cél, célvonal –  A cél a versenypálya belső oldalán, a verseny távjának beérkezési pontján felállított oszlop.  A céllal,  a  céloszloppal szemben, a versenypályára merőlegesen  fel kell állítani egy másik oszlopot.  A két oszlopot összekötő képzeletbeli vonal adja a célvonalat.

célbíró –  A lovak célbaérkezésének sorrendjét állapítja meg. Elsőnek azt a lovat helyezi, amely lovasával nyergében orrával elsőnek éri el a célvonalat. Második az a ló, amely a győztes után éri el a célvonalat. Ugyanígy helyezi a harmadik, illetve a többi lovat is. Holtversenyt állapít meg, ha két vagy több ló egyvonalban ér célba. A célbíró ítéletét egyszemélyi felelősséggel mondja ki.  A Versenyintézőség engedélyével egy, vagy több személy is segítheti munkájában. Ha a célbíró megítélése szerint a nyerő és a második, vagy a második és harmadik  és a mögötte beérkezett lovak között a távolság nyakhossz vagy annál rövidebb, célfotót kér,  azt a hangosbeszélőn keresztül a közönség tudomására hozza, és a  helyezési sorrendet a célfotó kép alapján állapítja meg.  A beérkezett összes ló  közötti távolságot a célfotó kép alapján állapítja meg.

A célbíró ítéletét nyilvánvaló tévedés esetén a ” rendben ” jelzés megadása előtt helyesbítheti. Ezt előzetesen a Versenyintézőséggel megtárgyalja és annak jóváhagyásától függően intézkedik.

A célbíró ítéletét írásba foglalja feltüntetve a lovak beérkezési sorrendjét, a lovak egymástól való távolságát, a start pillanatától a célba érkezésig a versenyben előfordult, általa észlelt rendkívüli eseményeket ( pálya elhagyása, lóról leesés, felbukás, kitörés, távolozás, stb.), ha ítéletét célfotó alapján hozta, úgy ezt is, végül a lefutási időt.

célfotó – A lovak célbaérkezési sorrendjét állapítja meg. Ha a célfotó gép nem működött, vagy a kép nem elég éles, hogy annak alapján a célbíró véleménye szerint a befutási sorrendet meg lehet állapítani, akkor a célbíró által megállapított helyezési sorrend lép életbe. Erről a közönséget tájékoztatni kell.

certifikát ( méneskönyvi igazolvány ). A külföldről behozott, vagy külföldre kivitt ló azonosítására szolgál. Tartalmazza a méneskönyv, a törzskönyv nevét, kötetének számát és oldalszámát, amely a kérdéses ló születését feltünteti, ill. ahol a ló születésének bejegyzése megtalálható, valamint a ló nevét, a tenyésztőt, a ló színét, nemét, származását, azokat az adatokat ( jegyek, besütés ), amelyekből a ló azonossága megállapítható.  A certifikátot annak az országnak a méneskönyvvezető, illetve törzskönyvvezető szerve állítja ki, ahol a ló elletett.  A ló részére csak egy certifikát állítható ki.

champion –  ( e: sampion) – Angol szó, jelentése bajnok.  Az évben legtöbb díjat, illetve legtöbb versenyt nyert, azaz legeredményesebb tulajdonost, idomárt, lovast, apamént tekintik az év championjának.

chance – (e: sansz)  – Francia szó, jelentése esély, lehetőség.  A versenysportban esélyesnek tartott ló.

ciglizés –  A kantárszár ostorként  használata. A szó a német Zügel torzításából származik. ( Lásd: a szár ostorként használata ).

claimelés ( e: klémelés)  –  Eladási árral bejelentett és futott, de nem nyert ló követelése (tulajdonának megszerzése céljából ) közvetlenül a verseny után. A követelő a kiclaimelt ló tulajdonjogát a verseny első díja és a ló eladási árának összegéért szerezheti meg.

cup – (e : köp ) – Angol szó, jelentése serleg. Jelentős verseny, a győztes tulajdonosa a pénzdíj mellett egy értékes serleget kap.  A Cup- öket hosszútávra, 3 éves és idősebb lovaknak írják ki.  Van kivétel, például a rövidre kiírt July Cup. Általában a meeting, a versenysorozat főszámát képezik (Ascot Gold  Cup, Goodwood Cup).

