Írta: Kovács Botond.

A brit és ezzel együtt a nemzetközi versenykalendáriumba a XIX. században került be a klasszikus versenyek fogalma, közös jellemzőjük, hogy kizárólag hároméves telivérek futhatják. Az öt klasszikus futam közül az egyik az Oaks, vagyis a Kancadíj. Franciaországban és Németországban Diána holdistennőről a nők és gyermekek védelmezőjéről nevezték el (Preis der Diana, Prix de Diane), az olaszok átvették az angol nevet (Oaks d’Italia), Japánban a Jusun Himba (kitűnő kanca) nevet viseli, de jellemzően csak egy kancadíj van mindenhol. Nagy-Britanniában nem érték be ennyivel, a Yorkshire Oaks kapcsán rövid áttekintést nyújtunk a szigetország kancadíj-felhozataláról.

A legnagyobb presztízsű futam az Oaks Stakes (Group 1). Nem találunk jelzőt a futam neve mellett, az 1778. évi alapítás óta úgy gondolják, ha ezt a nevet hallja a világ, mindenki automatikusan az epsomi versenyre gondol. Az alapító Lord Derby volt, aki The Oaks (A tölgyes) nevű birtokán rendezte meg az első erőpróbát. Házától a pagonyig kellett elvágtatni a lovaknak egy fényes kerti parti alkalmával. Könnyen lehet, hogy Edward Smith-Stanley, Derby 12. grófja zavarát pezsgőbe fojtotta, mert házigazdaként saját lova, Bridget nyert. Az évszázadok alatt rengeteg jobbnál jobb telivér nyerte meg a trófeát, a legutóbbi nyertes a nagyszerű Tuesday volt Ryan Moore-ral, Aidan O’Brien idomításából.

Az Észak-Nyugat Angliában fekvő Lancashire grófságban büszke emberek élnek. Kitüntetésnek érzik, hogy V. Henrik (1413-1422) óta minden brit uralkodó Lancater hercege is egyben (olyannyira, hogy a női uralkodók is a duke, és nem a duchess címet hasznákják – előbbi hímnemű, utóbbi nőnemű szó), így nem tűrhették sokáig, hogy csak Epsomban legyen kancadíj, ezért 1857-ben Liverpoolban megrendezték a mára Group 2-es besorolással büszkélkedő Lancashire Oakst. A kezdeti lelkesedés azonban teljesen szertefoszlott, olyannyira hogy csak 1939-ben folytatódott a kezdeményezés. Az első futamot Blink nyerte Bonny John Charlton kezében William l’Anson tenyésztő-tulajdonos-idomárnak másfél mérföldön, a nagy kihagyás után Cestira remekelt először, 2022-ben pedig Free Wind hátán Robert Havlinnak és a John és Thady Gosden idomárduóak tapsolt a közönség a Haydock Parkban.

A kizárólag háromévesek által futott Cheshire Oaks-szal tovább haladunk a királyi úton, hiszen a grófság központja Chester, és az uralkodó elsőszülött gyermeke (jelen esetben Károly herceg) hagyományosan a Chester grófja címet is viseli. A szűk kerületű, különösen technikás pályán 1950-ben futottak először kancadíjat, a kezdeti másfél mérföld mára 2300 méterre olvadt. Az első futamot Requette nyerte, a további győztesek között feltűnik a St. Legerben is jeleskedő Cantelo (1959), a bukmékeriroda-hálózatot létrehozó William Hill lova, az Epsomban és Yorkban is legyőzhetetlen Lupe (1970), és minden idők egyik legkiválóbb kancája, Enable (2017). Idén Thoughts Of June kápráztatta el a publikumot Ryan Moore irányításával Aidan O’Brien lotjából. A Listed-besorolású futam trófeáját Robert Sangster Memorial Cupnak nevezték el 2005-ben a bohém és befolyásos futtató emlékére.

Nottinghamről legtöbbünknek az angol folklór homályába burkolózó Robin Hood, Guy of Gisborne és Tuck barát jut eszébe, de a lóversenyzésben jártasabbak tudják, hogy a Listed kategóriájú, négyéves és idősebb kancáknak kiírt Nottingamshire Oaks is a grófság egyik nevezetessége. Szinte vadonatúj versenyről van szó, 2006-ban futották először (akkor még Warwickshire Oaks néven), távja 2057 méter. Az április végi nagydíjban négyéves és idősebb kancák mérik össze tudásukat. Az első nyerő Power Girl volt Jamie Spencerrel, Paul Cole istállójából, idén Noon Star, Ryan Moore és Sir Michael Stoute neve került az évkönyvbe.

