maiden ló ( e: méden ) –  Angol eredetű kifejezés, nyeretlen ló.

manager, menedzser –  Angol szó, az istállótulajdonos helyettesítésével megbízott személy. Megbízása lovak nevezésére, törlésére, lovas kiválasztására, lovaglási utasítás adására vonatkozik, de vonatkozhat a tulajdonost megillető versenydíj felvételére, lovak vételére, eladására is.

martingál – A fejét magasan tartó, dobáló, nehezen fékezhető lóra alkalmazzák. E rossz szokások a martingál segítségével részben elkerülhetők. Kb. 1,5 cm széles bőrszíj.

második kötelezettség –  (második claim).  A futtatók, az idomárok szerződésileg megszerzik a jobb lovasok második, esetleg harmadik kötelezettségét. Ha a lovas szerződéses istállójának nem lovagol, második, vagy harmadik kötelezettségének tesz eleget.

maccs – Forrázott zab, lenmag, korpa keveréke. Az emésztőszervi megbetegedések megelőzésére munka, verseny után, pihenőnapon , egészségi okok miatt történt leállítás esetén etetik a lóval. Étrendi hatása közismert, a benne lévő lenmag, keserűsó hozzáadásával hashajtó hatású.

mázsaház –  Az elismert versenypálya tartozéka. Itt történik a ki- és  visszamázsálás. A mázsaházban van a mázsa (mérleg), a versenyintézőségi szoba, a lovasok öltözője, zuhanyozója. A mázsaházban a  L.F.B. tagjain, a versenyközegeken és munkatársaikon kívül csak a futtatók, azok meghatalmazottjai, az idomárok, vagy ezek helyettesei, a versenylovasok és a kijelölt istálló alkalmazottak tartózkodhatnak. Más személy csak a versenyintézőség engedélyével lehet jelen a mázsaházban.

mázsáló – Versenyközeg. A lovasok  versenyre kimázsálását, a verseny utáni visszamázsálását előírás szerint végzi. A mázsálással kapcsolatos előírások pontos betartásáért és betartatásáért felelős a versenyintézőségnek. Minden versenynap az első futam lovasainak kimázsálása előtt meggyőződik a mérleg pontos működéséről. Csak azt a külföldi lovast mázsálhatja ki, aki a versenyintézőségnek bemutatta érvényes működési engedélyét, vagy annak igazolását és írásban nyilatkozott, hogy nincs eltiltva. Nem mázsálhatja ki azt a lovast, akinek versenyben lovaglását a versenyintézőség nem engedélyezi.

Vezeti a mázsakönyvet. A verseny lefutása után a versenyben indult valamennyi ló lovasát visszamázsálja és a végleges helyezési sorrendet a célbírói ítélettel a mázsakönyvbe bevezeti. Feladata a ” rendben”, illetve az ” óvás” jelzést megadni.  A versenyintézőségnek bejelent minden mázsálással kapcsolatos szabálytalanságot, és feljelenti azokat, akik a ki- és visszamázsálásra előírt rendelkezéseket nem tartották be.

megkésett ló –  A start pillanatában versenytársaival nem együtt,  hanem mögöttük elugró ló. Az indító a megkésést  írásban jelenti a versenyintézőségnek.  A megkésett ló futása a hendikepre minősítés szempontjából  érvénytelen. Rövidtávon még kis startveszteség is jelentősen csökkenti az esélyt. Hosszútávon, ha az ellenfelek lassan kezdenek a néhány hosszas késés behozható.

megvált lovasától – Az a ló, amelyről verseny közben lovasa leesik anélkül, hogy a ló elbukott volna.

meeting – (e: míting ) Angol szó, jelentése  a versenysportban egy, vagy több napos versenysorozat.

“megállás” – Hendikeppeléssel kapcsolatos kifejezés. Miután a hendikepper egy futam eredményét feldolgozta, a futott lovak, többnyire csak a helyezettek képességét más futamokban indult lovakhoz viszonyítja. Ha a kérdéses futamban két, vagy több lovat talál, amelyeknek a képessége közötti viszonylat megfelel az addig mutatottnak, joggal feltételezi, hogy a lovak formát futottak, hendikepszámuk, illetve képességszámuk nem változott. Rajtuk ” áll meg”, általuk bírálja el a mezőnyt, állapítja meg képességüket. Ebben az esetben beszélünk kettős, illetve hármas ” megállásról “. Ha erre nincs lehetőség, a hendikepper megfigyelés, a körülmények mérlegelése alapján kiválasztja azt a lovat, amely véleménye szerint formát ismételt.  Ezen a lovon ” áll meg “, e lovon keresztül bírálja el a mezőnyt. Amennyiben nem lehet több lovon “megállni”, a megfelelő kiválasztása a hendikeppelés legnehezebb része. Rossz “megállás ” esetén a hendikepper “elcsúszik”, a valóságosnál magasabb, illetve alacsonyabb képességszámot rögzít.

