Szentkirály, azaz Csiki Laura és Jimmy nyerte a 2026-os Nemzeti Vágtát!
A 19. Nemzeti Vágtán magabiztos sikert aratott Jimmy és Csiki Laura párosa, így Szentkirály község ünnepelhetett. A győztes csapat vezetője Balogh Levente, a kiváló sprinter, Bay King tulajdonosa.
Szívből gratulálunk a lovasnak, a csapatnak és mindenkinek, aki részese volt ennek a győzelemnek!
Fotók: Nemzeti Vágta
A sorozat előző részeiben itt, itt és itt 12 klasszis indulót mutattunk be az idei Prix de l’Arc de Triomphe mezőnyéből. A sorozat záró részében az utolsó négy résztvevő pályafutását és történetét vesszük górcső alá, hogy teljessé tegyük az idei mezőny bemutatását.
13. Bright Light (FR) – A németek sötét lova
Zsoké: Benjamin Marie
Tréner: Andreas Suborics
Tulajdonos: Stall Melfi
Tenyésztő: Alexander Rom
A német galoppsportot Bright Light (FR) képviseli az idei Prix de l’Arc de Triomphe mezőnyében. Az Andreas Suborics által tréningezett telivér mindössze egy győzelmet aratott pályafutása során, 2026-ban azonban fokozatosan lépett szintet, ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban két Group 1-es versenyben is dobogóra állhatott.
A hároméves mén Franciaországban született, tenyésztője Alexander Rom, nevezéskor tulajdonosa a Stall Melfi volt. Apja a Group 1-győztes City Light (FR), anyja Brighton Blues (GER), anyai nagyapja pedig az Arc-győztes Sakhee (USA). Pályafutását idén áprilisban Strasbourgban kezdte, ahol rögtön győzelemmel mutatkozott be 2000 méteren. Ezután komolyabb feladatokat kapott: májusban a Longchampban rendezett Prix de l’Avre Listed futamában második lett 2400 méteren, majd júniusban következett az Olasz Derby (Gr.2), ahol élete harmadik versenyén egy negyedik helyet kalapolt össze. A Turf-Times összegzése szerint tapasztalatlansága ellenére jó versenyt futott Benjamin Marieval. Nyár közepén még akadt egy kevésbé sikeres állomás: a júliusi Fürstenberg-Rennenben (Gr.3) csupán az ötödik hely jutott neki. Ez azonban hamar feledésbe merült, hiszen augusztusban már Group 1-ben ért el kiemelkedő eredményt. A Grosser Preis von Berlinben (Gr.1), 2400 méteren csupán nyakhosszal maradt Tiffany (IRE) mögött, ezzel megszerezve első királykategóriás ezüstérmét. A hoppegarteni második hely ráadásul nem egyszeri fellángolásnak bizonyult. Szeptember elején Baden-Badenben ismét a legmagasabb szinten próbálkozott a Grosser Preis von Badenben (Gr.1), ahol a dobogó alsó foka jutott neki Saddadd (IRE) és Parachutiste (IRE) mögött.
A baden-badeni verseny során Bright Lightnak (FR) nem sikerült tökéletesen a start, így a mezőny végéről kellett felzárkóznia. Andreas Suborics később éppen ezt emelte ki az Arc előtti nyilatkozatában: szerinte lova jobb annál, mint amit az eredményei első pillantásra sugallnak. Az idomár úgy véli, hogy a két korábbi Group 1-es versenyben a pálya talaja és a rossz start is hátráltatta a mént, ezzel szemben a longchampi hosszú egyenes kedvezhet neki. A szakember ugyanakkor meglehetősen reálisan beszélt trenírozottja esélyeiről. Az Arc előtt elmondta, hogy a telivér felkészülése rendben zajlott, de a formái alapján nehéz lenne a mezőny első három-négy helyére várni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a ló többre képes annál, mint amit eddig mutatott, ezért bízik benne, hogy Longchampban elő tudják csalogatni belőle ezt a pluszt.
Az Arc előtt még egy különleges csavar is színesítette Bright Light (FR) történetét. A szép sárga 0043-as számmal szerepelt az Arqana Arc Sale októberi kínálatában, az értékesítésre így Arc-nevezéssel érkezett – csak úgy, mint a 0050-es számmal kínált Chestnut Rocket (FR). Bright Light (FR) 1,9 millió euróért, azaz 700 millió forintnak megfelelő összegért cserélt gazdát, míg Chestnut Rocketen (FR) 480.000 euróért nem adtak tovább. A feladat természetesen óriási: Bright Light 13-as startszámmal, a 8-as startboxból indul Benjamin Marieval és a mezőny egyik legnagyobb meglepetése lenne, ha a Group 1-es helyezések után éppen Longchampban tudná megszerezni első nagy győzelmét. Legjobb RPR száma: 112.
14. Maltese Cross (FR) – a Derby második, a megállíthatatlan
Zsoké: Tom Marquand
Tréner: William Haggas
Tulajdonos: George Waud
Tenyésztő: Ecurie Du Sud & Ecurie Gribomont
Ha Daryz (FR) címvédése az Arc egyik nagy története, Maltese Cross (FR) fejlődése a másik. A brit hároméves évjárat képviselője már többször bizonyította, hogy a 2400 méteres táv és a Group-szintű versenyek sem vetnek gátat sikereinek. A William Haggas által trenírozott mén idén az Epsom Derbyben (Gr.1) második lett, majd megnyerte a Grand Prix de Parist (Gr.1) és a Great Voltigeur Stakest (Gr.2). Utóbbi két sikere egyértelművé tette, hogy a szezon végén nem a St Leger, hanem a Prix de l’Arc de Triomphe lesz a cél.
A hároméves pej George Waud tulajdonában áll, tenyésztője az Écurie du Sud – Christiane és Jacques Rossi, valamint Jean-François Gribomont. Apja a 2009-es Arc-győztes Sea The Stars (IRE). Csikóként 200 000 euróért kelt el az Arqana árverésén, egy évvel később pedig 350 000 guineasért vásárolta meg jelenlegi tulajdonosa a Tattersalls aukcióján. Idei szezonja első komoly mérföldkövét az Epsom Derby (Gr.1) jelentette júniusban, ahol második lett O’Brien-idomítottja, Christmas Day (IRE) mögött. A verseny körülményei nem kedveztek neki, hiszen a mély pálya nem számított ideálisnak számára, ennek ellenére mindössze másfél hosszal kapott ki. A következő állomás Longchamp volt, ahol olyan teljesítményt nyújtott, amely végleg az Arc-jelöltek közé emelte. A Grand Prix de Paris (Gr.1) 2400 méteres futamában rendkívül szoros hajrában győzte le Ancient Egyptet (IRE). A célfotó egy fejhosszal döntött a javára, mögöttük Alam (FR) és Varandir (FR) is csak minimális különbséggel, egy hosszon belül végzett. A verseny nem volt egyszerű: a hároméves állandó lovasának, Tom Marquandnak a befutóban komoly helyezkedési problémákkal kellett megküzdenie. A telivért egy ponton bezárták, majd egy nagyon szűk résen keresztül tudott csak kibújni. Amikor végre szabaddá vált előtte az út, elképesztő gyorsasággal zárkózott fel, és a hajrában több, mint két hosszt dolgozott le.
A zsoké számára fontos visszajelzés volt a verseny: szerinte Maltese Cross (FR) „nincs híján a sebességnek” 2400 méteren sem. A futam után az is egyre inkább körvonalazódott, hogy a pej számára nemcsak a hosszabb táv, hanem a gyorsabb pálya is kedvezőbb lehet. A pihenő után következett a yorki Great Voltigeur Stakes (Gr.2), ahol a Sea The Stars (IRE) ivadék ismét bizonyította, hogy fejlődése töretlen. Két hosszal verte Pierre Bonnardot (IRE), és Christmas Dayt (IRE) – Haggas szerint ez volt addigi legjobb teljesítménye. A tréner azt is kiemelte, hogy trenírozottja tovább erősödött, és minden idei versenyében jobb és jobb teljesítményt tudott nyújtani az előzőnél. Az Arc előtti felkészüléssel a csapat elégedett volt, Haggas ugyanakkor hozzátette, hogy Maltese Cross (FR) „nem munkaló”, ezért nem könnyű megítélni, hogy milyen formában van. Lovasa, Tom Marquand szerint Maltese Cross (FR) különösen jó a gyors pályákon, ugyanakkor az Epsom Derby (Gr.1) második helye azt is megmutatta, hogy a lovat mélyebb gyepen sem lehet leírni. A sportember szerint a hároméves egyik legnagyobb erőssége a kiegyensúlyozottság és az atletikusság.