Elérkeztünk írásunk fő témájához az 1849-ben alapított, másfél mérföldes, hároméves és idősebb kancáknak kiírt Yorkshire Oakshoz. Az első futamot Ellen Middleton nyerte. A Group 1-es státusú nagydíjban a világ legjobb kancái futottak, így az 1000 Guineas-t és Goodwood Cupot nyerő Virago, a Kincsem mögött a Goodwood Cupban harmadik helyen végző, Nassau Stakest nyerő Lady Golightly (1877), az Epsom Oaksot nyerő Love in Idleness (1921) és Frieze (1952), továbbá IV. Aga Khan apja, Ali Khan lova, a 1000 Guienes-t, Epsom Oakst, Sussex Stakest és Champion stakes egy szezonban behúzó Petit Etoile (1959), a nyolc versenyéből ötöt megnyerő és a magyar Esterházy Marianne grófnő színeit vivő Busaca (1977), Andrew Lloyd-Weber báró kedvence, az ír Pretty Polly Stakest (2009) és Dubai Sheema Classicot (2010) nyerő Da Re Mi, a felülmúlhatatlan Enable (2017, 2019), az Ír Kancadíjat elhódító Sea Of Class (2018), az 1000 Guineas és az Epsom Oaksban diadalmaskodó csodás Love (2020) és végül, de nem utolsó sorban az Epsom Oaksot és Ír Kancadíjat nyerő fantasztikus Snowfall (2021).

Enable-t leszámítva két kanca nyert kétszer: Only Royale (1993, 1994) és Islington (2002, 2003).

A további rekordok tartóit többnyire a XIX. században kell keresnünk. Minden idők egyik legsikeresebb brit zsokéja, Fred Archer nyolc alkalommal nyert (Spinaway – 1875, Lady Golightly – 1877, Jannette – 1878, Wheel of Fortune – 1879, Dutch Oven – 1882, Britomartis – 1883, Clochette – 1884, Philosophy – 1886).

Hat idomári elsőséggel rendelkezik Matthew Dawson (Leonie – 1868, Gertrude – 1870, Spinway – 1875, Kincsem egyik kihívója, a már említett Lady Golightly – 1877, Jannette – 1878, Wheel of Fortune – 1879, Britomartis – 1883 és Clochette – 1884) és Sir Michael Stoute (Fair Salina – 1978, Sally Brown – 1985, Untold – 1986, Hellenic – 1990, Pure Grain – 1995, Pertushka – 2000, Islingotn – 2002, 2003 és Quiff – 2004).

Igazi sztárparádé várta a Yorkshire Oaks nézőit. A favoritként jegyzett Alpinista 2020-ban egyszer már próbálkozott, de öt hosszal kikapott Love-tól. Ezután ismét második lett a Group 3-as a newmarketi Princess Royal Muhaarar Stakesben, majd háromévesen, 2021-ben egy goodwoodi Listedben megtáltosodott, és Luke Morris-szal sorban nyerte a nagydíjakat (Lancashire Oaks, Grosser Preis von Berlin, Preis von Europa, Grosser Preis von Bayern, Grand Prid de Saint-Cloud). Az utóbbi négy futam Group 1-es besorolású, és meg kell jegyeznünk, hogy a Berlini Nagydíjban 2 ¾ hosszat vert Torquator Tassóra, a Prix de l’Arc de Triomphe későbbi hősére. Sir Mark Prescot idomítottját szokásos lovasával 7/4-en jegyezték a bukmékerek.

Az Aidan O’Brien által indított Tuesday az Epsom Oaksban aratott győzelmével, a newmarketi 1000 Guineas-ben elért harmadik, az Ír 1000 Guineas-ben szerzett második helyével lábaiban és az Ír Derby negyedikjeként Ryan Moore-ral kentrézett ki a startgéphez, 7/2-re becsülték nyerési esélyeit a könyvesek.

A négyéves La Petit Cocónak (4/1) tavaly szezon végén jött meg igazából a kedve a futáshoz, és megynerte a Group 3-as Give Thank Stakes, valamint a Group 2-es Blandford Stakest Írországban, és idén a Group 1-es Pretty Polly Stakes-szel folytatta a sikersorozatot ugyanott. Magical Lagoon (8/1) idén behúzta a Group 2-es Ribblesdale Stakest és az Ír Kancadíjat a legmagasabb szinten. Lilac Road (12/1) és Raclette egy-egy Group 2-es győzelemmel várta a viadalt, Poptronic (33/1) nehéz feladat előtt állt egy yorki Listed második hellyel.

Akárcsak a szerdai Interntional Stakesben, a Yorkshire-i Kancadíjban sem született meglepetés. Luke Morris hidegvérrel vezérelte haza Sir MArk Prescot tréningjében álló, Kirsten Rausing színeit vivő Alpinistát (2017 szk, Frankel – Alwilda, Hernando), egy hosszat verve Tueasday-re. La Petit Coco is pont oda érkezett, ahová a bukik várták, harmadikként haladt át a célon a szintén a várakozásoknak megfelelően szereplő Lilac Road, Magical Lagoon, Raclette és Poptronic előtt.