család – A lótenyésztésben az anya az egyenes anyai vonalához tartozó leszármazottaival családot képez. Rendszerint egy nagyszerű versenyző, vagy kíváló utódokat hozó anya után nevezik el az egyes családokat. Pl. Kincsem, Patience, Alveole (német), Festa (német), stb. család.

családtenyésztés – Ha a tenyésztő tenyészállományát nem széles anyakanca bázisra építi ki, inkább az eredményes kancavonalakból származó , esetleg kisebb versenyképességgel rendelkező kancák besorolásának ad előnyt, családtenyésztést folytat. Nálunk a Blaskovich család Tápiószentmártonban folytatott háromnegyed évszázadon keresztül családtenyésztést eredménnyel.

csikóárverések –  Az eladásra tenyésztő  ménesek és azok a tenyésztők, akik fölös számú csikóval rendelkeznek, rendszerint árverésen értékesítik produktumaikat.  A csikókat választott korban, de leginkább másfél évesen ősszel bocsátják ” kalapács alá “. Az árverést az árverező bonyolítja le.  Az elárverezendő csikókat  származásukra jellemző adatok feltüntetésével  katalógusba foglalják, és az érdeklődők számára megjelentetik.  Az eladó a csikóra kikiáltási árat szab meg, erről az árról indul az árverés. A leghíresebb csikóárverések : Angliában a Tattersall aukciói, az USA -ban a keenlandi és saratogai, Írországban a dublini, Franciaországban a deauvillei, Németországban a baden- badeni és a kölni.

csoportversenyek (Pattern Races) – A Versenyzési Szervezetek Nemzetközi Konferenciája a nyugat – európai legfejlettebb vesenyüzemek legjelentősebb versenyeit 1970 -től I – III. csoportba sorolja.  A csoportok szerinti osztályozás előnye, hogy a jelentős nemzetközi erőpróbákon a tehertöbbletet nem az állandó árfolyamváltozások által befolyásolt különböző pénznemek szerint, hanem a csoportversenyekben elért győzelem alapján állapítják meg.  A csoportversenyek közé a felvétel, illetve azok rangsorolása az egyes versenyek díjának és nemzetközi mércével mért jelentőségének együttes figyelembevételével történik.

Derby –  A  Derby Stakes a legfőbb angol klasszikus verseny nevét 12. Lord Derby -ről kapta, aki a verseny kezdeményezője és alapítója volt, és kiírásának összes feltételét, a lefutás helyét, időpontját, távját, a résztvevő lovak korát, nemét és a terheket az angol versenyzés másik nagy alakjával Charles Bunbury- vel megtárgyalta. (Lásd Epsom Derby). Minden telivértenyésztő országban a 3 éves mének és kancák legnagyobb tenyészpróbáját az angol Derby Stakes mintájára esetleg más távon, más néven futják. Egyes országokban több Derbyt futnak. Az USA  három leghíresebb Derbyje : Kentucky Derby,10 furlong (2012 méter), Hollywood Derby,12 furlong (2414 méter), Florida Derby. ( 9 furlong, 1810 méter). Ami a Derby távot illeti, számunkra kuriózum a Hawthorne Derby 7 fulong (1408 méter ).  A legrégebbi és mondhatjuk sportszempontból legjelentősebb az 1875- ben alapított Kentucky Derby. A déli féltekén ősszel, télen futnak Derbyt. Ausztráliában a leghíresebb az AJC Derby, Sydney, 1861 -óta, október elején. Vannak több Derbyt rendező országok, ahol a derbyket több hónap választja el egymástól : Brazília, Chile, Dél Afrika. Néhány jelentős telivértenyésztő ország Derbyje az alapítás sorrendjében : 1836. Prix de Jockey Club,( Chantilly), a francia, 1860. New Zeeland Derby Stakes (Riccarton), 1886. Irish Sweeps Derby (Curragh), 1868. Deutsches Derby (Hamburg), 1874. Nagroda Derby (Varsó), 1884. Derby Italiano (Róma), 1886. Orosz Derby (Moszkva), 1930. Canadian Derby 1 1/4 mf. 2010 méter (Edmonton), 1932. Tokio Yushun (Nippon Derby), (Tokio).

diszkvalifikálás –  A célbíró által helyezett, szabálytalanul versenyzett lónak az elért helyezéstől  vagy díjtól elütése, eredményének megsemmisítése.

