Az előzetesen legjobb esélynek tartott Usain (Nagy Ferenc II.) sikerét hozta az idei Tavaszi Hendikep a szombati ügetőnapon. A Mount istálló hétévese már a startot követően élre tudott állni, innentől kezdve pedig végig kontroll alatt tartotta az eseményeket, a befutóban meghúzott és különösebb gond nélkül nyerte a rangos futamot. A két helyezésen Sensation (Csordás Emil) és White Plains (Varga Sándor) osztozott.
A délután során Nagy Ferenc istállója már korábban is örülhetett egy győzelemnek, hiszen San Francisco kihasználva rendkívül kedvező beállítását, tetszés szerint ért haza az Ingyenélő Hendikepben. A napi főfutam a Pipacsos Díj volt, ahol Valentino (Csordás Emil) folytatta menetelését, a mini mezőnyben nem volt komoly ellenfele. Szintén tiszteletdíjas volt az Üvegtigris Hendikep, itt szintén a kedvenc, Sanger MS (Goran Zolnaji) volt a legerősebb. A program elején, zsinórban harmadik győzelmét aratta Cassidy Byd (Hajnal Tibor) a Jim Bim Díjban, hasonlóan nem lepődtünk meg a hároméves Bene (Branislav Mukity) látványos sikerén másfél órával később, az Ivory Boy Díjban. A Nyeretlenek Versenyében Boszi (Kolozsi László) lepte meg az újonc favoritot, Bolide Laksmy-t a befutóban, ezzel megszerezve pályafutása első győzelmét. Komoly osztalékot jelentett Uncatchable elsősége az amatőrök futamában, a nyerő kocsijában Heller Péter első sikerét ünnepelhette. A záró felvonásban ismét jött a papírforma, Ujgur Kisasszony (Fejszés Kitti) ellentmondást nem tűrő módon lépett el ellenfeleitől a finisben és aratott újabb győzelmet.
A tavalyi évben legnagyobb örömünkre több lóversenyszakember tért haza, hogy a külföldön szerezett tapasztalatát hasznosítva a Kincsem Parkban folytassa karrierjét. Akkor sokukról beszámoltunk, kérdeztük őket tapasztalataikról. A hazai galopp szezon hamarosan indul, így a következő hetekben azokat a kollégákat keressük meg, akik jelenleg is külföldön élnek és dolgoznak. Hogyan élnek? Hogyan boldogulnak? Hogy látják a nemzetközi lóversenyéletet? Követik-e a Kincsem Park versenyeit?
Sokáig, a kétezres évek elejéig a hazai lóversenysportot erősítetted lovasként, később trénerként. Hogyan kezdődött minden?
Lótenyésztő szakmunkásképző iskola révén kerültem pesti pályára, kitűzött gyakorlati hely volt a tanulóknak. Miután végeztem és a munkavállalás időszaka következett, adott volt hol szeretnék dolgozni a továbbiakban. Gyorsan beleszerettem a telivérek világába. Lovászként kezdtem a pályafutásomat, majd munkában lovagoltam, később minden idők legeredményesebb trénerénél Aperianov Zakariásnál folytattam abrakmesterként. Hatalmas szó volt ez a számomra, hiszen ennél jobb helyen nem is tanulhattam volna meg ennek az összetett rendszernek a működését. Versenyben is lovagoltam a későbbiekben, de sosem motivált az, hogy kiemelkedő eredményeket érjek el benne, így pár alkalom után le is tettem róla. Karrierem csúcspontja az idomári évek voltak, a Kaméleon istálló lovait treníroztam, hála a felajánlott lehetőségnek. Másik jelentős pillanat volt az életemben, amikor a mai napig eredményes ESDE lovakat készítettem az első lovas, Gömöri Sándor segítségével. Voltak szép eredményeink, a tulajdonos idővel a tréner váltás mellett döntött, így én sem folytattam tovább az istállóban a munkát.