A futam az alábbi linkre kattintva megtekinthető:

Írta: Kovács Botond.

A brit versenykalendárium egyik legfontosabb versenyét láthatták a turf-barátok Yorkban az Ebor Festivalon, ma futották az International Stakest. A nagydíj csupán ötven éves, ami a szigetországban szinte újnak számít, távja egész pontosan 2061 méter (1 mérföld, 2 ½ furlong és 56 yard), kis jóindulattal a Kisbér Díjhoz hasonlíthatnánk. A hároméves és idősebb lovaknak kiírt Group 1-es futam az éves versenyprogram egyik csúcspontja.

A nagydíjat a yorki pályafelügyelő, Leslie Petch őrnagy, a dunkerque-i csata (1940) hőse javaslatára alapították, bár kötve hisszük, hogy a derék veteránnak a nemzetközi munkásmozgalom ügyének előmozdítása járt a fejében. Első nyerője Roberto volt, akit a legendás Vincent O’Brien nyergelt fel, és a panamai származású Braulio Braeza lovagolt. Megjegyezzük, hogy Braeza volt az első latin-amerikai zsoké, aki Kentucky Derbyt nyert 1963-ban Chateaugay-val. Azért is emlékezetes az első International Stakes, mert az Epsom Derby-győztes Roberto mögött Brigadier Gerard ért célba. A kitűnő telivért a XX. század legjobb brit lovaként emlegetik, tizenöt futás után veretlenként állt starthoz Yorkban, ám életében először kikapott (utána még kettőből kettőt nyert, tehát szinte makulátlan a pályafutása).

A híres győztesek közül kiemeljük az amerikai tenyésztésű, világutazó Dahliát, a lóversenyzés történetének első kancáját, aki 1 millió dollár feletti életnyerménnyel rendelkezett. Több francia nagydíj után megnyerte az Ír Kancadíjat és a Washington, D. C. Internationalt (1973), kétszer a King George VI & Queen Elizabeth Stakest (1973, 174), a Grand Prix de Saint-Cloud-t (1974) és kétszer az akkor még Benson and Hedges Gold Cupként ismert Internationalt (1974, 1975).

Assert 1982-ben hódította el a trófeát minden idők legsikeresebb ír lovasával, Pat Edderyvel, miután diadalmaskodott a Prix du Jockey Clubban (Francia Derby) és az Ír Derbyben. Érdekességként megjegyezzük, hogy 1981-ben és 1983-ban is Eddery nyerte az International Stakest Beldale Flutterrel, illetve szintén Prix du Jockey Club-nyerő Caerleonnal. Sőt, az sem érdektelen, hogy Assert és Caerleon a nemzetközi turf akkori milliomos fenegyereke, Robert Sangster színeit vitte, ám az előbbi lovat David O’Brien, utóbbit világhírű apja, Vincent O’Brien trenírozta. Hadd mondjuk el azt is, hogy Pat Eddery áll a brit-ír örökranglista második helyén 4632 győzelemmel Sir Gordon Richards mögött.

Az 1990-es évek nyerői közül Singspiel emelkedik ki, aki a telivérbirodalma alapjait éppen lerakó, és egyre nagyobb sikereket elérő Mohammed Al Maktoum sejknek okozott nagy örömet győzelmével, miután megnyerte a Japan Cupot (1996), a második Dubai World Cupot és az epsomi Coronation Cupot (1997).

A felejthetetlen győztesek közül kiemelkedik Giant’s Causeway is, aki 2000. évi óriási nyerőszériájában megszerezte a St. James’s Palace Stakes, az Eclipse Stakes, a Sussex Stakes és az Irish Champion Stakes babérjait a Sue Magnier és Michael Tabor alkotta párosnak és Aidan O’Brien mesternek. Szintén meg kell emlékeznünk Sea The Stars-ról, aki John Oxx tréningjéből newmarketi 2000 Guineast, Epsom Derbyt, Eclipse Stakest, Irish Champion Stakest és Prix de l’Arc de Triomphe-ot nyert Michael Kinane-nel, mindezt egyetlen szezonban, 2009-ben. A tizennégy futás után veretlenül visszavonuló Frankelről, a 2012. évi nyerőről köteteket írtak már, ezennel ismét fejet hajtunk nagysága előtt. Australia 2014-ben nem talált legyőzőre Joseph O’Briennelnyergében, miután behúzta az Epsom Derbyt és az Ír Derbyt.