meghívó –  Nehéz akadályok előtt a földben elhelyezett fehérre meszelt, feltűnő rúd, alacsony korlát, vagy sövény (vizesároknál), amely megkönnyíti az ugrást. A meghívó segítségével a ló beosztja a galoppugrásokat, “kiszámítja” az elugrás helyét. Száraz, vagy vizesárok előtt rendszerint alacsony sövényt létesítenek, magas ugrások előtt fehér rudat, korlátot.

ménes- 

1. Lovak célirányos szaporítására, felnevelésére létesített tenyésztelep, amelyhez anyakanca -, mén – és csikóistálló, a tenyésztést szolgáló, az üzemeltetéshez szükséges egyéb épületek, valamint legelők, elkerített karámok, jártatópályák tartoznak.

2. Tenyészlovak egy csoportja.

méretek, testméretek felvétele  – A versenylónál általában három testméretet tartanak nyilván.  a ) Magasság, a mar legmagasabb pontjának távolsága a talajtól, bottal, vagy szalaggal mérve. Mindig fel kell tüntetni, hogy a magasságot bottal, vagy szalaggal mérték  – e. A kettő közti különbség ugyanis a ló magassága, tápláltsága, erőállapota szerint 6 –  10 cm, centiméternyi pontossággal mérik. b ) Övméret : közvetlenül a lapocka és a mar mögött, a mellkas legkisebb körméretének megfelelően , szalaggal cm pontossággal mérik. c ) Szárkörméret, az elülső szár felső és középső harmadának határán, a legvékonyabb helyen, szalaggal, 1 /4 cm pontossággal mérik.

myler: ( e. májler ) – Angol szó. Az a versenyló, amely legjobb teljesítményét 1 mérföldre, azaz 1600 m- re futja.

minősítő futás –  A G.V.Sz. előírja, hogy síkversenyben a hendikepper bizottság kizárólag annak a lónak a terhét állapítja meg, amely a teherközlésig belföldi síkversenyben legalább két érvényes futásból egyszer 1. – 3. helyezést ért el, vagy háromszor érvényesen futott.

Érvényes futás, amikor a ló startoszloptól megkésés nélkül indult, lovasával a nyergében részt vett a versenyben,  áthaladt a célon a nélkül, hogy távolozva lett volna. A hendikepper bizottság hendikepre minősítés szempontjából nem fogadja el a futást, ha a bírói ítéletben számtalan hossz szerepel. A forma ebben az esetben értékelhetetlen.

mozgóstart – Zászlós start esetén az a start, amikor a lovak lépésben, vagy ügetésben közelítik meg a startvonalat és az indulás az említett jármódok egyikéből történik.  A lovas mozgásból könnyebben ugratja el lovát  mint álló helyzetből, a ló ritkábban torpan meg, marad állva, fordul el a start pillanatában. E startolás kevésbé veszi igénybe a hátulsó végtagokat.

működési engedély – Az L.F.B.  adja ki az idomári és a lovas ( hivatásos és amatőr ) működési engedélyeket a naptári évre, esetleg rövidebb időtartamra. Érvényes működési engedély nélkül versenyló nem idomítható, versenyben nem lovagolható. Megvonása esetén a munkakör a továbbiakban nem tölthető be. A működési engedélyhez szükséges feltételeket a G.V.SZ. tartalmazza.

nekilovaglás – Nekilovagolt a lovas, aki lovával verseny közben egy másik lovat meglökött. Ha a Versenyintézőség megítélése megítélése szerint a nekilovaglás a verseny eredményét befolyásolta, az elkövető lovat diszkvalifikálja, vagy hátrahelyezi.  Ha a nekilovaglás kölcsönös volt, és ezzel más lovat nem akadályoztak, a diszkvalifikálásnak, illetve a hátrahelyezésnek nincs helye.

nemi engedmény, kanca engedmény – Korteherversenyben, amelyben kancák ménekkel együtt futnak,  a kancák nemi nemi engedményben részesülnek,  a versenyfeltételben meghatározott terhük ezzel csökken.  Nagyságát a G.V.Sz., ill. az  Általános Szabályok közli. Kizárólag kancák részére kiírt korteherversenyben kanca engedmény nem adható.