A történeted Angliában folytatódott tovább. Mesélnél erről?
Amikor ideköltöztem munkalovas voltam különböző istállóknál, majd megszereztem a lószállításhoz szükséges jogosítványt és a továbbiakban ezzel foglalkoztam. Később sajnos egy sérülés miatt abba kellett hagynom a lovaglást. Jelenleg egy másik szerelem határozza meg az életemet, a kutyák. Newbury mellett élek, tíz évvel ezelőtt saját vállalkozást indítottam, kutyakiképzést vállalok, sétáltatom őket és vigyázok rájuk a gazdák távollétében.
Több magyar szakember is szerencsét próbált már külföldön. Van olyan, akivel tartod a kapcsolatot?
Természetesen, két jó barátommal, Tavaszi Gyöngyivel és Varga Zoltánnal, velük még Magyarországon is együtt dolgoztam. A fiatalabb generációt tekintve pedig Mocsinka Vivient és Tisza Rolandot ismerem.
Évekkel ezelőtt mi volt az, ami megfogott a lóversenyben?
Ez egy végeérhetetlen felsorolás lenne! Amikor fiatal lányként belekerültem ebbe a világba a rabjává váltam, hiszen van egy olyan varázsa, amit sehol máshol nem tapasztaltam meg. Egy-egy nap hangulata, az adrenalin, amit a versenylovak lovaglása ad egyszerűen semmivel sem összehasonlítható. Őszintén mondom nagyon nehéz volt innen kiszakadni és új életet kezdeni.
Az eltelt évek alatt rengeteg emlékkel gazdagodhattál. Melyik lóra emlékszel vissza a legszívesebben?
Ha egy lovat kell kiemelnem, akkor Gazduramot említeném. Nagyon sok szép emléket adott, rengeteg közös élményünk volt együtt.
Követed még a Kincsem Park eseményeit?
Mivel az életemnek már nem szerves része a lóverseny, így sem az angliai sem a magyar pályákon zajló történéseket nem követem napi szinten. A közeljövőben viszont tervezek hazalátogatni, ekkor mindenképpen szeretnék elmenni a Kincsem Parkba!
Március 7-én szombaton került megrendezésre a szezon első hivatalos időmérő edzése az Agárstadionban. Az időjárás a pénteki egész napos eső után kegyes volt hozzánk, így az erős szelet leszámítva tökéletes körülmények között tudtunk edzeni.
Az edzésen közel húsz agár vett részt, de sokan eljöttek kutya nélkül is, egyelőre csak nézelődni, beszélgetni. A kutyák körülbelül fele kézből indult, melynek általában két oka van; vagy növendék kutyáról van szó, aki még nem tud boxból futni, azaz „boxolni”, vagy olyanról, aki nem tart még ott edzettségben, hogy startboxból fusson tétre. Persze ne feledkezzünk meg azokról a kutyákról sem, akik most futottak életükben először külső nyulas pályán, hiszen ez a többségnek teljesen új, de az eddigi tapasztalatok alapján 2-3 alkalom után már rutinosan fut rajta minden agár.
A boxból indult kutyák mind 280m-t futottak, de ez így szezon legelején teljesen normális, a 480m-es távhoz alaposabb felkészültségre van szükség, mely az agarak többségének ilyenkor még nincs meg.
Mostantól, az edzéseken mért, hivatalosan rögzített idők is beleszámítanak a kategóriába sorolásba, mely folyamatosan kerül kialakításra.