A nagydíj legeredményesebb lovasa a nemrégiben elhunyt Lester Piggott – Dahlia (1974, 1975), Hawaiian Sound (1978), Commanche Run (1985), Rodrigo de Triano (1992) és az ugyancsak öt győzelmet magáénak tudó Frankie Dettori – Halling (1996), Singspiel (1997), Sakhee (2001), Sulamani (2004), Authorized (2007). Érdekesség, hogy Frankie apja, Gianfranco Dettori is nyert egy International Stakest (Wollow, 1976). Az idomárok között sem dőlt még el a primátus az idei futam startjáig, és valami azt súgja ez így marad. Aidan O’Brien hat elsőséget könyvelt el idáig Giant’s Causeway (2000), Duke of Marmalade (2008), Rip van Winkle (2010), Declaration of War (2013), Australia (2014), Japan (2019), Sir Michael Stoute ugyanannyit Shardari (1986), Ezzoud (1993, 1994), Singspiel (1997), Notnowcato (2006), Ulysses (2017).

Az idei futamban mindössze hat lovat találtunk (tizenhét induló lett volna a maximum), amihez valószínűleg köze van, hogy a címvédő Mishriff és Baaeed láttán sokaknak inába szállt a bátorság. A John és Thady Gosden kettősidomátsában álló Mishriff (2017 pm, Make Believe – Contradict, Raaven’s Pass) 17 eddigi futása után 7 győzelem, 3 második és 3 harmadik helyezés volt a mérleg több mint 11 millió font életnyeremény mellett. Nem tévedés a csillagászati összeg, nem hagytunk le a tizedes vesszőt. Sokat segített a Saudi Cup és a Dubai Sheema Classic megnyerése 2021-ben, a 2020. évi Prix du Jockey Club első díja pedig a presztízs miatt volt fontos. Amúgy sem gondoljuk egyébként, hogy a tulajdonos, Abdul Rahmán Fejszál Al Szaúd herceg (Fejszál király unokája) sokat foglalkozik holmi versenydíjakkal. Mishriffet a merész 4/1-ért is lehetett játszani a bukmékereknél.

A William Haggas istállójában álló Baaeed (2018 pm, Sea The Stars – Aghareed, Kingmambo) két szezon és kilenc start után is veretlenül kentrézett a starthoz. A kifejezetten későn, 2021 júniusában debütáló mén csak mérföldön versenyzett egész életében. Három kitűnő győzelem után Goodwoodban villantott először a Group 3-as Thoroughbred Stakesben, majd azóta öt Group 1-es győzelmet aratott (Prix du Moulin de Longchamp, Queen Elizabeth II Stakes – 2021, Lockinge Stakes, Queen Anne Stakes, Sussex Stakes – 2022). A Hamdan Al Maktoum sejk által alapított Shadwell Estate színeiben induló pompás telivér győzelmi esélyeit 2/5-re adták a könyvesek favoritként.

Elképesztő, hogy a Charlie Appleby idomításában álló, Ír 2000 Guineas-t nyerő, a newmarketi 2000 Guineas-ben második helyet szerző, csikóként Group 1-es Dewhurst Stakest és Vincent O’Brien Stakes nyerő Native Trailt 8/1-en is merték jegyezni a start előtti másodpercekben! A komoly francia Group 2-es nagydíjakat nyerő, és a Hong Kong Cupban legjobb európaiként futó, alig 1 ½-as negyedik helyen végző, ugyancsak Haggas által idomított Dubai Honour (100/1), a kőkemény és szintén csak a felsőházban futó High Definition (40/1) Aidan O’Brientől, és a 37 versenyéből 6 alkalommal győztes, 9 második és 3 harmadik helyet, és az ezzel együtt járó 450 ezer font pénzdíjat bezsebelő Sir Busker (100/1) William Knight lotjából csak a tisztes helytállásban reménykedhetett.

Aki azt hitte meglepetés születik, alaposan tévedett. Baaeed és Jim Crowley uralta a mezőnyt, és megőrizve veretlenségét, már kimondhatjuk, Frankel nyomába eredt. Mishriff másodikként érte el a célvonalat 6 ½ hosszra a nyerőtől James Doyle-lal, Sir Busker és a szemfüles Ben Curtis alaposan kitéve magáért megszerezte a harmadik helyet Dubai Honuor (Tom Marquand), Native Trail (William Buick) és High Definition (Ryan Moore) előtt.

A menedzsment legközelebb az Irish Champion Stakesben (2000 m) kívánja indítani Baaeedot szeptember 10-én, és megtaláltuk nevezését az október 15-i Queen Elizabeth II Stakesben (1600 m) Ascotban, valamint az ugyanazon a napon, szintén a királyi versenytéren lefutandó Champion Stakesben (1600 m).

Az alábbi linkre kattintva a futam megtekinthető: