idomár – A legfelső turfhatóságtól, nálunk az L.F.B .-től galopplovak idomítására és versenyeztetésére működési engedélyt kapott erkölcsileg kifogástalan személy. Az idomári engedélyt írásban kell kérni. Az engedély a következő évi szezon kezdetéig érvényes. Lehet nyilvános (bárki lovait idomíthatja), és tulajdonos idomár (csak saját lovait). Nyilvános engedélyt kaphat, aki 23. életévét betöltötte, galopp versenyistállóban igazoltan legalább öt évig dolgozott, vagy más, munkavégzésre irányuló más jogviszonyban szakmai gyakorlatot szerzett, az L.F.B. által kinevezett bizottság előtt eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát tett.
Felelős az idomításba vett lovak azonosságáért, a lovak tartásáért, takarmányozásáért, egészségi állapotáért, a versenyekre történő szakszerű előkészítéséért, startkészségéért és egyenletes formájú futásaiért. Köteles idomítási jegyzéket benyújtani. A nyert versenydíjból százalékos juttatás illeti meg. A gondjaira bízott lovak versenyeztetésével kapcsolatos kérdésekben csak a futtatótól fogadhat el utasítást. Információt csak a futtatónak, a V.I.- nek, a sajtónak adhat.
idomítási jegyzék (tréninglista) – A versenytitkár jelenteti meg a Versenynaptárban. Tartalmazza az idomár nevét, a hivatásos lovasok és az utánpótlás lovasok nevét, a futtató nevét, a versenyszínt, az idomításban álló lovak nevét, korát, színét, korát és származását (apjuk, anyjuk nevét).
idomítóközpont – A versenyzés őskorában a legtöbb futtató lovait saját birtokán készítette elő. Az 1830- as években a nyilvános idomár John Nevin a pesti Üllői úton működött. 1852- ben Káposztásmegyeren nyilvános idomítótelep nyílt meg. Idővel rájöttek a gondozott munkapályák, a megfelelő istállók előnyére. A legfontosabb versenypályák közelében, vasúti csomópontok mellett több telepből, munkapályából álló központok jöttek létre. Nálunk először Káposztásmegyer, majd Tata. A Lovaregylet vezetői a versenyzés fejlődésének akadályát az idomítótelepek szétszórtságában látták, szükségesnek tartották egy központi, gondozott, jobban ellenőrizhető központ alapítását. Ezért kerül sor 1890- ben Alag megvásárlására. Leghíresebb külföldi idomítóközpontok: Angliában Newmarket, Franciaországban Chantilly, Maisons – Laffitte.
idomítás (training) – A ló versenyre előkészítése. Célja a ló képességének maximális kifejtése szervezetének károsodása nélkül. Mint a tenyészkiválasztás, a szervezet, szervek fejlődésének (az izomzat növekedése, az izomrostok megvastagodása, az izomzat fejlődésével párhuzamos csontmegvastagodás, a keringési, a légzőrendszer gazdaságosabb működése stb.) eszköze döntően befolyásolta a telivér kitenyésztését, fejlődését, majd mai küllemének kialakulását. Az idomítás mesterség, csak alapfogalmai tanulhatók meg. Rendkívül sok függ az érzéktől, a rátermettségtől, attól, hogy az illetőnek van -e ” szeme ” a lóhoz. Nem lehet sablonos, nem foglalható rendszerbe, figyelembe kell venni a ló egyedi tulajdonságait. Alapja a ménesi munka (a helyes felnevelés, a szakszerű mozgatás). Története az ókorra nyúlik vissza. Ásatások során előkerült agyagtáblák ( ie. 1400- ból ) Kikuli istállómester idomításra vonatkozó előírásait tartalmazza. Európában az idomításról szóló első könyv 1599- ben Angliában jelent meg, szerző Jessis Markham.