Nemcsak a stadionok zöld gyepén, hanem a turf közelében is jól érzi magát a Barcelona és a francia válogatott csatára, Antoine Griezmann. Az aranylábú labdarúgó nemrég küldte ménesbe Tornibush (2014 pm, Dream Ahead, Celezna, Dansili) nevű lovát, aki négy szezonon át vitte színeit. A telivér nem került sokba, különösen a mai, elszabadult nyugati árakat tekintve. Először az Arqana akarta értékesíteni választási csikó korában, de a 22 ezer eurót sokallták érte a licitálók. Yearlingként meg sem próbálta eladni tenyésztője, az Harras de la Perelle, ezért inkább tréningbe adta. A 2017. évi Prix de l’Arc de Triomphe előtt tartott aukción lépett színre Grieznamm, és betársult a lóba. Nem volt rossz ötlet, mert novembertől kezdve négy versenyt nyert zsinórban, köztük a Listed besorolású Prix Jacques de Bremond-t. Baden-Badenben két kategóriával feljebb csupán negyedik lett az Oettingen-Rennenben, de két hét múlva magabiztosan nyerte a Group 3-as Prix de Pint. A Group 1-es Prix de la Foret már túl kemény dió volt számára, és bár Tornibush futott még párat, jobbnak látták nyugállományba helyezni. Az Aquitaniában, Bordeaux közelében található Haras d’Ayguemorte 2.000 eurót kér a többnyire mérföldes távokon futott mén szolgálataiért.
Antoine Griezmann-nak ettől megjött a kedve a futtatáshoz, és újabb lovat vásárolt. Loquito (2017 pm, Night Of Thunder – Mujabaha, Redoute’s Choice) idén lépett pályára első alkalommal, és elsőre a biztató hatodik helyen végzett Cagnes-sur-Mare-ben, majd két hét múlva ugyanott elveszítette nyeretlenségét Aurelien Lemaitre kezében. A Philippe Decouz idomításában álló Loquito apja Mohammed sejknek newmarketi 2000 Guineas-t és Newburyben Locking Stakes-t nyert. Anyja ugyan sohasem lépett pályára, de van már egy Listed-nyerő ivadéka, tehát elég kedvezősek a kilátások.
A holland tréningben lévő svéd import Mangoraja (Rek. 20,7) következő feladata március 8-án, vasárnap a németországi Dinslakenben lesz. Rutkai József lova a kettes startszámot kapta a 2100 méteres hatlovas mezőnyben, hajtója most is Cees Kamminga. A rekordok alapján nem ő számít a favoritnak, hanem a mellette induló Greenwood (17,4), aki a legjobb esélyt képviseli a 700 eurós (kb. 230.000 Ft) első díj megnyerésére. A magyar érdekeltségű ügető futama az utolsó lesz a versenynap végén 17:36-kor az észak-rajna vesztfáliai kisvárosban.
Az ügetőszezon elérkezett az egyik legjobban várt futamához, a Tavaszi Hendikephez, melyen idén is komoly mezőny indul. Alaptávról nyolcan vesznek részt az 1.100.000 millió forint összdíjazású versenyben. Starthelyük alapján Sensation (4) és Unipress (8) figyelmet érdemel, míg a pillanatnyi forma alapján Usain (2) és White Plains képviseli talán a legjobb esélyt. Húszméteres térhátrányból hárman vágnak neki a versenynek, Samuel Becket A.T. (9) friss forma, de Unique Noble (10) és Livi Kickoff (11) helyzete sem reménytelen a térhátrány ellenére. A verseny a tavaszi szezon kezdetét jelenti már évtizedek óta. Sokáig hóvirág díszítette a mezőny tagjait, míg az utóbbi évtizedben a fehér szegfű szimbolizálja a tavasz eljövetelét. A futam 17:30-kor kezdődik és 200.000 forint tét jackpot teszi még izgalmasabbá a fogadást. Érdemes már az első futamra 14:00 órakor kilátogatni a Kincsem Parkba, mert a kilenc futamos napon 1.100.000 forint jackpot várja a fogadókat!
Azraq nevét biztosan ismerik azok, akik eddig nyomon követték az agárversenyeket a Kincsem Parkban. A gyönyörű fakó kék kan nemrég került új tulajdonosaihoz, egy az agársportban még kezdőnek mondható házaspárhoz. Gazdáját, Darnai Ferencet kérdeztük tapasztalatairól.
Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba az agarakkal? Ki volt az első agarad?
– Kirándulni voltunk évekkel ezelőtt, ahol egy komolyabb hegymászás után a hütteben megláttam egy angol agarat a mellettünk levő asztalnál. Óriási volt, kecses, elegáns. Sosem voltam egy nagy kutyás, nem volt sosem kutyánk, de akkor azt gondoltam, hogy ha egyszer mégis csak lesz kutyánk, akkor az egy angol agár lesz. Majd jó pár évvel később azt vettem észre, hogy a feleségem hadjáratba kezdett es napok, hetek óta nyúz, hogy kutyát szeretne. Három hónap után beadtam derekam, de én választottam a fajtát, így fogadtuk örökbe első kutyánkat/agarunkat, Félixet.
Mióta érdekel a versenyzés, mikor kezdted el űzni ezt a sportot?
– Az agár pályaversenyzés mindig is érdekelt, a Kincsem Parki közvetítéseket gyakran néztük, különösen miután Félix a családunk része lett. Azonban mivel Félix kan létére egy kisebb szuka méretével rendelkezik, inkább coursing versenyzésbe fogtunk vele, folyamatos pályaedzéssel. Immáron 2 éve versenyzünk vele, eredményesen.
A pályaedzések során viszont mindig csodálattal néztük a miénknél 10-15kg-al és 10cm-vel magasabb angolokat és az volt a megállapodás, hogy ha lesz helyünk, akkor lesz még egy agarunk. De persze az élet máshogy gondolta és mikor feleségem, Viki nyolc hónapos terhes volt a második gyermekünkkel, akkor jött a lehetőség Sodin Abigéléktől, hogy fogadjuk örökbe Azraq-ot. Egyáltalán nem volt időszerű semmilyen szempontból, azonban már csupán a fényképet látva tudtam, hogy akarom őt. Az első találkozás után pedig nem volt kérdés, hogy csatlakozik hozzánk. Júniusban költözött hozzánk, ekkor volt egy kisebb sérülése, azonban ősztől már hetente edzettünk vele az új agárpályán és három versenyen is részt vettünk.
Mióta fut az agaratok a Kincsem Parkban?
– Azraq a kezdetektől fogva a Kincsem Parkban fut, számos versenyen vett reszt sikeresen Sodin Abigél es Tenczel Gábor edzési programjával. Decemberben múlt 4 éves, idén tavasszal még szeretnénk vele versenyezni.
Hogyan készültök egy-egy versenyre?
– Habar két angol agarunk van, adottságokban, habitusban teljesen eltérnek. Teljesen más a tréning és felkészülési időszak, ugyanakkor Azraq beilleszkedett a mindennapjainkba, aminek része a sok séta, örömfutások illetve a rendszeres edzések az új Agár Stadionban.
Hogyan szerepelt tavaly az Azraq?
– Annak ellenére, hogy nem volt könnyű éve, kezdve a sérüléssel, melyből hónapokig tartott a rehabilitáció, majd nyáron egy műtét következett. Közben gazdát/trénert váltott de mindezek ellenére a várt eredménynél jobbat hozott. A tavalyi három verseny célja az edzés és a tapasztalat szerzés volt, mind az agár részéről az új, ovális pályán, mind a mi részünkről.
Hogy tetszik az új agárpálya?
– Az új pályának nagyon örülünk, jó volt látni, ahogy felépül hétről-hétre, majd első alkalommal kipróbálni nagyon nagy élmény volt.
Büszkék vagyunk, hogy egy európai mértékkel mért profi pályán van lehetőségünk edzeni és versenyezni.
Milyen volt az Ügetőszilveszter eseményen az agárverseny?
– Hihetetlen élmény volt és teljesen meglepő, hogy az a rengeteg ember egy egységként, a lóverseny után átvonult az Agár Stadion lelátójára és önfeledten, teli torokból drukkoltak az agaraknak.