nem kihendikeppelt ló –  Az a ló, amelynek egy hendikepben a beállítási száma, hendikepszáma alapján a kiróható legalacsonyabb tehernél kevesebbet kellene kapni. A hendikepper bizottság a teherközlésben feltünteti, hogy egyes lovak mennyivel nincsenek kihendikeppelve. Ha az induló bejelentéskor a törlések következtében a teherskálát emelik, a nem kihendikeppelt ló a többihez viszonyítva képességével arányos terhet kaphat.

nevezés –  Nevezés, amikor az idomár lovát a versenyfeltétel szerint a megjelölt futamra a megfelelő helyen és időben írásban nevezi. Versenyben csak az a ló futhat, amelyet a G.V.SZ. rendelkezéseinek megfelelően a nevezési határidőig az adott versenyre neveztek.

Aki  nevezést ad le, aláveti magát a  G.V.SZ. és a Versenyszervező rendelkezéseinek. Nevezni lehet a Versenyszervező által rendszeresített nyomtatványon írásban, faxon, e -mailben vagy elektronikusan kialakított rendszerben lehet. A telefonon leadott nevezést az induló bejelentésig írásban meg kell erősíteni. Külföldre csak a versenytitkárságon keresztül adható le nevezés. A nevezéssel kapcsolatos  technikai feltételeket a G.V.Sz. és évenként az Általános Szabályok tartalmazzák.

nevezési zárlat –  A versenyfeltételben meghatározott időpont, ameddig a versenyre nevezés leadható. Nevezés a nevezési zárlat után nem lehetséges, kivéve ha a versenytitkár megállapította, hogy a nevezést a megfelelő helyen és időben leadták, de valamilyen okból nem érkezett be a megadott időpontig.  A versenyszervező a nevezési határidőt módosíthatja, arról az idomárokat tájékoztatni köteles.  Az állvamaradással kiírt előre nevezéses versenyekre az induló bejelentésig felemelt díjért lehet  utólag nevezni.

nyakszíj –  Kb. 1 cm széles csattal igazítható szíj. A ló nyakára teszik. Ágaskodó, gyenge szájú lónál használják. A lovas egy, vagy két újjal fogja, így nemcsak a szárba kapaszkodik. Ágaskodásnál nagyon fontos. A lovas egyensúlyának megtartását is szolgálja.

nyelvszíj –  Kb. 15 cm hosszú, 1 /2 cm széles, középső, nyelvi részén kiszélesedő szíj, a ló álla alatt csatolják össze. Nyelvi részére hurkot képeznek a nyelv rögzítésére. Azért használják, nehogy a zabla a ló nyelve alá kerüljön, nehogy a ló irányíthatatlanná váljon. Nehezen ” fogható ” lovaknál is hasznos.

nyereg-  A lovas számára kényelmes, biztonságos ülést biztosít. Évezredek alatt tökéletesedett mai formájára. Követelmény, hogy a mart, a hátat ne nyomja, ne törje fel. A munka és a versenynyereg között a legfőbb különbség a súlydifferencia. Az előbbi súlya 5- 6 kg, utóbbié  1/2 kg- tól 4 kg- ig.

nyerési szándék –  Ló versenyben csak azzal a szándékkal indítható, hogy nyerjen, ha ez nem lehetséges, minél jobb helyezést érjen el.  A lovas köteles ennek megfelelően lovagolni. A Versenyintézőség a lovast, aki nem törekedett a győzelemre, ill. a minél jobb helyezésre, valamint azt a lovaglási utasítás adására jogosult személyt, aki erre a lovast rábírja, szigorúan megbünteti.

nyeretlen ló – Az a ló, amely elismert versenyt nem nyert. Síkversenyre nyeretlennek számít a ló, ha síkversenyt, gátversenyre, ha gátversenyt, akadályversenyre, ha akadályversenyt nem nyert.  A lónak a versenyre kimázsáláskor kell nyeretlennek lennie. A nevezéskor nyeretlen, de időközben versenyt nyert ló nem vehet részt nyeretlenek versenyében, ill. ha a versenyfeltétel nyeretlenek részére engedményt ír elő, ez nem illeti meg.

nyergelés –  A versenyben induló lovaknak legalább 45 perccel a verseny kitűzött időpontja előtt a nyergelőben kell lenniük. Itt történik a lovak azonosítása és a felnyergelés. A lovasok kimázsálása után a lovakat haladéktalanul fel kell nyergelni  és a lovasok felüléséig a nyergelő helyen  kell vezetni. Az idomár írásbeli kérésére a Versenyintézőség engedélyezheti a ló istállóban nyergelését, a nyergelőbíró a lovat ilyenkor az istállóban azonosítja. Az istállóban nyergelésért fizetni kell, a versenyszervező megterheli a futtató versenyszámláját.