Az idomítás a versenyzéssel párhuzamosan fejlődött. A mai módszer évszázadok alatt fejlődött ki. Nálunk az ürményi futtatások idején már angol idomításról beszélhetünk. A letelepedett angolok mesterségük kitűnő ismerői voltak. Az 1900- as évek elején az amerikai versenylovasokkal amerikai idomárok is érkeztek, felfogásuk erősen eltért az angoltól. A legismertebb közülük Dyer. Jellemző a kemény, természetszerű tartási módszer, a kevesebb lassú munka, a rövidebb, intenzívebb galoppok. A két módszer kombinálásából alakult ki a mai idomítás. Napjainkban a kora tavasztól késő őszig tartó hosszú szezon következtében a talpon tartás, a forma megtartása jelenti az idomár számára legnehezebb feladatot.
idős ló – A telivér versenylovat 6- ik életéve után idősnek tekintik.
indítás – Akkor veszi kezdetét, amikor az indító felszólítja a lovasokat, hogy foglalják el starthelyüket. A lovak ekkor kerülnek az indító ” keze ” alá. Az indító a starthely előtt 200 méterre egy fehér színű zászlót felemeltet. Érvényes az indítás, ha a megadott jelre valamennyi startbox ajtaja egyszerre kinyílt. Az érvényes indítás jele, hogy az indító a piros zászlót lecsapja, a fehér zászlót kezelője leereszti. Ha a startgép meghibásodott, nem mindegyik ajtó nyílt ki, az indítás érvénytelen. Indultnak az a ló tekinthető, amely az érvényes indításkor starthelyét elfoglalta. A Kincsem Parkban a síkversenyeket 1973 óta startboxból indítják.
Zászlós indításnál a lovakat lehetőleg lépésből indítják. Az indító a startot piros zászlóval jelzi.
indító ( starter ) – Versenyközeg. Feladata, hogy a versenyben induló lovakat a G.V.Sz. előírása szerint startboxból vagy zászlóval elindítsa. Start előtt kipróbálja a startgépet. Feljegyzi a start pontos időpontját, ha az indítás nem a startboxból történt, hogy zászlós indítás volt. Jelenti az egyes lovak startnál való megkésését, azt, hogy valamelyik ló állva maradt, nem tekinthető ” indultnak “. Megbírságolja, vagy a Versenyintézőnek feljelenti azt a lovast, aki utasításait nem tartja be, azoknak ellenszegül.
indulási jogosultság – A ló indulásra jogosult, ha azonossága a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelen, ha nevezése érvényes, nem törölték, futtatójának futtatási, idomárjának idomítási engedélye, lovasának lovaglási engedélye van, az adott versenyben lovagolhat, szabályszerűen kimázsált.
indulóbejelentés – A versenyfeltétel által meghatározott időben, a törléssel egyidejűleg történik. Írásban kell bejelenteni az induló lovat, lovasát, a teherengedményt, az esetleges túlsúlyt, a szemellenzőt, a külső startszámra vonatkozó kérelmet, ha a lovat ostor nélkül lovagolják. Az indulóbejelentés lezárása után a versenytitkár kisorsolja a startszámokat.
íngyulladás – Az ín az izomerő csontokra való átvitelére szolgál. Selyemfehér színű rostokból épül fel. Funkciójának megfelelően rendkívül rugalmas és nagy megterhelést bír ki. Hajlító- és nyújtóín. Az ép hajlítóí kb. 1800 – 2000 kg szakítószilárdságú. Íngyulladás akkor következik be, ha az inakat felépítő ínrostok több- kevesebb százaléka elszakad. Okai: megerőltető munka, verseny, egyenetlen talaj, hibás, helytelen patkolás, hibás lépés, nem megfelelő előkészítés utáni versenyzés. A galopplovaknál leginkább az elülső végtagon lévő egyenítő szalag és felületes hajlítóín betegszik meg. A megbetegedés helye főként a lábközép hátulsó felülete. A gyulladásban lévő inak melegek, duzzadtak, tészta tapintatúak, nyomásra érzékenyek és jellegzetes sántaságot okoznak. Gyógykezelés: pihentetés, a gyulladt ínra hideg, összehúzó hatású borogatás, megfelelő pataszabályozás. Néhány nap után a hideg borogatásokat bővérűséget keltő kezelés váltja fel. A szakadt ínrostok helyét idővel kevésbé rugalmas kötőszövet pótolja, ez azonban a rugalmasságot tekintve csökkent értékű. Ezért a már egyszer gyulladásban volt ín hajlamos a gyulladás kiújulására. Előfordulhat teljes ínszakadás is.