Mik az idei tervek, milyen versenyeken tervezitek indítani Azraq-ot?
– Utolsó vagy utolsó előtti szezon leven igyekszünk megtalálni egy egészséges egyensúlyt. Végleges menetrend még nincs a fejünkben, de készülünk a szezonra.
Bővül-e a falka, terveztek-e újabb agarat venni?
– Tervezünk igen, meglátjuk meg mit hoz a jövő.
Az idomárok nagy része már gyerekkorától kezdve kapcsolatban van a lovakkal, esetedben ez egészen máshogy történt. Pontosan hogyan kezdtél el ezekben a körökben mozogni?
Klimscha Albertet úgy gondolom, senkinek nem kell bemutatni, amit ő véghez vitt ebben sportban az bámulatos. Anno 2006-ban kezdtem el tanulni a csontkovácsolást, így volt szerencsém vele utazni Európa szerte. A hosszú utak alatt rengeteg lóversennyel kapcsolatos történetet mesélt. Ez az évek alatt annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem én is kipróbálom magam benne és megvettem életem első lovát. Gyakorlatilag neki köszönhetően tanultam meg mindent, amit ma tudok, ő adta az alapokat. Mivel nem fiatalon kezdtem el ezt a szakmát, így „iskolapadba” már nem ülhettem, inkább a gyakorlati tudásra fektettem hangsúlyt. A többi kolléga rengeteget segített, sok dolgot elleshettem tőlük.
Évek óta tulajdonos idomár státuszban dolgozol. Hogyan értékeled a tavalyi szezont és milyen terveket szősz 2020-ra?
Összességében pozitív év volt számomra, rögtön két győzelemmel kezdtünk. A folytatás már kevésbé alakult jól, minden összejött, ami összejöhetett. Viszont zárásként szeptemberben sikerült megnyernünk a kancák egyik legfontosabb versenyét a Gróf Széchenyi István Emlékversenyt! Idén ennek az eredménynek az ízével készülünk, így nagy reményekkel indulok, de még messze vagyok attól, hogy valós esélyekről többet tudjak mondani, mert még a munka elején vagyunk. Szeretnék külföldön is szerencsét próbálni. Szlovákiában már jártunk, sikerült egy értékes harmadik helyet szereznünk, ennek köszönhetően motivált vagyok a további határon túli versenyeket illetően. Hazai futamok tekintetében az 1600 méteres Batthyány-Hunyady Díjjal szeretnénk kezdeni, a többit majd meglátjuk.
Rose Fire
A tréning lista alapján két ló áll nálad idomításban. Mit lehet róluk tudni?
Rose Fire (Overdose-Rainfire) másfél éves korában került hozzám, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtoknak köszönhetően bérlem. Nagyon szerettem volna egy Overdose csikót, azt hiszem, ezt nem is nagyon kell indokolni. Eléggé érzékeny kis kancáról van szó, nehezen bírja a környezetváltozást, így ő Alagon töltötte a telet is, a pihenő időszaka jól sikerült. Ugyanez elmondható arról a fekete ménről akivel dolgozom, ő Gauteng Chief (Ryan-Gerle) az első saját tenyésztésű lovam. Bár már négyéves, még nem sikerült vele bemutatkoznunk, de nem bánom! Nagyon bízom a képességeiben, megadom neki a szükséges időt, ha kell, akkor még ezt az évet is. Jelenleg két kancám van, Gerle (Swift Boy-Gabardin) és Áloműző (The Bogberry-Álomarcú Lány). Utóbbi jóvoltából ősszel az idomításomba kerül egy Eagle Top (Pivotal-Gull Wing) apaságú csikó, An Eagle’s Dream.
Tervezel istállót bővíteni?