Szöveg: Hesp József

kimázsálás –  A kimázsáláskor a mázsáló megállapítja. hogy a lovas és a felszerelt nyereg, az ólomtakaró, az izzasztó együttes súlya megegyezik- e a versenyprogramban megjelent teherrel. A mázsáló figyelembe veszi a teherengedményt és a bejelentett túlsúlyt. Kötelező a gerincvédő mellény viselése. A gerincvédő mellény miatt a lovas 1 kg-mal többet mázsál ki. A kimázsálás 60 perccel a verseny lefutására kitűzött időpont előtt kezdődik. A mázsáló ellenőrzi a versenyszint. A versenyben vitt terhen felül mutatkozó 1 /2 kg tört részét nem veszi figyelembe. A mázsára nem viszik a sapkát, a számtakarót, az ostort, a kesztyűt, a nyakszíjat, a hámot, martingált, szemellenzőt, kantárt és ami a ló lábaira fel van szerelve. A mázsáló jelzi, hogy a kimázsálást befejezte. A kimázsálás lezárta után lovast kimázsálni csak a Versenyintézőség engedélyével lehet.

kíméletlen lovaglás – A lovasnak a nyerés, amennyiben ez nem lehetséges, a minél jobb helyezés elérése érdekében mindent el kell követnie. Ez azonban nem jelenti az ostor kíméletlen, céltalan használatát, amikor a ló a legerélyesebb felhívásra sem újít, hanem “összehúzza” magát. A kíméletlen lovaglás a ló “szívét”, küzdőkedvét, versenyformáját akár örök időre is elveszítheti. Elsősorban a kétévesek, a kancák sértődnek meg könnyebben. A Versenyintézőség megbünteti a lóval kíméletlenül bánó lovast.

kísérleti verseny – A kétéves évjáratot az idősebb évjáratokkal összehasonlítja össze. Eredménye alapján megállapítható a legfiatalabbak képessége. A hivatalos hendikepper e versenyek lefutása alapján állítja be a kétéveseket az év végi hivatalos osztályozásban. A kísérleti versenyek jelentőségét fokozza, hogy versenyüzemünkben a háromévesek a szezon első napjától a hendikepekben együtt futnak az ” öregekkel”. A külföldi versenyüzemek felfogása a kísérleti versenyekkel kapcsolatban a miénktől eltérő, általános azonban, hogy Budapesti díjunkhoz hasonló futamot rendeznek. Pl. Franciaországban Prix de la Foret 1400 m (Longchamp), Olaszországban Premio Chiusura 1400m (Milano), Németországban Bayern Preis 1300m (München), Csehszlovákiában Ceskoslovenská Cena 1400m (Prága).

kísérő ló – A külföldi, ill. távoli pályára szállítandó lovat rendszerint nem egyedül, hogy nyugodtabban viselkedjen a szállítás alatt és az idegen környezetben, idegen pályán, egy nyugodt vérmérsékletű, megszokott tréningtársával együtt szállítják.  Az idegen pályán a ló tréningtársával együtt végzi az utolsó munkát.

kitiltás – A kitiltás személyre és lóra vonatkozik. A versenyszervező vagy a versenyrendező a versenyüzem területéről és minden felügyelete alatt álló helyről kitilthatja azt a személyt, aki

1. a versenyszervező, a versenyrendező jogos érdekeit sértő magatartást tanúsít,

2. idomárt, versenylovast, amatőrlovast a versenyekkel kapcsolatban megveszteget vagy erre kísérletet tesz,

3. a Versenyintézőség, vagy a versenyközegek biztonságát veszélyezteti,

4. veszélyezteti vagy sérti a lóversenyzés és a fogadásszervezés jó hírnevét.

