Baka Hendikeppet. Összesen öt helyről fordulnak a résztvevők, így izgalmas, sok esélyes versenyre van kilátás. Danubia Lux (Branko Skenderovic) remek formában van, de ehhez hasonló távon még sosem futott. A korelnök Philadelphia (Varga Sándor) képessége révén a frontban köthet ki, csakúgy, mint az egész évben hűen teljesítő Velence R. (Juhász Balázs). A 2018-as nyerő, Wonderchild (Goran Zolnaji) legutóbb kiváló időben ért haza, így itt is bármire képes lehet.
A nap záró versenyében, a Kárai Trans Díja Hendikepben ha nem hibázik, Csikósé (Márton Lajos) lehet a győzelem, azonban nem szabad alábecsülni a két Nagy Ferenc II. idomítást, Sziklaszirtet (Komáromi Krisztina) és Vanderlét (Nagy Ferenc II.) sem.
Az Ügető Szilveszter és a szezon vége előtt még kétszer állnak starthoz kedvenceink a Kincsem Parkban; a soron következő Mester Tréner Díjon, melyen tíz futamnyi nevező indul, illetve a 12.15-i Mikulás Kupán. A Mester Tréner Díj a szokásostól eltérően technikai okok miatt péntek helyett vasárnap, azaz 12.03-án kerül megrendezésre, 12:30-as kezdéssel.
Frissen debütáló agarunk ezúttal nem lesz, második versenyes azonban annál több, a nagy és jól ismert nevek mellett.
Bízunk benne, hogy az időjárás is kegyes lesz hozzánk és sokatoknak lesz kedve személyesen is kilátogatni a versenyre, hogy egy forró tea mellett szurkolhassuk végig együtt az utolsó előtti agaras versenynapot!
Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A sütik útján végzett adatkezelés részleteit a Kincsem Nemzeti Kft. adatkezelési szabályzata és adatkezelési tájékoztatója tartalmazza. Megértettem az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat, elfogadom a sütik használatát.
