Az elmúlt hétvége sok szempontból volt érdekes és izgalmas, többek között a Derby-aspiráns kancák klasszikusa, a Hazafi Díj miatt. A Jazy Team reménysége, Reshiram megőrizte veretlenségét, nyergében pedig Kelemen Zénó első nagydíjgyőzelmét aratta. A fiatal erdélyi lovas ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett, szorgalma és tehetsége révén korosztálya egyik feltörekvő egyénisége, aki a jövő meghatározó zsokéjává válhat.

Eleinte az extrém sportok vonzották és viszonylag későn kezdett el lovagolni, díjlovaglásban és díjugratásban is kipróbálta magát, de nem igazán érezte a sajátjának. Leginkább azt élvezte, amikor önfeledten vágtázhatott a szabadban, így elhivatott lett a galopp iránt. Nagyon sokat olvasott a sportról, és rengeteg külföldi versenyt nézett, követte az angol, francia és amerikai nagy klasszikusokat. 2015 végén határozta el, hogy az általános iskola után a zsokéiskolában szeretné folytatni tanulmányait, célul kitűzve, hogy megvesse lábát Dunakeszi-Alagon és a Kincsem Parkban. Két esztendővel később már a fővárosba került, 15 évesen a zsokéiskola és a Kovács Pál Baptista Gimnázium tanulója lett.

A szakmai alapokat a korábbi championtól, ifj. Kozma Istvántól sajátította el, de sokat tanult Fézer Róberttől és a rutinos derby-nyerő lovastól, Noska Józseftől is. Természetesen neki is a legnagyobb kihívás a legkisebb vállalt súly tartása, de sajnálatos cukorbetegsége miatt, a rendszeres testmozgás mellett már megszokott számára a diéta és az esetleges koplalás sem okoz gondot.

Korábban főként a Soltész istállónál dolgozott, jelenleg Csontos Pál és Stanislav Georgiev kezei alatt pallérozódik. Bolgár származású sokszoros bajnok zsokénk egyébként annyira elégedett vele, hogy az istálló jövőjét is rá tervezi építeni. Egyre több lovaglási lehetőséget szeretne neki adni és külföldi versenyekre küldené, hogy nemzetközi rutinra is szert tegyen.

2019-ben a Benson Vilmos Emlékversenyben Medica társaként szerezte meg első győzelmét, második szezonjában pedig már 23 alkalommal szállt nyeregbe, két siker mellett további hat dobogós helyezés volt az elért eredménye. Rohamosan nőttek a feladatai, 2021-ben már 48, míg 2022-ben 113 futamban lovagolt. Utóbbi évben kilenc elsőség mellett 25-ször állt a pódiumon, ami az eddigi legjobb szezonjának számít. Még akkor is, ha utána a keresete minimálisan (14 ezer forinttal) meghaladta ez ebben az évben gyűjtött 8.642.000 forintot. Tavaly ugyanis 82 futásból az előzőhöz hasonlóan hozta a kilenc győzelmet, 11 második és 12 harmadik hely társult hozzá, itt azonban sokat nyomott a latba Zobnatica-n szerzett ezüstérme.

Össz. statisztika:

Stanislav Geogiev-ék bizalmát meghálálva, immár nagydíjgyőztesnek is vallhatja magát, Reshiram stílusát látva pedig akár vérmesebb reményei is lehetnek az idei évben. Az ír tenyésztésű kancát ugyanis bemutatkozásakor is ő ülte, párosuk összhangját látva pedig nem igazán van oka Csontos Pálnak változtatni. Kelemen Zénó letette névjegyét, motivációja pedig nagyobb, mint valaha. Érdemes rá odafigyelni, tartogathat még komoly meglepetéseket!

Nyitókép: az előszállási ménes

Az előszállási ménest a XVIII. század első évtizedeiben alapították. A ménes a ciszterci rend, zirci apátságának a tulajdonában volt. A ménest az előszállási uradalomban, Előszálláson és az attól fél óra távolságra lévő Ménesmajor nevű pusztán helyezték el. A ménes célja elsősorban az apátság lószükségletének biztosítása volt. Kezdetben magyar kancákat párosítottak spanyol ménekkel. Az 1830-as években már arabs tenyészirányt folytattak. A ménes kapcsolatban állt az iregi (ma Iregszemcse), az ádándi és a fenéki ménessel is. E ménesek kiváló arabs ménjeiken keresztül fejtették ki hatásukat az előszállási ménes állományára. Az 1840-es évektől kezdve a tenyésztésben egyre inkább angol méneket kezdtek el használni. Az angol félvéreket és telivéreket az ozorai-, ádándi-, fóti-, öreglaki-, lángi- és tótszentmiklósi magánménesből, valamint a mezőhegyesi- és kisbéri állami katonai ménesből szerezték be. Az előszállási uradalom fénykora egyértelműen Hagyó-Kovács Gyula nevéhez köthető, aki 1917-től másodkormányzó, majd 1924-ben jószágkormányzó lesz, nagy hangsúlyt fektet a lótenyésztés fejlesztésére. A vásárokon is díjazott előszállási ménes, országos hírnévre tesz szert. 1923-ban az uradalomba látogat Horthy Miklós kormányzó, és három lovat választ magának a helyi ménesből, majd 1925-ben Hagyó-Kovács egy teljes fogatot küld XI. Pius pápa részére, két fekete előszállási lóval és fekete hintóval. Az előszállási ménes történetén keresztül a magyar lótenyésztés történetének korszakai körvonalazódnak előttünk. Kiváló egyedein keresztül pedig pozitív hatást gyakorolt a hazai lóállomány minőségének javulására.

Magas-Bakonyban, Zirctől 9 km-re fekszik Porva-Szépalmapuszta, ahol szintén egy régi, dunántúli ménesbirtok található. Szépalmapuszta a Bakony egyik gyöngyszeme, a háttérben magasodó, erdős oldalú Kőris-hegy, a tágas legelőkön karámok közt kószáló ménes, az arborétum és az árnyas facsoportok együtt festői látvánnyá állnak össze. A terület a középkorban a Nagy Förtés nevet viselte, és sokáig királyi birtok volt. Mátyás király 1483-ban Szapolyai Istvánnak adományozta, majd 1622-től az Esterházyak uradalma lett. Később átalakult ménesgazdasággá, a Szépalmapusztán tenyésztett telivérek pedig szép eredményeket értek el a hazai lóversenyeken.  Évtizedekig virágzó gazdálkodást folytatva, a Bakony meghatározó méneseként működött. A II. világháborút követő államosítások során, Dióspuszta, Tataremeteség, Kisbér, Apátipuszta, Kisbér – Nyeszkenyepuszta és Kerteskő mellett, Porva – Szépalmapusztát is a Bábolnai Állami Gazdaság fennhatósága alá vonták. 1994-ben már svájci magántulajdonban került és az erősen leromlott állapotú épületek rekonstrukciója ekkor történt meg. Ma, a kis létszámú ménesbirtok mellett, Hotel üzemel a helyén.