A Versenyintézőség a verseny közben elkövetett szabálytalanság miatt a diszkvalifikálás kapcsán érintett lovat :

1. a)  elütheti a győzelemtől vagy helyezéstől  –  teljes diszkvalifikálás,
2. b) az akadályozott ló, vagy lovak mögé hátrahelyezheti – részleges diszkvalifikálás.

Teljes diszkvalifikálás esetén a ló nyerőnek vagy helyezettnek nem tekinthető és versenydíjban nem részesülhet. Diszkvalifikált ló futása hendikepre minősítés szempontjából nem számít.  A Versenyintézőség a diszkvalifikált ló, vagy lovak helyére a célbíró által helyezett többi lovat célba érkezésük sorrendjében  helyezi.

A  Versenyintézőség diszkvalifikálja a lovat,

a ) ha lovasa a visszamázsáláskor több, mint 1 /2 kg- mal kevesebb súllyal mázsált vissza,

1. b) ha a kiírt versenytávot nem futotta le, vagy elhagyta a kijelölt pályát,
2. c) ha a ló szereplése ellen technikai óvás ( l: ott) emelhető.

A Versenyintézőség diszkvalifikálhatja vagy hátrahelyezheti a lovat, ha megítélése szerint szabálytalanul versenyzett, keresztezés, rálovaglás, szorítás, nekilovaglás, egy másik ló, vagy lovas megütése, jogtalan előnyszerzés.

dopping, doppingolás –  A doppingszerek kémiai anyagok, a vérkeringés és a légzőközpont izgatása által a lovat pillanatnyilag nagyobb erőkifejtésre késztetik. Az 1900- as évek elején főképp az USA – ban terjedt el, majd Európában is alkalmazni kezdték. Tekintettel arra, hogy a doppingolt ló jogtalan előnyre tesz szert nem doppingolt ellenfeleivel szemben, és a szervezetre, sőt az utódok idegrendszerére nézve is káros hatású, alkalmazása tilos. Kimutatása vér, nyálka, vizelet vizsgálatával történik.

A doppingszabályzat a Magyar Galoppverseny Szabályzat fejezete.

dupla ugrás – Az akadálypálya két egymáshoz közelálló, rendszerint élőzöld bokorsorok, egynek számító ugrása. Ha a ló az ugrás második részét nem ugorja, az első ugrást nem kell újból ugornia.

Szöveg: Hesp József

Alig van hátra néhány nap és jön a 114. White Turf St Moritzban. A téli verseny Európa egyik legikonikusabb lóverseny fesztiválja, ahol idén magyar érdekeltségért szoríthatunk. A Bálványos Kör ötévese, az Alagi Díj nyerő Arktisz a svájci White Turfra készül. A menedzsment két versenyre tervezi a nevezését, a február 6-án 1800 méterre és az utolsó napon, 20-án a 2000 méteres nagydíjban Jaroslav Línekkel.
Molnár Orsolya idomítottjának a fő célja, a hónap harmadik vasárnapján megrendezésre kerülő 2000 méteres LONGINES 82. Grosser Preis von St. Moritz (Grad II) lesz.
A svájci szaklapírók külön figyelmet szenteltek az idei magyar és spanyol indulóknak; sajtóközleményükben felhívják a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy nem játszunk jelenős szerepet a világ galoppsportban, nem szabad alábecsülni a régióból érkező indulóinkat.
Arktisz kapcsán Annina Widmer, a White Turf Ügyvezető Bizottságának tagja az alábbit emelte ki: “A magyar lovak mindig meglepetésekkel szolgálnak – St. Moritzban is.” Példaként hozzák 1992-ben induló Ryan’s Gift-et, aki 30 éve a meeting legjobb lova volt Klimscha Albertel és sikert sikerre halmozott.