indultnak tekintendő – Indultnak az a ló tekintendő, amely az érvényes indításkor starthelyét, illetve startboxát elfoglalta.
Az indító keze alatt lévő lónak a versenyben részt kell vennie, kivéve, ha sérülése miatt az állatorvos lejelentette, ha érvénytelen indítás után a verseny távját lefutotta és a Versenyintézőség az idomár kérésére engedélyezi, hogy a ló a versenyben ne vegyen részt, ha a Versenyintézőség a lónak a versenyben való részvételét letiltotta, ha a lovas a start előtt megsérült, vagy rosszul lett és nem tud eleget tenni lovaglási kötelezettségének.
Fenti esetekben, bár a ló az indító ” keze alatt ” volt, mégsem tekintendő indultnak.
istálló – A lovat védi az időjárástól, biztosítja elhelyezését, pihenését, ápolását, takarmányozását. Rendeltetésének megfelel, ha légtere elegendő, ha világos, száraz, szellőztethető. Ne legyen huzatos. Gondoskodni kell a trágyalé, a szennyvíz elvezetéséről. Fontos a megfelelő tisztántartás. A versenyistállóban boxos elhelyezést biztosítanak. Éghajlatunk alatt legmegfelelőbb a kétsoros box, középen istálló folyosóval. Az ablakokat kétoldalt, kb. 2 – 2,2 m magasan építik. A versenyistálló tartozékai: idomári szoba, öltöző, nyerges, zaboskamra. A padláson tárolják a szálas takarmányt, az almot.
istálló alkalmazott – Istálló alkalmazott, aki működési engedéllyel rendelkező idomár istállójában munkaviszonyban áll és szerepel az idomár által kötelezően vezetett nyilvántartásban. Istálló alkalmazott a hivatásos lovas, a zsokéjelölt, a lovastanuló, az abrakmester, a lovász. Csak az idomártól fogadhat el utasítást és csak neki adhat felvilágosítást.
istállóforma – Az idomár, a lovasok, az istálló alkalmazottak együttes munkája, a lovak egészségi állapota, formájuk időzítése és még számos más tényező szerencsés találkozása (pl. a lovaknak megfelelő verseny kiválasztása, kedvező beállítása stb.) eredményezhetik, hogy az istálló lovai egy időben hosszabb- rövidebb ideig képességük legjavát nyújtják, azaz az istálló formában van. A lovak azonban csak bizonyos ideig tarthatók csúcsformában, ehhez hozzájárul, hogy a győzelmek után magasabb súlyozást, ” büntetést ” kapnak, amellyel már nem képesek megbirkózni. Sikertelenségi sorozat kezdődik, amely kihat az idomár és a lovasok működésére. A lovakat esetleg túlerőltetik. A szezon alatt a formán kívüliség a versenyzés természetes, ritkán elkerülhető velejárója.
istállómunka, istállózás – Az idomítás fontos része, nagymértékben befolyásolja a ló teljesítményét, versenykondícióját. Feltételei: megfelelő almozás, takarmányozás, ápolás, istállórend, állategészségügyi ellenőrzés. Az idomár szerepe alapvető. Ha a lóhoz “szeme” van, rögtön észreveszi a lovon mutatkozó rendellenességet, étvágytalanságot, viselkedésében, mozgásában mutatkozó előnytelen változást. Anatómiai és takarmányozási ismeretekkel szükséges rendelkezni. Ügyelni kell a körzet tisztaságára, az istálló alkalmazottak között fegyelmet kell tartani.