Az Arc különleges jelentőséggel is bír William Haggas számára. A szakember nyolc évvel ezelőtt már nagyon közel került a győzelemhez: Sea Of Class (IRE) 2018-ban mindössze egy rövid fejjel maradt alul Enable-lel (GB) szemben. A tréner most ismét egy Sea The Stars-utóddal (IRE) tér vissza Longchampba, így bizonyos értelemben ismétlődik a történelem, de ezúttal egy ménnel próbálhatja megszerezni az oly régóta áhított Arc-győzelmet. Maltese Cross (FR) 14-es startszámmal, a 11-es startboxból, Tom Marquanddal próbálja meg növelni győzelmeinek számát. Legjobb RPR száma 124.
15. Thundering On (GB) – az Epsom Oaks hőse
Zsoké: Pierre-Charles Boudot
Tréner: Joseph O’Brien
Tulajdonos: Shapoor Mistry
Tenyésztő: Shapoor Mistry
A Joseph O’Brien által trenírozott hároméves Frankel-kanca (GB) júniusban az Epsom Oaks (Gr.1) megnyerésével robbant be igazán a köztudatba, majd egy kisebb visszaesést követően szeptemberben ismét győzelemmel tért vissza. Curraghban megnyerte a Group 2-es Blandford Stakest, így kirobbanó formában érkezik élete legnagyobb megmérettetésére.
Thundering On (GB) az Oaksban puha gyepen, 2400 méteren aratott rendkívül meggyőző győzelmet. A mezőny második feléből érkezett, majd a befutóban fokozatosan gyorsított, és végül 3¾ hosszal előzte meg a második helyezett Legacy Linket (GB). A teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert Joseph O’Brien szerint s sárga egyik legnagyobb erőssége éppen az, hogy nem pörgeti túl magát verseny közben, majd képes egyetlen gyors váltással „begyújtani rakétáit”. Az Oaks után akadtak bökkenők: a hároméves három héttel később a Pretty Polly Stakesben (Gr.1) már idősebb kancákkal találkozott, és a mezőny második felében galoppozott át a célvonalon. A verseny után a hírek szerint köhögött is, így a csapat számára szükségessé vált egy kis szünet beiktatása, így a nyár folyamán már nem erőltették a versenyzést. A visszatérésre szeptemberben került sor a Curraghban. Thunderin On (GB) a Blandford Stakes (Gr. 2) 2000 méteres versenyében ismét a mezőny végéről robbantott, ezúttal már sokkal jobb formát mutatva. Ryan Moore fokozatosan hozta előre, a kanca pedig a befutóban látványosan felgyorsult, és könnyedén maga mögé utasította riválisait. A Racing TV elemzése szerint az utolsó három furlongot 11,49; 11,18 és 12,40 másodperces szakaszokban teljesítette, és a nyolcadik hely környékéről zárkózott az élre. A beszámoló szerint a diadalhoz szükséges gyorsulást erőlködés nélkül produkálta.
Joseph O’Brien már az Arc előtti hetekben is hangsúlyozta, hogy Thundering On-ban (GB) egyaránt megvan az állóképesség és a sebesség, emellett mentálisan kiegyensúlyozott, ami különösen fontos lehet egy nagy létszámú Arc-mezőnyben. A futam előtti utolsó hetekben egy váratlan esemény is történt. Az Epsom Oaksot (Gr.1) megnyerő Dylan Browne McMonagle nem tudta időben megszerezni az orvosi engedélyt a visszatéréshez, ezért a trénernek új lovast kellett találnia. A választás végül Pierre-Charles Boudotra esett, aki 2019-ben már megnyerte az Arcot Waldgeist (GB) társaként. Boudot számára ez különösen érdekes visszatérés lehet, hiszen a háromszoros francia champion hat évvel ezelőtt éppen az Arcban érte el pályafutása egyik legnagyobb sikerét, amikor Waldgeisttel (GB) legyőzte az akkor címvédésre készülő Enablet (GB). Most egy hároméves kancával próbálkozhat és ügynöke szerint a kifejezetten izgatott a lehetőség miatt.
Joseph O’Brien nem csupán trénerként, de lovasként is jól ismeri a verseny atmoszféráját: a 2011-es kiírásban St Nicholas Abbey (IRE) nyergében ötödik helyen végzett. Édesapja, Aidan O’Brien kétszer nyerte meg az Arcot trénerként: 2007-ben Dylan Thomasszal (IRE), 2016-ban pedig Founddal (IRE). Thundering On (GB) 15-ös startszámmal, a hármas startboxból próbálja elhódítani a francia klasszikus trófeáját. Legjobb RPR száma 119.
16. Diamond Necklace (IRE) – Az aranyat érő
Zsoké: Christophe Soumillon
Tréner: Aidan O’Brien
Tulajdonos: M Tabor & D Smith & Mrs J Magnier & Westerberg
Tenyésztő: Ecurie Des Monceaux & Skymarc Farm Inc
Az Aidan O’Brien lotját erősítő kanca 2025-ben veretlenül zárta első szezonját, majd 2026-ban is sorra gyűjtötte a Group 1-es győzelmeket: megnyerte a Poule d’Essai des Poulichest (Gr.1), a Prix de Dianet (Gr.1) és a Nassau Stakest (Gr.1), így eddigi mérlege 7 futás, 6 győzelem. Egyetlen vereségét augusztusban, a Prix Jean Romanetben (Gr.1) szenvedte el, ahol Aventure (IRE) két hosszal bizonyult jobbnak nála.
Diamond Necklace (IRE) már kétévesen felhívta magára a figyelmet. Első versenyét 2025 augusztusában Curraghban nyerte 1400 méteren, majd alig több, mint egy hónappal később Leopardstownban a Listed kategóriájú Ingabelle Stakesben is győzedelmeskedett. Ebben a futamban Christophe Soumillon lovagolta, és a kanca 2¼ hosszal verte Sukanyát (GB). 2025. végén következett a Prix Marcel Boussac (Gr.1) Longchampban, ahol a kanca továbbra is veretlen maradt. Soumillon türelmesen, a mezőny hátsó felében lovagolta, majd a célegyenesben lenyűgöző hajrát követően egy hosszas fölényre tettek szert a mezőnnyel szemben. Ezzel a telivér nem csupán első Gr. 1-es sikerét aratta, hanem apja, St Mark’s Basilica első Gr.1-győztes utódjává is avanzsált. 2026-os visszatérésére a Poule d’Essai des Poulichesben (Gr.1) került sor, a kihagyás pedig egyáltalán nem látszott rajta. A rendkívül esős, mély pályán megrendezett francia 1000 Guineasben három hosszal verte The Last Dancet (FR), ezzel megőrizve veretlenségét. A verseny után O’Brien hangsúlyozta, hogy a teljesítmény mögött komoly csapatmunka áll és ebben a nyilatkozatában külön kiemelte Ryan Moore szerepét. A Prudenzia-csikó alig több, mint egy hónappal később már 2100 méteren, Chantillyban állt starthoz a Prix de Dianeben (Gr.1), ahol szintén Moore lovagolta és ismét minden „simán ment”. A célegyenesben Pink Panthera (FR) komoly támadást a páros ellen, de Diamond Necklace (IRE) megőrizte előnyét, fejhosszas elsőként haladt át a célon. A következő állomás Goodwood volt. A Nassau Stakesben (Gr.1) idősebb kancákkal találkozott, itt 2000 méteren 2¾ hosszal verte a szintén Arc-induló Friendly Soult (GB), mögöttük pedig See The Fire (GB) végzett. Ezzel a pej zsinórban hatodik versenyét is megnyerte, és nyár közepére már négyszeres Gr. 1-bajnokká vált. A tökéletes sorozat Deauvilleban megszakadt. A Prix Jean Romanetben (Gr.1) ismét 2000 méteren állt starthoz, ám Aventure (IRE) megelőzte, így először kapott ki pályafutása során.