A hivatalos versenyprogram ITT megtekinthető.

Baden – Baden – Üdülőhely a Schwarzwaldban, Bajorországban. A várostól  11 km-re Iffezheim község mellett épült  pályán 1858 óta rendeznek versenyeket.  A kontinensen első színhelye a nemzetközi találkozóknak. Rendező az Internationaler Club. A körpálya balra fordulós, kb. 2050 m kerületű. Az egyenes pálya 1200 m, kissé megtört, kb. 550 méterrel a cél előtt csatlakozik a körpályához, amelyre éles sarkok, és keskeny futópálya jellemzőek. A nemzetközi sorozat fő számai : Grosser Preis von Baden 2400 m, Badener Meile 1600 m, Goldene Peitsche 1200 m, Fürstenberg Rennen  2200 m, Zukunfts Rennen (kétéveseknek) 1200 m. Kincsem a Grosser Preis von Baden háromszoros nyerője.

barrier – a versenypálya belső oldala. Kijelölése történhet élősövénnyel, egymástól egyenlő távolságokban ültetett bokrokkal, korláttal, legalább 2 m magas fehér póznákkal. A korlát legalább 80- 90 cm magas, tartóoszlopait belülről rögzítik a földbe.

befutó egyenes –  Az utolsó fordulótól a célig tartó pályaszakasz. Döntő jelentőségű a verseny eredményének kialakulásában. Hossza meghatározza a lovasok taktikáját, a helyezkedést, a lovak erejének, speedjének beosztását. A különböző pályákon, mint szélső határok, vannak 250 – 300 méteres, de akár 800- 850 méteres egyenesek is. Newmarketben a Rowly Mile course 2011 m.

belegaloppozás – Verseny közben egy másik ló lábába való galoppozás, amely révén az ellenfél megsérül ( legtöbbször boka, ín, sarokvánkos ). Előfordulhat, hogy véglegesen versenyképtelenné válik ( súlyos ínsérülés ).

belföldi tenyésztésű ló, belföldi ló – Belföldi tenyésztésű az a ló, amelynek ellésekor az anyakanca tulajdonosa, vagy bérlője a G.V.Sz. szerint belföldi azaz magyar tenyésztőnek minősül és a csikó Magyarországon született. Belföldi tenyésztésű  az a ló is, amelyet belföldinek minősülő tenyésztő tulajdonában vagy bérletében, de fedeztetés céljából külföldön tartózkodó anyakanca elletett, és a csikót ellésének évében, legkésőbb dec. 31 -ig Magyarországra szállítottak.

Belföldi a ló,  a) amely belföldi tenyésztésű,  b) a G.V.Sz. szerint külföldinek minősülő tenyésztő tulajdonában vagy bérletében lévő anyakanca csikójaként Magyarországon született, vagy külföldön született és szopós vagy választott csikóként került Magyarországra, éves koráig, az év dec. 31- ig Magyarországon tartózkodott és ez ideig eleget tett a belföldiesítésre vonatkozó vám – és pénzügyőri rendelkezéseknek. c) amelyet éves korában, legkésőbb az év dec. 31- ig Magyarországra behoztak és eleget tett a belföldiesítésre vonatkozó vám  – és pénzügyi rendelkezéseknek.

A  fentiek szerint belföldinek minősülő ló, kivéve a belföldi tenyésztésű lovat, a versenyeztetés szempontjából csak akkor fogadható el belföldinek, és versenyben csak akkor futhat belföldi lóként, ha a belföldiesítési eljárás lezárult.

belovaglás – A telivér csikókat kb. másfél éves korban, amikor versenyistállóba kerülnek, szoktatják nyereg alá, lovashoz.  Ez a művelet a belovaglás.