Ló kitiltása vagy eltiltása azt jelenti, hogy a Versenyintézőség döntése alapján a nevezett ló versenyben sem belföldön, sem külföldön nem futhat. A mindkét szemére megvakult, fékezhetetlen, balesetveszélyes, a startnál ellenszegülő lovat kitiltják, eltiltják. A határozat lehet végleges vagy ideiglenes. A visszavonásra a versenyintézőség ad engedélyt.

klasszikus versenyek – A háromévesek legfontosabb tenyészpróbái, amelyekben kizárólag mének és kancák indulhatnak. A teher a kancák nemi engedményét leszámítva egyenlő. Az angol versenyüzem klasszikusai alapításuk sorrendjében: 1776. The St. Leger Stakes 1 mérföld, 6 furlong,127 yard (2920  m), Doncaster, 1779. The Oaks Stakes 1 mérföld, 4 furlong (2414  m) Epsom, 1780. The Derby Stakes 1 mérföld, 4 furlong (2414 m), Epsom, 1809. The 1000 Guineas Stakes 1 mérföld (1609  m) Newmarket, 1814. The 2000 Guineas Stakes 1 mérföld (1609 m) Newmarket. A lókipróbálás angol módszerét követő országok távban esetenként változtatva átvették a fenti klasszikus futamokat. A mai magyar versenyüzem klasszikusai: 1836. Nemzeti díj 1600 m, 1870. Magyar St. Leger 2800 m, 1893, de csak 1916 óta klasszikus Alagi díj 2000 m, 1921. Magyar Derby 2400 m, 1921. Magyar Kanca díj 2400 m.

kitörés –

1. A ló kitört, ha elhagyta a versenypályát, vagy a versenypályát meghatározó póznák, jelzések valamelyikét helytelenül kerülte meg. Ugróversenyben kitörésnek számít az is, ha a ló az ugrást elkerüli, vagy nem az ugrás két végében felállított zászlóval ellátott pózna között ugorja. Kitörés esetén a lovasnak a lovat fel kell tartania és a versenyt arról a helyről kell folytatnia, ahol a pályát elhagyta. Ugróversenyben, ha a ló az ugrást az említett póznán kívül ugrotta, az ugrást most már szabályosan meg kell ismételnie. Ellenkező esetben a Versenyintézőség a lovat diszkvalifikálja, a lovast megbírságolja.

2. “Kitör” a ló, ha versenyben a fordulót túl nagy ívben veszi, vagy ha finisben többnyire fáradtság miatt a pálya külső oldala felé sodródik. Akkor ok a diszkvalifikálásra, ha ló ezzel mögötte haladó versenytársát, versenytársait akadályozza. A kifelé sodródott ló teret veszít, esetleg kilókkal elmarad formájától.

klasszis –  A versenysportban osztályozást jelent.  Angol felfogást átvéve, általában egy stone-t, (6,35 kg) tekintenek a lovak között fennálló egy klasszis különbségnek. A legjobb, a legfelső osztályba tartozó lovat nevezik klasszis lónak.

kólika – Gyűjtőfogalom. A hasüregben lévő bármelyik szerv fájdalmas megbetegedése. Jellegzetes, szemmel is látható külső tünetekben nyilvánul meg. Ezeket a betegségeket nevezik közismerten kólikás betegségnek. Leggyakoribb kiváltó okok: helytelen takarmányozás, penészes, romlott, fagyott takarmány etetése, kevés mozgás, idős kori rossz fogazat. A kólikás megbetegedések: bélsárpangás, gyomor, bélgyulladás, gyomortúlterhelés, bélcsavarodás, vesegyulladás stb. A gyógykezelés mindig az alapbetegség szerint történik. Nagyon fontos a hajlamosító okokat kiküszöbölni, megelőzni.

kondíció – A szervezet külső, testalakulásban megnyilvánuló állapota. A külső környezet valamennyi hatása, a takarmányozás, a gondozás, az idomítás befolyásolja.  Meghatározó az izmok kidolgozottsága. A versenykondíció koncentrált takarmányozással és idomítással érhető el. Ilyenkor a test szikár, az izmok acélosak, kidogozottak, a has “felhúzott”.

kondíciómunka – A rendszeresen startoló ló munkája. Célja a forma, a kondíció tartása. Legintenzívebb fokozata a fogott, gyors munka. A két egymást követő vasárnap futó ló munkája: versenynap után egy – két napig lépésben, száron vezetés, majd lassú kentermunka (kondíciómunka) a következő futásig.

korai ló – 1. Az éves korban, ősszel idomításba vett korai, korán érő ló kb. 3/4 évi előkészítő munka után, a következő év május- június hónapban versenyképes állapotban starthoz állítható. A kancák, a könnyű alapú lovak általában koraiak. A májusban, júniusban a legrövidebb távokon eredményes lovak ritkán hoznak hároméves korra kiugró javulást, s általában nem távbíróak. Ez azonban nem törvényszerűség, akadt májusi kétéves nyerők között Derby, sőt St.Leger nyerő.  A koraiság a származás, a küllem, a mozgás alapján ismerhető fel. Vannak ún. korai családok, melyeknek tagjai korán kifutják legjobb formájukat. E tulajdonság jól, esetenként nemzedékeken át öröklődik.