ivadékverseny – Az ivadékversenyre a befedeztetett anyakancát nevezték a mén megjelölésével, amely a kancát fedezte. Ikerellés esetén a tenyésztőnek haladéktalanul jelentenie kellett, melyik ivadékra tekinthető érvényesnek a nevezés. Az 1944 -ig futott Kettős Ivadékversenyre az anyakancát a fedeztetés évében dec. 15-én nevezték. Az első törlés a következő évben, a csikó ellésének évében okt. 31-én történt. Az ivadékok 2 éves korban szept.-ben futották az 1200 méteres Kettős Ivadékversenyt, majd 3 éves korban a 2000 méteres Kettős Ivadékversenyt. A két futam egymástól különálló volt, a nevezés azonban mindkét futamra szólt. A régi magyar versenyüzem specialitásának tekinthetjük.
jármódok – A mozdulatok gyorsasága, egymásutánisága szerint a ló jármódjai : 1. lépés. Az átlós lábak egyenlő időközben követik egymást. Négy dobbanás hallatszik. 2.poroszkálás. Az azonos oldali lábak együtt mozognak, azonos időben végzik az előrevitelt. Két dobbanás hallatszik. 3. ügetés. Az átlós lábak végeznek azonos mozgást. Két dobbanás hallatszik. 4. vágta, galopp. A ló leggyorsabb mozgásneme. Ugrások sorozata. A ló először egyik hátulsó lábával löki el magát, majd a másik hátulsó és ennek átlós elülső lábával. A talajon maradt másik elülső láb az alátámasztást végzi, majd ez is felemelkedik a talajról. A ló hosszabb- rövidebb ideig lebeg, ennek befejeztével a lábak ugyanolyan sorrendben jutnak a talajra, mint ahogy azt az ellökéskor elhagyták. Három dobbanás hallatszik. A ló jobbra vágtat, ha hátulsó bal lábával löki el magát először, s elülső jobb lába nyúlik legjobban előre. Balra vágtatásnál a hátulsó jobb kezdi az ellökést.
A vágtaugrás hossza alapján lehet rövid vágta, közönséges vágta, erős vágta, versenyvágta, vagy versenygalopp. A rövid vágtánál négy dobbanás hallatszik, a lábak egymás után érnek földet. A versenyvágta igen hosszú, 6 -7 méteres ugrások sorozata. Két dobbanás hallatszik. Megerőltető mozgás, a ló egész szervezetét erősen igénybe veszi.
jártatókőr (ring) – Elkerített hely, ahova a lovakat programszámuk emelkedő sorrendjében versenyre felnyergelve vezetik. A körbevezetett lovakat a közönség megtekinti. A lovasok itt kapják a versenyre vonatkozó végső idomári utasítást, a felülés után ellenőrzik a nyergelést, ha szükségesnek tartják, húznak a hevederen (gurtnin ), kengyelt igazítanak, majd a pályára lovagolnak. A jártatókörben nálunk a versenyben induló valamennyi lónak meg kell jelennie, a lovakat legalább egyszer körbe kell lovagolni. Ez alól a Versenyintézőség nem ad felmentést.
Jockey Club (angol) – Az angol Jockey Clubot, a versenyzés és tenyésztés vezető testületét 1750-ben Newmarketben alapították. Az elnevezés ma már nem tisztázható, hiszen a club nem zsokék egyesülését jelentette. A világ valamennyi versenyegyletét többé- kevésbé ennek mintájára szervezték meg. Valamennyi ország verseny szabályzatának az angol az alapja, a versenyzés felépítése is az angol példát követi. Amennyiben egy országban több egyesület működik, úgy ezek a központi egyesület fennhatósága alá tartoznak. Nálunk ilyen volt a Magyar Lovaregylet, a németeknél ilyen a Direktorium. Elismert versenypályának csak a központi egyesület fennhatósága alá tartozókat tekintik.
Szöveg: Hesp József