A 2400 méteres Arc bizonyos értelemben új fejezetet teremt: Diamond Necklace (IRE) már bizonyította, hogy 1400 métertől 2100 méterig áll, azonban a 2400 méteres, nagy állóképességet kívánó kihívás újdonság számára. A St Mark’s Basilica (FR) × Prudenzia (FR) párosításból született csikó már világrajötte előtt komoly várakozásokat ébresztett. 2024-ben, yearlingként 1,7 millió euróért vásárolták meg az Arqana augusztusi árverésén. A rekordárú telivér 16-os startszámmal, a 16-os startboxból próbál történelmet írni. Legjobb RPR száma 123.
A 2026 klasszikus kiírása egyben egy korszak lezárása is lesz: 2027-től heréltek is indulhatnak a versenyben, így ez az utolsó olyan Arc, amelyben a jelenlegi, 105 éves szabály még érvényesülhet.
Jó szurkolást!
Dr Kis Judit
Képek forrásai:
A sorozat előző részeiben, itt és itt már 8 klasszis indulót mutattunk be az idei Prix de l’Arc de Triomphe mezőnyéből, most pedig ismét négy izgalmas résztvevő pályafutását és történetét vesszük górcső alá.
9. Kalpana (GB) – a Juddmonte-i reménység
Zsoké: Colin Keane
Tréner: Andrew Balding
Tulajdonos: Juddmonte
Tenyésztő: Juddmonte Farms Ltd
A Juddmonte színeiben induló Kalpana (GB) egyike annak a néhány versenyzőnek, aki már tavaly is megmérettetett a Prix de l’Arc de Triompheban (Gr.1). Az ötéves kanca akkor a hetedik helyen végzett Daryz (FR) mögött, ám az idei visszatérésre egészen más előjelekkel készülhet. Andrew Balding idomítottja egy év alatt hatalmas utat tett meg: 2026-ban két Group 1-es győzelmet is aratott. A King George VI and Queen Elizabeth Stakesben (Gr.1) mének ellen diadalmaskodott, majd a Yorkshire Oaksban (Gr.1) sem talált legyőzőre.
A Juddmonte ménesében született pej karriere lassan épült fel, hiszen csak ötödik életévére vált igazán komplett, nemzetközi klasszissá. A 2025-ös szezonban már megnyerte a British Champions Day Fillies & Mares Stakest (Gr.1), vagyis nem volt ismeretlen számára a királykategória, de az idei eredményei még inkább bizakodásra adnak okot. A 2026-os év egyik legfontosabb állomása a King George VI And Queen Elizabeth Stakes (Gr.1) volt, ahol a nemzetközi mezőny legjobbjának bizonyult. A siker azért is jelentős, mert a gyors pálya korábban nem feltétlenül számított erősségének. A Juddmonte versenyzési igazgatója, Barry Mahon szerint éppen ez volt az egyik legfontosabb változás, hiszen lovuk az idei szezonban bizonyította, hogy változó talajkondíciók mellett is képes hatalmas teljesítményre – a King Georgeban (Gr.1) ráadásul karriere legmagasabb értékelését érte el. Utóbbit szintén fontos kiemelni, hiszen tavaly még úgy gondolták, hogy Study Of Man (IRE) lányának kizárólag a puha pálya kedvez. Mahon szerint az ötéves gyorsabb és sokoldalúbb lett, és már nem szükséges tökéletes futófelület ahhoz, hogy a legjobbját nyújtsa. Ezt Andrew Balding is megerősítette, sőt az idomár szerint maga a ló is egészen más, mint egy évvel ezelőtt volt. Tavaly még sok munkát kellett beletenniük, mert a kanca hajlamos volt némi felesleget magára szedni. Idén viszont szálkásabb, atletikusabb állapotban érkezett a versenyekre, így kevesebb munkával is sikerült megfelelő kondícióban tartani.
A King George (Gr.1) siker után következett a Yorkshire Oaks (G1), ahol a Balding-idomítás ismét bizonyította klasszisát. A győzelem azonban ezúttal jóval nehezebb volt: mindössze egy rövid fejhosszal sikerült megelőznie Sparan Nuat (IRE). Zsokéja, Colin Keane szerint éppen ezen a versenyen vált világossá, hogy Kalpana (GB) valójában már a gyorsabb talajt kedveli. A lovas úgy fogalmazott; korábban úgy gondolta, a lónak szüksége van némi „cutra”, vagyis nedvességre a talajban, Yorkban azonban azt érezte, hogy a puha pálya inkább visszafogta sebességét, és jobb lenne számára a gyorsabb futófelület. Keane kiemelte azt is, hogy Kalpanaval (GB) nagyon könnyű helyezkedni: lehet vele elöl versenyezni, de vissza is lehet venni, lovaglása nem igényel különleges taktikát. „Valódi profi” – fogalmazott a sportember.
Érdekes adalék, hogy Andrew Balding családjával is szorosan összefonódik az Arc története: idén januárban elhunyt édesapja, Ian Balding 1971-ben Mill Reeffel (USA) nyerte meg a versenyt. Ötvenöt évvel később a kingsclerei tréner most saját istállójának klasszis kancájával próbálhatja megismételni ezt a bravúrt. Kalpana (GB) kilences startszámmal, a hatos startboxból próbál majd történelmet írni. Legjobb RPR száma 124.
10. Friendly Soul (GB) – Az utolsó pillanatban érkező kihívó
Zsoké: James Doyle
Tréner: John és Thady Gosden
Tulajdonos: George Strawbridge
Tenyésztő: George Strawbridge
John és Thady Gosden idomítottja eredetileg nem szerepelt az Arc nevezési listáján: az ötéves szeptember elején a Prix Vermeille (Gr.1) megnyerésével szerzett automatikus, ingyenes indulási lehetőséget a vasárnapi nagydíjra, és tulajdonosai végül úgy döntöttek, élnek a felkínálkozó lehetőséggel.
Friendly Soul (GB) számára nem ismeretlen a párizsi pálya. Mindkét Group 1-es győzelmét Longchampban aratta: 2024-ben a Prix de l’Opéra (Gr.1) 2000 méterén, majd idén a 2400 méteres Prix Vermeilleben (Gr.1) brillírozott. Utóbbi siker különösen fontos, hiszen az Arc távján, mindössze négy héttel a nagyverseny előtt született. Thady Gosden szerint a ló kifejezetten szereti Longchampot, és az istálló számára megnyugtató, hogy már bizonyította: a pályán és az Arc távján is otthonosan mozog. Ugyanakkor az idei versenyszezon egyáltalán nem indult könnyen. A telivér csaknem 600 napos kihagyás után tért vissza, és már kezdetben rendkívüli balszerencse érte. Haydockban egy beszakadt vízelvezető árokba lépett, ami miatt a versenynap is megszakadt. Az esetet szerencsésen, kisebb sérülésekkel megúszta, ám nyilvánvalóan időre volt szüksége, hogy ismét a formába kerüljön.