2. Az idősebb lovak közül a tavasszal könnyen formába hozható, kevés előkészülettel legjobb tudásával jelentkező ló.
3. “Korai” a januári, februári születésű csikó. Nem perdöntő jelentőségű a korai versenykondícióhoz.

korteher – Teherkülönbség, amelyet a kortehertáblázat különböző korú lovak között bizonyos távra, adott hónapban feltüntet. Célja a különböző korú lovak között lévő fejlettségi különbség kiegyenlítése. Alapul szolgál, hogy éghajlatunk alatt nagy átlagban a telivér 5 éves korára fejlődik ki teljesen. A korteher függ a távtól, az évszaktól.  Az évjáratok közötti teherkülönbség a táv emelkedésével nő, s ugyanazon távon az idő előrehaladtával csökken. Azokban a korteherversenyekben, amelyekben különböző korú lovak futnak együtt, az évjáratok alapterhe a kortehernek megfelelően eltérő. A hivatalos hendikepper a hendikepre nevezett lovak terhének megállapításánál az idősebb ló hendikepszámához hozzáadja a kortehertáblázat által meghatározott különbséget. Az a ló, amely testi fejlődésében idő előtt megáll, alacsonyabb versenyformát fut, visszaesik, mert nem hozza a korteher által feltételezett, a testi fejlődéssel járó időrendi javulást.

kortehertáblázat – Vízszintes és függőleges számsorokat tartalmazó táblázat, távonként feltünteti, hogy az egyes hónapokban a különböző korú lovak közötti eltérő testi fejlettségükből adódó erőkülönbség milyen teherrel egyenlíthető ki. Évszázados megfigyelés, tapasztalat alapján alakult ki. Ősét Angliában 1851- ben Rous admirális dolgozta ki. Erre épülnek a világ versenyüzemeinek kortehertáblázatai, közöttük lényeges különbségek nincsenek. Az egyes versenyüzemek szakemberei figyelembe vették az éghajlati viszonyokat, az eltérések ebből adódnak.

korteherverseny – Verseny, amelyben a nevezett lovak a versenyfeltételben a koruk szerint megállapított alapteher és amennyiben a kiírás erről rendelkezik, nyereményeik után számítandó tehertöbbletek, illetve teherengedmények figyelembevételével kapják.

kötőfék – A lovak helyhez kötésére használják. Versenyistállóban 5 karikás szokásos. Részei: fejszíj, orrszíj, állszíj, torokszíj.

kőfal –   Téglából épített, felül legömbölyített, gyeptéglával fedett fehérre meszelt ugrás. Méretei az élő, vagy a száraz sövényből készített akadálynál kisebbek.  Általában kb. 90 cm magas és ugyanilyen széles. A tetejére helyezett földréteg, a gyeptégla rendeltetése, hogy a lovak lába az ugrás érintése esetén komolyabb sérülést ne szenvedjen. Jellegzetessége, hogy kitörőket nem alkalmaznak, két végén egy- egy 3 m magas pózna van. Rendszerint minden akadálypályán építenek kőfalat.

könnyelmű lovaglás – A lovas könnyelműen lovagol, ha lova, vagy az ellenfelek erejét, képességét, a verseny iramát, a versenyben adódó helyzeteket könnyelműen, nem lovas tehetségének megfelelően ítéli meg. Lovát túl későn, vagy korán dobja versenybe, idő előtt leül, mert nyerőnek érzi magát.  A Versenyintézőség a könnyelmű lovast megbünteti.  A Kincsem Parkban a háború előtt két cél volt, többször előfordult, hogy valamelyik lovas felületesen elnézte a célt, s azért vesztette el a versenyt, mert előbb feltartott.

középtávú ló – A hazai felfogás szerint az a ló, amely legjobb teljesítményét 1400 – 2000 méteres távra futja. Nálunk a legjobban kihasználható versenyló, mert a legtöbb versenyt középtávra futják. Beosztással, várásra lovagolva lassú iram esetén hosszabb versenyben is jól szerepelhet. Többek véleménye, hogy a középtávú lovakból kerülnek ki a legjobb apamének. A hosszú távú (steher) apaméneknél előnyösnek tartják, ha a származási táblán rövid, vagy középtávú vérvonalak is találhatók.

középtávú versenyek – Az 1400 – 2000 méteres futamok. A sebességet kívánó középtávon a hosszú távú ló is érvényesülhet, ha megfelelő speed -del rendelkezik.