A licenszemből adódóan korlátozott lólétszámmal dolgozhatok csak. Persze tervek vannak, szeretném, ha ez változna és nyilvános idomári engedélyem lenne. Nem gondolkozom nagy istállóban, a minőségi munka híve vagyok, olyan kis istállót szeretnék és olyan tulajdonosokat, akik nyitottak az új dolgokra és egyetértenek a telivérről és a tréningezésről vallott elképzeléseimmel. Meglátjuk, hogy mit hoz ez az év!
Hogyan képzeljük el egy napodat Alagon?
Reggel ugyanúgy, mint a többi helyen etetés és trágyázás van, majd ha vége az istállómunkának nyergeljük a lovakat. Lovasom, Virág András 9-10 óra körül ül fel az első lóra. Nem szeretem korán kezdeni velük a tréninget, hiszen egy versenyt sem reggel futnak le. Azt vallom, hogy szokják a melegebb hőmérsékletben történő munkát is. Amint végeztek a napi penzummal kimennek karámba. A cél az, hogy minél kevesebb időt töltsenek a boxban. Este hat óra körül van etetés, ha tehetem, én jövök le hozzájuk, mert sok dolog ilyenkor derül ki, egy-egy problémára is hamarabb fény derülhet. Az sem elhanyagolható, hogy a délelőtt rohanását az este nyugalma teszi jobbá, ilyenkor több időm van velük foglalkozni.
Gauteng Chief
Nem a megszokott módszerekkel dolgozol, a nálunk még alig ismert technikai vívmányokat nem félsz használni. Pontosan milyen eszközökről van szó?
Mindig is szerettem új dolgokat kipróbálni, pláne ha technikai jellegű. Az emberi test funkcióinak mérése akár csak egy okosórával a hétköznapokban már nem ismeretlen dolog, ezt gondoltam tovább, hogy mennyire lehet alkalmazni ezeket a mechanizmusokat lovakon. Utánaolvastam mindennek és úgy gondoltam, hogy ha a tapasztalat kevésbé szól mellettem, akkor legalább az újdonságok és a trénereket segítő technika szóljon. Mindent annak érdekében tettem, hogy a lehető legjobb munkát tudjam velük végezni és ezáltal eredményesen szerepeljenek. Jelenleg egy olyan műszert használok, ami a heveder huzatba van beépítve, méri a ló pulzusát, a sebességet, a lépés hosszát és azt mennyi idő telik el két galoppugrás között, ezeket az adatokat letöltöm a számítógépemre. A program segítségével a kapott táblázatokat elemzem és összehasonlítom akár az előző mérések vagy más lovak eredményeivel. Rengeteg következtetést le lehet vonni, csak jól kell tudni használni. Most is nagy hasznát veszem az alapozásnál, nálam az adott napi munka függ attól, amit az előző alkalommal láttam rajta, amit a kedve mutat, amit a lovas mond és amit a műszer mér. Egy telefon segítségével munka közben is hallja a lovas, hogy éppen milyen sebességgel mennek, mennyi a pulzusa a telivérnek, én pedig egy kijelzőn látom a pályát és azt, hol haladnak éppen. A jövőben más módszerekkel is szeretnék foglalkozni, de egyelőre ezek még fejlesztés alatt állnak.
Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A sütik útján végzett adatkezelés részleteit a Kincsem Nemzeti Kft. adatkezelési szabályzata és adatkezelési tájékoztatója tartalmazza. Megértettem az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat, elfogadom a sütik használatát.
Az edzésen közel húsz agár vett részt, de sokan eljöttek kutya nélkül is, egyelőre csak nézelődni, beszélgetni. A kutyák körülbelül fele kézből indult, melynek általában két oka van; vagy növendék kutyáról van szó, aki még nem tud boxból futni, azaz „boxolni”, vagy olyanról, aki nem tart még ott edzettségben, hogy startboxból fusson tétre. Persze ne feledkezzünk meg azokról a kutyákról sem, akik most futottak életükben először külső nyulas pályán, hiszen ez a többségnek teljesen új, de az eddigi tapasztalatok alapján 2-3 alkalom után már rutinosan fut rajta minden agár.