A visszatérését követő eredmények eleinte még nem utaltak arra, hogy néhány hónappal később Arc-indulóvá avanzsál. Ascotban balszerencsés harmadik helyet szerzett a Duke Of Cambridge Stakesben (Gr.2), majd a Nassau Stakesben (Gr.1) ezüstérmes lett az Arc-rivális Diamond Necklace (IRE) mögött. A Goodwoodban rendezett futam után a Gosden-istálló úgy ítélte meg, hogy érdemes lenne hosszabb távval is próbálkozni. A kanca korábban 2000 méter körül versenyzett, így a 2400 méteres Prix Vermeille (Gr.1) távja komoly kérdőjel volt. A válasz azonban meggyőzőre sikeredett. A Prix Vermeilleben (Gr.1) James Doyle gyakorlatilag rábízta Friendly Soulra (GB) a versenyt, aki már a startot követően az élre állt. Ez nem volt előre megbeszélt taktika: Doyle elmondása szerint társa természeténél fogva lendületes, és nem szereti, ha visszafogják, ezért inkább hagyta a saját ritmusában galoppozni. A módszer tökéletesen működött: Kingman (GB) lánya végig erős tempót diktált, majd a célegyenesben visszaverte Pink Panthera (FR) és Sunly (GB) támadását, így háromnegyed hosszal nyerte meg a futamot. Thady Gosden szerint nem éppen hagyományos módon tesztelték a ló állóképességét, a győzelem ezért is volt figyelemre méltó. A Prix Vermeille (Gr.1) aranyérme egyben automatikus Wild Cardot is jelentett az Arcra. Az új rendszer értelmében a verseny győztese ingyenes pótlólagos nevezést kap a nagyversenyre, ha korábban nem szerepelt az indulók között. A tulajdonos házaspár, George és Julia Strawbridge igent mondott a lehetőségre.
Friendly Soul (GB) pedigréje is elsőrangú: Kingman (GB) és In Clover lánya (GB) olyan vérvonalból származik, amely a gyorsaság és a középtávú klasszis kivételes kombinációját adja. A történet további érdekessége, hogy Friendly Soul (GB) Longchampban eddig veretlen, most pedig ugyanazon a pályán és ugyanazzal a zsokéval próbálkozik, ahol mindkét Group 1-sikerét aratta. A tízes startszámmal induló kanca a hetes starthelyről bizonyíthatja vasárnap rátermettségét. Legjobb RPR száma 118.
11. Varandir (FR) – Az Aga Khan fiatal titánja
Zsoké: Clément Lecoeuvre
Tréner: Francis-Henri Graffard
Tulajdonos: Aga Khan Studs SCEA
Tenyésztő: Haras De S.A. Aga Khan Scea
A hároméves Varandir (FR) az Aga Khan Studs másik képviselője az idei Prix de l’Arc de Triomphe (Gr.1) mezőnyében. A Francis-Henri Graffard által tréningezett mén az idény elején még korántsem számított kész versenylónak, az elmúlt hónapokban azonban látványos előrelépést mutatott, amelyet szeptember elején a Prix Niel (Gr.2) megnyerésével koronázott meg.
A szép sárga az Aga Khan ménes saját tenyésztésű lova, apja a Group 1-győztes Zarak (FR), anyja pedig a Listed-nyerő Varkesha (FR). Pedigréje különösen értékes Aga Khan-vonalat képvisel: anyai családjából többek között olyan Group 1-győztesek származnak, mint a Prix de Diane (Gr.1) nyerő Valyra (GB), a Prix d’Ispahan (Gr.1) győztes Valixir (IRE), a Prix du Moulin de Longchamp (Gr.1) bajnoka, Vadamos (FR), a Prix Saint-Alary (Gr.1) hősei Vadawina (IRE) és Vazira (FR), a Prix du Jockey Club (Gr.1) aranyérmese, Vadeni (FR) vagy a Breeders’ Cup Mile (G1) első helyezettje, Val Royal (FR).
Varandir (FR) karrierét Longchampban kezdte, rögtön meggyőző teljesítménnyel debütálva: ugyanazt a csikóversenyt nyerte meg, amelyet egy évvel korábban Daryz (FR). Graffard később elmondta, hogy idomítottja ekkor még meglehetősen éretlen volt mind fizikálisan, mind mentálisan, ráadásul hajlamos volt nagyon megizzadni. A szakember ezért fokozatosan építette fel versenynaptárát, a mén fejlődését szoros figyelemmel kísérve. A következő fontos állomás a júliusi Grand Prix de Paris (Gr.1) volt, ahol Zarak (FR) fia negyedikként ért célba, és bár nem tudott dobogóra állni, már ekkor jelezte, hogy komolyabb feladatokra is alkalmas lehet. A nyár folyamán a tréner szerint nagy változás következett be: a ló fizikailag és mentálisan is kiegyensúlyozottabbá vált.
A reményeket Varandir (FR) a pályán is igazolta: szeptember elején ugyanazon a 2400 méteres longchampi pályán nyerte meg a Prix Nielt (Gr.2), amelyen az Arcot is rendezik. A hajrában határozottan gyorsított, és valamivel több mint egy hossz előnnyel utasította maga mögé Alamot (FR), ezzel megkaparintva az Arc-indulás jogát. Mögötte, ötödik helyen végzett az Arc-rivális Benvenuto Cellini (IRE). A Prix Niel (Gr.2) siker különösen értékes tapasztalatot jelentett, hiszen ez a háromévesek egyik legfontosabb Arc előtti felkészítő versenye. Érdekesség, hogy a tavalyi győztes Daryz (FR) és Varandir (FR) története bizonyos pontokon párhuzamot mutat. Mindketten Aga Khan-tenyésztésű, háromévesen Longchampban bemutatkozó lovak, akiknek Francis-Henri Graffard építette fel a karrierét. A két ló természetesen még nem áll ugyanazon a szinten, ezt maga az Aga Khan Studs versenyzési igazgatója, Nemone Routh is hangsúlyozta. A vasárnapi összecsapásban a 11-es startszámú Varandir (FR) a 4-es startboxból indul és Clement Lecœuvre-rel próbálják majd átírni a lósport történelmét. Legjobb RPR száma 119.
12. Benvenuto Cellini (IRE) – Az Ír Derby-hős
Zsoké: Ryan Moore
Tréner: Aidan O’Brien
Tulajdonos: Peter Brant, Michael Tabor, Derrick Smith, John Magnier és Westerberg
Tenyésztő: Coolmore & White Birch Farm Sc
Az Aidan O’Brien által trenírozott Benvenuto Cellini (IRE) néhány hónap alatt a hároméves évjárat egyik komoly reménységévé lépett elő, majd a szeptemberi Prix Nielben (Gr.2) váratlanul megtört a lendülete. A Frankel-utód (GB) tavasszal és nyáron folyamatosan erősödő formát mutatott: megnyerte az Ír Derbyt (Gr.1), majd a King George VI & Queen Elizabeth Stakesben (Gr.1) harmadikként ért célba. Most ugyanazon a pályán, az Arc 2400 méterén próbálhatja megismételni korábbi formáját.
A hároméves sárga a Coolmore és a White Birch Farm jóvoltából született, apja a világ egyik legsikeresebb modern versenylova, Frankel (GB), anyja pedig a Grade 1-győztes amerikai Newspaperofrecord (IRE), akinek apja a szintén kiváló tenyészmén, Lope de Vega (IRE). A pedigré tehát már önmagában is kiváló miler karakterre utal.
Benvenuto Cellini (IRE) hároméves szezonját még nem királykategóriában kezdte, de már az év első felében egyértelműen kirajzolódott egy szép fejlődési ív karrierében. Megnyerte a Chester Vase-t (Gr.3), így az Epsom Derbyben (Gr.1) már nagy esélyesként tartották számon. Itt azonban furcsa közjáték akadályozta meg abban, hogy valódi képességeit megvillantsa: a hátsó lába fennakadt a startgépben, emiatt végül hivatalosan nem indultnak minősítették. Az Ír Derbyben (Gr.1) már nem maradt kérdőjel. A curraghi 2400 méteres klasszikusban bizonyította, hogy a táv és a komoly versenytempó sem jelent neki akadályt, így megszerezte első Group 1-es sikerét. A következő feladat még nehezebbnek ígérkezett: a Royal Ascot júliusi nagyversenyében, a King George VI & Queen Elizabeth Stakesben (Gr.1) már idősebb klasszisok között kellett helytállnia. A mén itt is megmutatta, hogy bárkivel képes felvenni a versenyt: harmadik lett Kalpana (GB) és Calandagan (IRE) mögött.