krekk ( crack )  – Angol szó, jelentése : a legelső vonalba tartozó, kiváló képességű versenyző, játékos. 1. Az istálló valamely nagy versenyre kiválasztott lova. 2. A legjobbak közé tartozó ló. 3. A kiforrott, a legjobbak közé tartozó lovas.

kurzus –

1. Bukméker fogadásnál az egyes lovak milyen feltétellel, azaz oddsal, hányszoros pénzzel, osztalékkal fogadhatók.

2. Versenypályával kapcsolatban a pálya vonalvezetését, akadályversenynél a pálya vonalvezetése mellett az akadályok száma, nehézségi foka.

külföldi ló – Külföldinek minősül az a ló, amely külföldön vagy belföldön elletett, de ránézve a G.V.Sz. szerint a belföldi tenyésztésű, illetve a belföldi lóra vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak, amelyet betöltött éves kora után hoznak be az országba, amely külföldi futtató neve alatt külföldön áll idomításban és idomítási jegyzékben ott szerepel. Külföldről érkezett lóversenyben addig nem futhat, amíg azonosságának megállapítására szolgáló méneskönyvi igazolás (certifikát) a versenytitkársághoz nem érkezett be.  Az azonosítást a versenytitkár és a pálya hivatalos állatorvosa végzi. A nevezéskor be kell mutatni a külföldi ló addigi teljesítményének hivatalos igazolását is.

küzdőképesség, küzdőkedv – Akarati tulajdonság, az idomítás során ” jó irányban ” nem befolyásolható. A küzdőképes, “jófejű” ló a fáradtságérzet ellenére hűen tovább küzd, a lovas felhívására újít, kiadja maximális képességét.  A küzdeni nem akaró ló fáradtság hatására kedvét vesztve visszaesik, megtagadja az engedelmességet, ennek külső jeleként magasra tartja a fejét, esetleg farkát csavarja, akciója lerövidül, gyakran oldalra tör. Kíméletlen ostorozás, megerőltető versenyek, több évig tartó futtatás után sok ló, elsősorban a kancák elvesztik “szívület”, nem küzdenek, többé nem futnak formát.

kvóta ( quota ) –  Latin szó, jelentése arány, hányad, rész. A versenysportban osztalék.

laboráló ló – A betegségből, sántaságból a teljes gyógyulás útján lévő versenyló, amely még nincs teljes képessége birtokában.

lábról lelovagolni  – Ha egy kis kezdősebességű lovat lovasa start után túlhajt, megkísérli a helyből gyors lovak iramát átvenni, a ló akcióját veszti, “cserél”, idő előtt elfárad, menthetetlenül visszaesik. A lovas lelovagolta a “lábáról”.

landolás – Az ugrás befejező szakasza, amikor a ló földet ér. A landolás a két elülső lábra történik, amelyekre a ló teljes testsúlyát helyezi, majd a következő pillanatban földet érő hátulsó lábaival alátámasztja testét. A landolás az elülső lábakat erősen igénybe veszi. Ha nem szerencsés módon történik, a lovas gyakran leesik, ill. a ló elbukik. A földet érés után a ló folytatja ugrás előtti mozgását.

lefutási idő – A start pillanatától az első ló célba érkezéséig eltelt idő. A Kincsem Parkban a mért lefutási idő megbízható, mert automatikusan mérik. A kézzel (stopper órával) mért idő pontatlan, mert függ a mérést végző személy reflexeitől, általában “gyorsabb” az automatikusan mért időnél.

lépésmunka – A ló napi munkáját 15 – 20 perces lépésmunkával kezdi. Bemelegítő mozgás, célja a boxban eltöltött   kb. 23 óra okozta merevség feloldása. Az idomár a lépésmunka közben megfigyeli a ló mozgását, viselkedését, megállapítja esetleges sántaságát. A munkát és a versenyt kb. 30 perces lépésmunka követi, amely levezető mozgás. Bliszterezés, tüzelés után a ló napi mozgatása a lépésben száron vezetés.

letört ló- A letört ló a további versenyzésre alkalmatlan. A letörés okai: súlyos sántaság, ín, ízület, csont bántalmak.

leugró  (drop) –  Akadály, amelynél a lónak szintkülönbséget kell leküzdeni. A landolási hely az elugró helynél ugyanis alacsonyabb. Azért nehéz és veszélyes, mert messzebbről nem feltűnő, a ló a szintkülönbséget csak az utolsó pillanatban veszi észre. Még nehezebb akadály, ha a landolás helyét árokkal kombinálják.