beltenyésztés –  A törzsön, vagy a tenyészeten belüli, fajtatiszta tenyésztés.  A rokontenyésztés szűkebb fogalom, olyan állatok párosítását jelenti, amelyeknek közös őse, vagy ősei vannak a felmenő 4 – 5 nemzedéken belül.  A telivértenyésztők az általános állattenyésztés meghatározásával szemben a rokontenyésztést nevezik beltenyésztésnek (angolul inbreed, némtül Inzucht). Célja valamely kiváló ős versenyképességének, jó tulajdonságainak rögzítése az utódban. Okszerűen folytatva nagy jelentőségű tenyésztési eljárás. Hátrányos következmény lehet, ha a rossz tulajdonságok konszolidálódnak. Kedvezőtlen hatása a degenerációban jelentkezik. Kincsem, Galopin, Kisbér, St. Simon, Bend or, Bona Vista, Cyllene, stb. az említett tenyésztési eljárás eredménye.

besavanyodott ló –  A túlerőltetett, túlversenyzett lónál bekövetkezhet, hogy étvágyát veszti, kondíciója leromlik, idegessé válik, versenykészsége és versenyképessége visszaesik. Az idomár feladata, hogy lovai étvágyát, erőállapotát, viselkedését állandóan figyelemmel kísérje, szakszerű tréninggel és versenyeztetéssel a ” besavanyodást”  megelőzze. Ha ez mégis bekövetkezik, adjon kellő időt a lónak, hogy az teljesen kipihenje magát, visszanyerje fizikai állapotát, versenykészségét.

besütés (bélyegzés) – A ló egyedi megjelölésére szolgáló eljárás, amely során tüzes vassal számot, betüt, ill. jelet égetnek különböző testrészekre (nyak, lapocka, nyereghely, felcomb).  A telivérek megjelölése a nyereghely mindkét oldalán történik. A bal nyereghelyre szárnyas lófejet (Pegazus ), melléje az ellés évének utolsó számát sütik. A jobb nyereghelyre a Magyar Méneskönyv Vezetősége által megadott évjárati sorszám kerül, amely azt jelenti, hogy a csikó hányadiknak született évjáratában.

beugratás – A ló ősi, örökletes ugrókészsége kifejlesztésének, ugróversenyre előkészítésének első fázisa. Az ugróversenyre szánt lóval szemben fontos követelmény szemének, végtagjainak egészsége, épsége, ezért a beugratást ezek alapos megvizsgálása előzi meg. A beugratás az ugróiskola (lásd ott)  használatával kezdődik. Jól bevált szokás az ideges, besavanyodott ló beugratása. A legtöbb ló ettől megnyugszik, visszanyeri versenyzőkedvét. Ezért gyakori, hogy az idomárok abban az esetben is beugratnak lovat, ha nem akarják ugróversenyben indítani.

blinkers (ej. blinkersz) – lásd szemellenző

bliszter, bliszterezés (bedörzsölés) – Angol szó, jelentése hólyag. Bliszternek az idült in, izületi csontmegbetegedések gyógykezelésére használt vegyi anyagokat nevezik. Régi tapasztalat, ha az említett idült megbetegedéseket valamilyen vegyi anyaggal ismét hevennyé fellobbantanak,  a heveny folyamatok lezajlása után a bántalom annyira javul, hogy a ló versenyzésre ismét  alkalmas lehet. Ezek a vegyi anyagok, bliszterek a bőrbe dörzsölve gyulladást okoznak.  A bliszter hatására ugyanis a bőrben, bőralatti kötőszövetekben histaminok szabadulnak fel, s tulajdonképpen ezek a gyulladás elindítói. A bliszterezés után várható, hogy a kitágult vérereken át a lerakódott kóros szövettörmelékek felszívódnak. Lehetnek kenőcs halmazállapotú és folyékony bliszterek. Azt, hogy a blisztert mennyi ideig kell a beteg testrészre dörzsölni, a kóros elváltozástól függően az állatorvos dönti el. Bliszterezés után a ló hosszabb – rövidebb pihenőt kap. A folyékony blisztert enyhe esetekben úgy is alkalmazzák, hogy a kezelés időtartama alatt a lovat nem állítják le, lassú mozgatással félkondicióban tartják.

bokavédő – Bőrből készült, csattal ellátott, a bokát sérüléstől védő szerszámzat. Hibás lábállású lónál fontos.

Szöveg: Hesp József