Ezek után különösen meglepő volt a szeptemberi Prix Niel (Gr.2), ahol csak ötödik helyen ért célba. Benvenuto Cellini (IRE) mellett szólhat, hogy Ryan Moore választása továbbra is egyértelműen rá esett, a világklasszis zsoké mind az öt idei versenyén lovagolta és a folytatásról az Arcban sem mondott le. A párosnak különösen érdekes lesz a 1-es startbox, mivel a ballydoyle-i sárga kedveli az erős versenytempót. A Racing Post elemzése szerint a King Georgeban (Gr.1) és a Prix Nielben (Gr.2) éppen az jelenthetett problémát, hogy nem volt olyan gyors versenytempó, amely kedvezett volna neki. A Frankel (GB) apaságú mén tehát 12-es startszámmal, az egyes startboxból várja a korrigálási lehetőséget. Legjobb RPR száma 123.
Folytatás következik!
Dr. Kis Judit
Képek forrásai:
A sorozat első részében, itt már írtunk az idei Prix de l’Arc de Triomphe mezőnyének néhány kiemelkedő indulójáról, most pedig további négy, nagyszerű lóval folytatjuk a résztvevők bemutatását. Közöttük is találunk komoly nemzetközi tapasztalattal és figyelemre méltó eredményekkel rendelkező szereplőket, akik izgalmas történetírói lehetnek a vasárnapi nagydíjnak.
5. Meisho Tabaru (JPN) – Apja örökségének zászlóvivője
Zsoké: Yutaka Take
Tréner: Mamoru Ishibashi
Tulajdonos: Yoshitaka Matsumoto
Tenyésztő: Mishima Bokujo
A japán küldöttség másik tagja, az ötéves Meisho Tabaru (JPN) egészen különleges háttérrel érkezik Párizsba. A mén Mamoru Ishibashinál készül, a nyeregben pedig a japán galoppsport egyik legnagyobb alakja és élő legendája, Yutaka Take ül majd. Take idén 40. éve versenyez, és 12. alkalommal indulhat az Arcban – eddigi legjobb eredménye a 2001-es harmadik helyezése Sagacityvel (FR).
A Gold Ship (JPN) és Meisho Tsubakuro (JPN) párosításból származó Meisho Tabaru (JPN) családja is tartogat érdekességeket. Apja, Gold Ship (JPN) nagyszerű versenyló volt, 2013-ban és 2014-ben is megnyerte a japán lóversenyzés egyik legfontosabb nagyversenyét, a Takarazuka Kinent (G1). Az alma nem esett messze a fájától, hiszen Meisho Tabaru (JPN) 2025-ben és 2026-ban megismételte ezt a bravúrt, ráadásul idén különösen nehéz, esős körülmények aratott diadalt. Gold Ship (JPN) fia 2024-ben robbant be a japán élvonalba, amikor megnyerte a Mainichi Hait (G3), majd a Kobe Shimbun Hait (G2). Hároméves szezonja azonban korántsem volt zökkenőmentes: a Satsuki Shóban (G1, japán 2000 guineas) csak a 17. helyen végzett, a Japán Derbyben (G1) pedig el sem indulhatott. A Kikuka Shóban (G1, japán St. Leger) szintén csak a mezőny második fele jutott neki. 2025-ben azonban látványos fordulat következett: A Takarazuka Kinenben (G1) Yutaka Takevel végig az élen galoppozva három hosszal verte Bellagio Operát (JPN), megszerezve pályafutása első Group 1-es győzelmét és egyben Ishibashi első JRA-s G1-sikerét.
Az idei esztendőben még magasabb szintre lépett. Az Osaka Hai (G1) 2000 méterén második lett Croix du Nord (JPN) mögött, majd júniusban ismét a Takarazuka Kinen (G1) következett. A Hanshinban hirtelen lezúduló eső miatt, a mély pályán megrendezett 2200 méteres futamban ezúttal nem vezetett végig: a második helyen galoppozott, majd a célegyenesben átvette a vezetést, és nyakhosszal maga mögött tartotta Croix du Nordot (JPN). Ezzel a verseny történetének mindössze harmadik lova lett, amely egymást követő két évben meg tudta nyerni a Takarazuka Kinent – előtte Gold Ship (JPN, 2013-2014), valamint Chrono Genesis (JPN, 2020-2021) tudta ezt a csodát véghez vinni. A Takarazuka Kinen 2025-ös megnyerése után az akkor még élő tulajdonos, Yoshio Matsumoto azt kérte, hogy a lovat az év hátralévő részében Japánban versenyeztessék, majd, ha minden jól alakul, 2026-ban induljanak vele az Arcban. Matsumoto korábban egyszer már megtapasztalhatta a verseny légkörének izgalmát a Japán Derby (G1) nyerő Meisho Samsonnal (JPN), így régi vágya volt, hogy ismét eljusson Longchampba. Halála után fia, Yoshitaka Matsumoto vitte tovább ezt az elképzelést, így az idei indulásnak az egész csapat számára komoly érzelmi jelentősége van.
Ishibashi számára ez lesz az első franciaországi indulás trénerként, a lóhoz fűződő várakozásokkal kapcsolatban pedig óvatosan fogalmazott: szerinte a japán és a francia pályák talaja között olyan különbségek vannak, hogy abból nem lehet automatikusan következtetni a Longchampban várható teljesítményre. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy nemcsak nedves és mély, hanem szárazabb, keményebb talajon is jó futást vár trenírozottjától. Meisho Tabaru (JPN) esetében különösen érdekes lesz, hogyan alkalmazkodik a longchampi pályához és az európai versenytempóhoz, hiszen honfitársához hasonlóan ő is felkészítő verseny nélkül érkezik Franciaországba. A japán reménység ötös startszámmal, a 13-as startboxból igyekszik majd történelmet írni. Legjobb RPR száma 124.
6. Arrow Eagle (FR) – Az utolsó Rouget-reménység
Zsoké: Ioritz Mendizabal
Tréner: Jean-Claude Rouget
Tulajdonos: Mrs Waltraut Spanner
Tenyésztő: Mrs Waltraut Spanner
Az idei kiírás egyik legszebb története Jean-Claude Rouget nevéhez kapcsolódik. A kétszeres Arc-győztes tréner 48 évnyi pályafutás után vasárnap fejezi be karrierét, utolsó Arc-indulója pedig Arrow Eagle (FR) lesz.
Az ötéves mén apja Gleneagles (IRE), anyja Absolutly Me (FR). Féltestvére az az Ace Impact (IRE), aki 2023-ban megnyerte a Prix du Jockey Clubot (Gr.1), majd ugyanabban az évben az Arcot is. A féltestvérek tenyésztője mindkét esetben Mrs Waltraut Spanner és ugyanazon idomár felel(t) felkészítésükért. Arrow Eagle (FR) előtt most szinte mesébe illő lehetőség áll: megismételheti Ace Impact (IRE) sikerét és bearanyozhatja trénere pályafutásának alkonyát. Arrow Eagle (FR) karrierívének fontos eleme volt a fokozatos építkezés. Háromévesen még nem sikerült maradandót alkotnia a Prix du Jockey Clubban (Gr.1), ahol tizedikként ért célba, ennek ellenére 2024-ben több alkalommal is ígéretesen szerepelt. 2025-re látványosan javult versenyben nyújtott teljesítménye: megnyerte a Prix d’Hédouvillet (Gr.3) és a Grand Prix de Chantillyt (Gr.2), majd hosszabb távokon is felcsillantotta tudását. A 3100 méteres Prix Royal-Oakban szerezte meg pályafutása első Group 1-es sikerét. A 2026-os szezonja vegyesen alakult. A Prix Ganayban (Gr.1) negyedik-, a 3100 méteres Prix Vicomtesse Vigierben (Gr.1) hetedik helyen ért célba, majd hosszabb kihagyás következett. Legutóbb augusztus végén, a 2500 méteres Grand Prix de Deauville-ben (Gr.2) állt starthoz, ahol Al Aasy (IRE) és Chestnut Rocket (FR) mögött a harmadik helyen galoppozott haza.
Az Arcban ezúttal Ioritz Mendizabal kap lehetőséget. A spanyol zsoké jól ismeri a mént, hiszen a tavalyi kiírásban is ő lovagolta, akkor egy pénzes hatodik helyet csípett el a páros. Idén hatos startszámmal, a 14-es startboxból próbálják legyűrni ellenfeleiket. Arrow Eagle (FR) Legjobb RPR száma 119.
7. Bay City Roller (IRE) – A puha talaj specialistája?
Zsoké: Oisin Murphy
Tréner: George Scott
Tulajdonos: Victorious Forever
Tenyésztő: John Connaughton
A brit mezőny izgalmas tagja Bay City Roller (IRE), aki George Scott istállójából vág neki a csatának, nyergében pedig állandó lovasa, Oisin Murphy ül majd. A 2022-es születésű, New Bay (GB) apaságú mén a Victorious Forever színeiben fut, és négyéves korára már három különböző országban – Angliában, Franciaországban és Németországban – is komoly sikereket tudhat magáénak. Pedigréje alapján indokolt volt, hogy a hosszabb távok felé terelték a pejt, hiszen anyja az a Listed-nyerő Bloomfield (IRE), akinek apja az Angol- és Ír Derby-nyerő Teofilo (IRE) volt. Bay City Roller (IRE) nevét háromévesen kezdték egyre gyakrabban emlegetni. Franciaországban több alkalommal is közel járt a Group-sikerhez: második lett a Prix Eugène Adamben (Gr.2), majd a Prix Nielben (Gr.2) és a Prix Dollarban (Gr.2) is. A szezon végére Németországban találták meg számára az ideális körülményeket. A müncheni, 2400 méteres Grosser Allianz Preis von Bayern (Gr.1) mély talaján hét hosszal verte Tiffanyt (IRE), ezzel megszerezve első Group 1-es győzelmét.
Idén májusban második lett a Tattersalls Gold Cupban (Gr.1), júniusban pedig pályafutása eddigi legemlékezetesebb diadalát aratta: az epsomi Coronation Cupban (Gr.1) tíz hosszal utasította maga mögé a mezőnyt. A Coronation Cup (Gr.1) siker ugyanakkor egy fontos sajátosságára is rámutatott. Minél nehezebb és mélyebb a pálya, annál inkább előtérbe kerülnek az erősségei. George Scott már a szezon elején hangsúlyozta, hogy lova többféle talajviszony mellett is versenyképes, de a mély, eső áztatta pálya különösen kedvez neki. A tréner később úgy fogalmazott, hogy Bay City Roller (IRE) egyszerűen „másik ló” esőben. A Longchampba vezető út részben ezért sem volt egyenes. Scott már a szezon előtt a szeptemberi Prix Foyt (Gr.2) jelölte ki az Arc ideális előkészítő versenyének, majd a nyári időszakban azt is mérlegelte, hogy esetleg más útvonalat válasszanak. Végül ragaszkodtak az eredeti tervhez, így Bay City Roller (IRE) szeptember elején ismét Daryzzal (FR) nézett farkasszemet. A párizsi találkozó megmutatta, hogy Daryz (FR) jelenleg más szintet képvisel Longchampban. Oisin Murphy a szokásos taktikának megfelelően az élre állt és megpróbálta kemény tempóra késztetni a mezőnyt, ám a címvédő a célegyenesben könnyedén melléjük ért, majd 1¾ hosszal elhúzott tőlük. A tréner ennek ellenére elégedett volt: szerinte Bay City Roller (IRE) jól futott, jól utazott, és egyszerűen egy jobb ló győzte le trenírozottját.
Scott később hangsúlyozta, hogy a riválisok az Arcban egészen más körülmények között találkozhatnak újra. Úgy nyilatkozott, hogy ugyan Daryz (FR) hazai pályán rendkívül erős, azonban Bay City Roller (IRE) előnyt szerezhet, ha az időjárás megfelelő mennyiségű esőt hoz Párizsba. Oisin Murphy ennél valamivel optimistábban látja a helyzetet. A zsoké szerint a mén ugyan „a legtöbb lónál jobban kezeli” a nagyon mély pályát, de valójában gyorsabb futófelületen is jól teljesít. A mén erősségei között kiemelte a nagy utazósebességet, a kiváló temperamentumot, az alkalmazkodóképességet és azt is, hogy kevés energiát pazarol el a verseny során. Szerinte éppen ez a sokoldalúság adhat számára esélyt akkor is, ha a talajkondíció nem lesznek olyan, mint amilyenre a csapat eredetileg számított. A szép pej 7-es startszámmal, a 15-ös startboxból próbál halhatatlanságra törni. Legjobb RPR száma 125.
8. Minnie Hauk (IRE) – Az acélos Frankel-kanca
Zsoké: William Buick
Tréner: Aidan O’Brien
Tulajdonos: Derrick Smith & Mrs John Magnier & Michael Tabor (Coolmore)
Tenyésztő: B V Sangster
Aidan O’Brien idei Arc-csapatának egyik legesélyesebbje az a Frankel (GB) apaságú kanca, akinek Longchamp korántsem ismeretlen terep. A négyszeres Group 1-bajnok Minnie Hauk (IRE) tavaly már ott volt az Arcon, és háromévesként rögtön az élmezőnyben végzett: Daryz (FR) mögött második lett, mindössze háromnegyed hosszal lemaradva a győztestől. Ez az eredmény önmagában is komoly referenciát jelent, hiszen a 2400 méteres kiírásban olyan lovakat előzött meg, mint a többszörös Group 1 nyerő Sosie (IRE), a szintén Group 1-bajnok Aventure (IRE) vagy az idén is induló, fantasztikus idényt produkáló Kalpana (GB).
A Fankel-ivadék (GB) hároméves szezonja álomszerűen alakult. Curraghban megnyerte az Irish Oakst (Gr.1), majd Yorkban a Yorkshire Oakst (Gr.1). Ezt követően szeptemberben a Prix Vermeilleben (Gr.1) alkotott maradandót – így három egymást követő Group 1-győzelmet szerzett különböző pályákon, eltérő körülmények között. A Vermeille különösen fontos volt az Arc szempontjából, hiszen éppen Longchampban, 2400 méteren rendezték, vagyis azon a pályán és azon a távon, amely az Arcban is várja. A 2026-os év azonban már nem indult ilyen meggyőzően. Az O’Brien-ló év elején egy curraghi Group 2-es diadalt követően a Tattersalls Gold Cupban (Gr.1) adott számot tudásáról, ahol a mezőny második felében végzett. Később Prince Of Wales’s Stakesben (Gr.1) korrigált második hellyel, de a King George VI And Queen Elizabeth Stakesben (Gr.1) csupán 8. helyett szerzett. A nyár vége ismét javulást hozott, és a Yorkshire Oaksban (Gr.1) már jóval közelebb került az élmezőnyhöz, a nyerő Kalpanatól (GB) 2½ hosszra végzett, harmadik helyen. A szezon tehát messze nem volt olyan hibátlan, mint egy évvel korábban, de az Arc előtt a legnagyobb kérdés az, hogy a tavalyi longchampi formáját képes-e újra elővenni.
A mostani felkészülés során inkább arra törekedtek, hogy a telivér frissen érkezzen a versenyre, és a nyári–őszi időszakból a lehető legtöbbet hozzák ki anélkül, hogy túlterhelnék. A kanca idén új lovast is kap: William Buick kuporog majd a hátán. Tavaly még Ryan Moore kapta a felkérést, Buick számára ugyanakkor nem lesz ismeretlen a feladat, hiszen a világ egyik legtapasztaltabb zsokéja, és Longchampot is jól ismeri. A nyolcas startszámmal induló páros a 10-es startboxból igyekszik elhódítani az Arc-trófeát. Minnie Hauk (IRE) legjobb RPR száma 125.
Folytatás következik!
Dr. Kis Judit
Képek forrásai:
Tags: Prix de L'arc de Triomphe
Vasárnap ismét Párizsra figyel a galoppsport: Longchampban 16 telivér vág neki az ötmillió euróval dotált Qatar Prix de l’Arc de Triomphe futamának. A végleges mezőnyben ott találjuk a tavalyi győztest, az idei szezonban berobbant hároméveseket, a 2025-ös második helyezettet, két japán sztárt, valamint több olyan lovat is, amelynek története önmagában is különlegessé teszi az idei Arcot.