lóhossz – A lónak az orrától számított testhossza. A célbíró a célba érkező lovak közötti távolságot lóhosszakban, ill. a lóhossz töredékében adja meg. A versenytempóban kinyúló ló hossza kb. 260 – 300 cm.

lóútlevél, versenyló azonosítási igazolvány – A Versenyzési Szervezetek Nemzetközi Konferenciája által létrehozott, a versenylovak azonosítását szolgáló igazolvány. Annak az országnak hivatalos szervezete állítja ki, ahol a lovat tenyésztették.  Versenyben kizárólag lóútlevéllel rendelkező ló futhat.  A versenyló szállításánál nélkülözhetetlen. Az illetékes versenyzési szervnek be kell mutatni.

lónév – A Magyar Méneskönyv vezetősége az angol telivér törzskönyvezési szabályzata alapján végzi a lovak névadását.  A csikó neve az anyja nevének kezdő betűjével kezdődjön, hossza max. 18 karakter. A telivérnek nem adható nemzetközileg védett név, híres közéleti személyiség neve, nem lehet a jó ízlést, vallási, etnikai, politikai csoportokat sértő, kereskedelmi jelentőségű nevet adni. A név ismétlődése G:V.SZ. előírásának figyelembevételével lehetséges.

lovaglási díj – A versenylovas az általa versenyben lovagolt ló után lovaglási díjat kap, továbbá a ló nyereményéből százalékos juttatás illeti meg. A nyereményt a Versenyszervező fizeti ki. Ha a kimázsált lovas a jártatóban felült lovára. de a lovaglást önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a lovat lejelentik, megkapja a lovaglási díjat. Ha a lovast a Versenyintézőség erélytelen lovaglás miatt eltiltja, megbírságolja, a lovat a lovas hibájából diszkvalifikálja, nem jár a lovaglási díj, és az esetleges nyeremény.

lovaglási utasítás – Az idomár által választott taktika, amely szerint a lovas a reá bízott lovat a versenyben lovagolni köteles. Tulajdonképpen a felkészítés utolsó, fontos mozzanata. Az idomár lova tulajdonságainak, pillanatnyi formájának, kondíciójának megfelelően, az ellenfelek figyelembevételével, a verseny várható lefolyását elképzelve adja az utasítást. Felhívja a lovas figyelmét, hogy előre nem látható körülmény (a veszélyes ellenfél a startnál marad, a lónak kedvezőtlen tempó, rossz pozíció stb. esetén mi a teendője. A lovas az utasítástól csak egészen kivételes esetben térhet el. Lovaglási utasítás csak nyerési szándékkal adható. Ha a lovas az utasítást ok nélkül nem tartja be, az idomár köteles a Versenyintézőségnél mint a ló futását zavaró körülményt bejelenteni.

lot  – Angol szó.  Egy idomár idomításában álló lovak összessége.  

lovastanuló – Működési engedéllyel rendelkező idomárral 3 évi időtartamra alkalmazottként lovastanulói szerződést kötött. Szerződéses jogviszonyban lehet egy futtatóval is. A szerződés megkötésekor nem lehet 14 évesnél fiatalabb és 17 évesnél idősebb. Más idomárnak lovaglást csak szakmai oktatója hozzájárulásával vállalhat. Amíg 10 versenyt nem nyert 3 1/2 kg, amíg 25 versenyt nem nyert 2 1/2 kg, amíg 40 versenyt nem nyert 1 1/2 kg engedményt kap. Ha szakmai oktatójának lovagol 1 -1 kg engedménnyel többet vesz igénybe. Az Általános Szabályok évente közlik, hogy 10 versenyt nem nyert lovastanuló mely versenyekben lovagolhat, valamint 10 -ik győzelme után milyen értékű versenyekben részesül teherengedményben.

Szöveg: Hesp József

Érdemes figyelemmel kísérni vasárnap a 114. White Turf első napját, mert a 13:30-kor startoló negyedik futamban starthoz áll a Bálványos Kör lova, az ötéves Arktisz.

A menedzsment tartotta magát előzetes terveihez és indulónak adta, a négyéves és idősebb lovak részére kiírt 1800 méteres GP Longines-ban. A versenyprogramban a már jól összeszokott párost találjuk, Arktisz a szlovák champion idomárlovassal, Jaroslav Línekkel indul.

A csaknem 7 millió forintnak megfelelő svájci frankkal dotált futam nemzetközi mezőnyében a hazaiak mellett, német, francia és angol idomítottak is indulnak, a hivatalos versenyprogram ITT megtalálható.