A verseny egyik legérdekesebb kérdése, hogy Daryz (FR) beléphet-e a halhatatlanok csarnokába kilencedik Arc-duplázóként? Ez a bravúr a verseny 105 éves történetében eddig 8 telivérnek sikerült:
Ksar (FR, 1921-1922)
Motrico (FR, 1930-1932)
Corrida (FR, 1936–1937)
Tantième (FR, 1950–1951)
Ribot (GB, 1955–1956)
Alleged (USA, 1977–1978)
Trêve (FR, 2013–2014)
Enable (GB, 2017–2018)
1. Daryz (FR) – A címvédésre készülő telivér
Zsoké: Mickael Barzalona
Tréner: Francis-Henri Graffard
Tulajdonos: Aga Khan Studs SCEA
Tenyésztő: Suc S A Aga Khan
Az Aga Khan Studs négyéves ménje egyértelműen különleges helyzetben várja a versenyt. Tavaly még 12/1-es outsiderként nyerte meg az Arcot, azonban most címvédőként érkezik Longchampba.
Sea The Stars (IRE) és Daryakana (FR) fia rendkívüli szezont produkált idén. 2026-os első futása alkalmával megnyerte a Prix Ganayt (Gr.1), ezt követően a Prix d’Ispahant vagy újabb nevén a Prix Aga Khan IV-t (Gr.1), majd harmadik lett az ascoti Prince of Wales’s Stakes-ben (Gr.2). Szeptemberben újra Longchampban lépett gyepre, a Prix Foy(Gr.2) győzelmével pedig újfent igazolta, hogy kivételes képességek birtokában van. Utóbbi, 2400 méteres felkészítő versenyében Bay City Rollert verte 1¾ hosszal. Daryz (FR) karrierének érdekessége, hogy mindössze 11 alkalommal állt starthoz és versenyeiből nyolcszor tért vissza győztesen. Graffard szerint a ló fizikai adottságai és hajrája alapján a legjobb telivér, amelyet valaha tréningezett. Legmagasabb RPR száma 129.
Daryz (FR) anyja, a Selkirk (USA) apaságú Daryakana (FR) szintén Group 1-győztes, 9 csikójából 7 black type leszármazott. Utódai között találjuk Dariyant (FR), a 2016-os Prix Ganay (Gr.1) bajnokát is. Az egyes startszámú Daryz (FR) az ötös startboxból indul, nyergében megszokott lovasa, Mickael Barzalona kuporog majd.
2. Saddadd (IRE) – A Baden-Badenből érkező kihívó
Zsoké: Ray Dawson
Tréner: Roger Varian
Tulajdonos: ARM Racing
Tenyésztő: Godolphin
A Pinatubo-leszármazott (IRE) kevésbé ismert név a nemzetközi közönség számára, mint néhány riválisa, ám a legjobb formájával komolyan kell számolni vele. A mén több alkalommal is bizonyította klasszisát: 2026 tavaszán megnyerte a Gordon Richards Stakest (Gr.3), majd harmadik lett a Tattersalls Gold Cupban (Gr.1). Júliusban a Sandownban rendezett Coral-Eclipseben (Gr.1) negyedik hellyel gazdagodott, majd szeptember elején újult erővel tarolta le a mezőnyt, méghozzá Németország egyik legfontosabb versenyében, a Grosser Preis von Badenben (Gr.1). A 2400 méteres, Group 1-es erőpróba során Jack Mitchell ülte, párosuk fél hosszal előzte meg Parachutiste-t (IRE). A Badenben aratott siker különösen értékes, hiszen Saddadd (IRE) mögött két és fél hosszas harmadik helyen éppen az idei Arc másik indulója, Bright Light (IRE) végzett.
A négyéves Saddadd (IRE) mindössze tíz alkalommal futott, ebből ötször vezették vissza győztesként. Legjobb RPR száma 119. Származása szintén figyelemre méltó: apja, Pinatubo (IRE) klasszis sprinter és miler, anyai nagyapja pedig Sea The Stars (IRE) és Golden Horn (GB) apja, Cape Cross (IRE).
Roger Varian idomítottja ugyanakkor 40/1-es outsiderként érkezik az Arcra, vagyis a szakmai várakozások alapján nem tartozik a favoritok közé. A tréner azonban egyáltalán nem osztja ezt a visszafogott megítélést, szerinte Saddadd (IRE) „a lehető legjobb formában van”, és úgy véli, hogy lova egyértelműen a mezőny radar alatt maradt tagja. Varian úgy nyilatkozott, hogy bár nagyon erős riválisokat kaptak, de meglehetősen biztos benne, hogy trenírozottja felülmúlja majd oddsát. A kettes startszámmal induló telivérnek a kilences startboxot sorsolták.
3. Chestnut Rocket (FR) – Az outsider
Zsoké: Marvin Grandin
Tréner: Alicja Karkosa
Tulajdonos: G P Grzegorowski
Tenyésztő: Haras Du Quesnay
Az idei Arc egyik különleges indulója kétségkívül Chestnut Rocket (FR), akinek története már önmagában figyelmet érdemel. A Haras du Quesnay tenyésztette lovat Grzegorz Piotr Grzegorowski vásárolta – hazai léptékkel is megfizethető összegért –, mindössze 22 000 euróért a 2023-as Arqana yearling-árverésén. A négyéves, Intello (GER) apaságú mén Lengyelországban kezdte pályafutását, ahol megnyerte a Westminster Derbyt, mielőtt Franciaországba került volna.
Franciaországban Alicja Karkosa istállójában fokozatosan lépett előre. A lengyel származású, ambíciózus trénerhölgy 2020-ban szerezte meg tréneri engedélyét, így az Arc-indulás számára komoly mérföldkő. Chestnur Rocket (FR) már 2025 végén jelezte a benne rejlő lehetőségeket, amikor Toulouse-ban megnyerte a Prix Max Sicardot (Listed). Az idei évben a menedzsment tovább emelte a tétet: a sárga júliusban Vichyben, 2400 méteren diadalmaskodott a Prix Hubert Baguenault de Puchessetben (Listed), ráadásul olyan ellenfeleket előzött meg, mint a Group 1-ben is helyezett New Ground (GB) vagy Horizon Doré (FR). A győzelem azért is figyelemre méltó, mert 20/1 körüli outsiderként érkezett a versenybe. Utolsó futása augusztus végén volt Deauvilleban, ahol Barriere Grand Prix de Deauville (Gr.2) fejhosszas ezüstérmese lett Al Aasy (IRE) mögött, ráadásul mély pályán brillírozott. Mögötte végzett a szintén Arc-induló Arrow Eagle (FR), akit a fogadók egyelőre jobb esélynek tartanak.
Karkosa már a vichy-i siker után sem rejtette véka alá, hogy a talajviszonyok valójában nem keltenek komoly aggodalmat: bár Chestnut Rocket (FR) Franciaországban puhább pályán ért el sikereket, Lengyelországban, a Derby megnyerésekor kemény futófelületen bizonyított. Karkosa szerint ez komoly előny, hiszen nem szükséges kizárólag az időjárás alapján megtervezniük a ló versenynaptárát. A négyéves legjobb RPR száma 116. Hármas startszámmal, a kettes startboxból indul.
4. Admire Terra (JPN) – A japán reménység
Zsoké: Cristian Demuro
Tréner: Yasuo Tomomichi
Tulajdonos: Junko Kondo
Tenyésztő: Junko Kondo
Japán ló még soha nem tudta megnyerni a Prix de l’Arc de Triompheot (Gr.1), pedig az elmúlt évtizedekben számos klasszis próbált szerencsét a versenyben. Az ázsiai szigetország képviselői idén két lóval térnek vissza, egyikük Admire Terra (JPN).
Az ötéves mén legfontosabb sikere 2026-ban a Hanshin Daishoten Graded 2-es verseny megnyerése volt, amellyel nem csupán kivételes állóképességét igazolta, hanem tehetségét is, hiszen a 3000 méteres versenyt pályarekorddal teljesítette. Ezt követően májusban a Tenno Sho (G1) során, 3200 méteren bronzérmet gyűjtött be Yutaka Takeval, így a 2400 méteres Arc-táv számára inkább a gyorsaság kérdését veti fel, mintsem a kitartásét. Utolsó versenye augusztusban volt, ott várakozáson alul teljesített, a középmezőnyben ért célba.
A tréner, Yasuo Tomomichi számára az idei indulás már a harmadik Arc-kísérlet lesz: 2016-ban Makahikivel (JPN), 2022-ben pedig Do Deuce-szal (JPN) próbált szerencsét, mindkét alkalommal a Prix Niel (Gr.2) után érkezve Longchampba. A korábbi tapasztalatok arra késztették, hogy ezúttal egészen más megközelítést alkalmazzon a felkészülés során. A francia előkészítő verseny helyett a menedzsment most arra törekedett, hogy a ló megfelelő állapotban érkezzen az országba, és elsősorban a frissességét és jó kedvét őrizze meg. A szürke három héttel az Arc előtt érkezett a gallokhoz, kisebb pihenőt követően zsokéjával Longchampban ismerkedett a pályával egy lazább edzés keretében. A tréner ezt azért tartotta fontosnak, mert a ló így versenyhelyzet nélkül ismerhette meg a pályát és lovasát, a szakember pedig képet kaphatott arról, hogyan reagál idomítottja az emelkedőkkel és lejtőkkel tarkított terepre. A munka a jelek szerint jól sikerült: Tomomichi a JRA-nak úgy nyilatkozott, hogy a telivér erősebbnek tűnt, mint általában, mozgása pedig még kiegyensúlyozottabbá vált. Továbbá azt is kiemelte, hogy a mén egy hosszú vágtájú, rendkívül kitartó ló, amely képes hosszú távon is erős iramot fenntartani: úgy véli, ezek a tulajdonságok segítik majd longchampi pályán. Rey de Oro (JPN) fiának legjobb RPR száma 120.
Admire Terra (JPN) történetnek külön érdekességet ad, hogy anyja az az Admire Miyabi (JPN) nevű kanca, akit Kondo Junko örökölt férje (a korábbi tulajdonos) Kondo Riichi halála után. Kondo asszonynak az Arc régóta dédelgetett álma volt, így a versenyben való részvétel családi és tenyésztési szempontból is különleges jelentőségű számára. Kondo Junko saját tenyésztésű ménje négyes startszámmal, a tizenkettes startboxból indul, hátán a kétszeres Arc-győztes Demuroval.
Folytatás következik!
Dr. Kis Judit
Képek forrásai:
Tags: Prix de L'arc de Triomphe
A trénerasszonynál 3 csikó készül a versenyekre, pontosabban közülük Admirális már be is mutatkozott a nagyérdeműnek. Molnár Gyöngyi megosztotta velünk, hogy véleménye szerint fantasztikus az anyaga, ennyire jó telivéreket még soha nem tudtak vásárolni az árveréseken. Mindhárman a SZTANKOV RACING színek alatt futnak majd.
Admirális m, (Starman – Arbitrary)
Folyamatosan jól dolgozik, és bár első versenyében még egy kicsit zöld volt, Derby-lovat lát benne Molnár Gyöngyi. Ami jó hír, hogy nem sinesedett, egyre javul, és van benne képesség. Idén még elindul a tervek szerint egy nyeretlen versenyben, és ha ott jól mozog, akkor a Kétévesek Kritériumában is indítják.
Hello Panni k, (St Mark’s Basilica – High Zaff)
Fantasztikus pedigrével bír, anyja Ausztráliában mára már komoly fedezőménekkel futott azonos versenyekben, ahol több helyezést is el tudott érni mögöttük. Ambíciózus csikó, szeret dolgozni, többet is menne, mint amire késeisége – májusi születésű – miatt jelenleg szüksége van. Termetre akkorka volt, mint egy sportpóni, mára már kifejlődött, és bár sosem lesz óriás, jó kis versenytermete van. Pesten idén már nincs számára jó gyepes lehetőség, így talán novemberben megfuttatják valamelyik külföldi hippodromban.
Sárkánytűz k, (St Mark’s Basilica – Star Alexander)
A z ő apja is az elsőrangú fedezőmén. A trénerasszony véleménye szerint afféle Golden Sea-típusú ló – minden szempontból. Ő is kedveli a munkát, rendkívül szívesen dolgozik. Ami viszont még nem megítélhető, az a távja. Első nekifutásra kiprópálják 18-án egy rövid távú nyeretlenben, ahol az első 3 hely valamelyikére azonnal jó lehet.
-kömi-
A tenyészegyesület idén is kiírta a Magyar Tenyésztésű Galopp Versenylovak Championátusát.
Nevezési határidő: 2026. október 11.
Részletek: https://angolteliver.com/championatus
A verseny állása: https://angolteliver.com/championatus-resztvevok/verseny
Szombaton és vasárnap Lóverseny Magazin a Sport Televízióban!
Szeptember 27-én Málta adott otthont a FEGAT által szervezett Amatőrhajtók Világbajnokságának.
Összesen 12 ország delegáltjai méretették meg magukat a Malta Equidrome-ban.
Sajnos most Magyarország nem kapott helyet meghívott országok között, azonban a „sógorékat”, azaz Ausztriát Stefanie Mayr képviselte, aki megszerezte idén májusban a Női Amatőrhajtó Európa-bajnoki címet nálunk, a Kincsem Parkban. Nem mellesleg a második VB futamban még nyernie is sikerült Eindhoven DL-lel.
Az Amatőrhajtók Világbajnokságát végül Redent Magronak köszönhetően a házigazda, Málta nyerte, míg az ezüstérmes Emma Stolle lett Németországot képviselve, míg a dobogó alsó fokára az olaszországi Massimiliano Michelotto állhatott fel.
A részletes eredmények ide kattintva érhetőek el.
Fotó: FEGAT Facebook oldala
A Connolly’s Red Mills Magyar Póni Champioátus ifjú tehetsége, Penzer Kamilla nem csak a Kincsem Parkban bontogatja szárnyait, hiszen a fogathajtók között is a magyar lovas utánpótlás egyik legtehetségesebb fiatal csillaga.
Nemrég első Európa-bajnokságán, mindössze 12 évesen, a póni egyes fogathajtók között aranyérmet szerzett az első versenyszámban, az összetett versenyben pedig mindössze egyetlen ponttal maradt le a győzelemről, így ezüstérmes lett. A maratonhajtásban kilencedik, az akadályhajtásban pedig az ötödik helyen végzett.
A sűrű szezont a hétvégén Tápiószentmártonban folytatta, ahol sorozatban harmadik magyar bajnoki címét ünnepelhette. A fogatok után pedig ismét nyeregbe száll, hiszen augusztusban Gyenesdiáson, a Festetics Vágta megnyerésével kvalifikált a Nemzeti Vágta Szilvásváradi döntőjébe, ahol Witko Dream Along nevű hétéves kancájával Seregélyest képviselik. Emlékezhetünk, hogy tavaly eljutottak a nagydöntőbe, ahol másodikak lettek, így ezúttal nagyon szeretnének visszavágni. A felkészülés jegyében szeptember 20-án a Kincsem Parkban is futott a páros, ahol győzni tudtak a Budai Nagy Antal Ifjúsági Pónifutamban.
Penzer Kamilla kivételes tehetsége és teljesítménye elismeréseként, 2025-ben az év női sportolója kitüntető címet kapta Fejér Vármegyében, amelyre már idén is bőven rászolgált. Az i-re a pontot azonban most teheti fel, a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban!
Gratulálunk az eddigi eredményekhez és további sok sikert kívánunk!
Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A sütik útján végzett adatkezelés részleteit a Kincsem Nemzeti Kft. adatkezelési szabályzata és adatkezelési tájékoztatója tartalmazza. Megértettem az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat, elfogadom a sütik használatát.
