Írta: Julian Muscat, Racing Post. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

Ha valaki futtatni kezd, sokáig kezdő tulajdonosnak számít a turf világának nagy öregjei szemében, ez mindenütt így van a világon. A megfigyelés azonban egyáltalán nem volt igaz Khalid Abdullah hercegre, amikor 1979-ben első alkalommal ünnepelte győztes lovát. A szaúdi milliárdos nem kapkodott, eleinte beérte a szemlélődéssel, pedig már Franciaországban beleszeretett a sportba az 1950-es években. A II. világháború utáni évtizedben aranykorát élte a lóversenyzés frank földön, Sir Sultan Mohamed Shah (más néven III. Aga Khan) és Marcel Boussac voltak a meghatározó tenyésztők és tulajdonosok. Hősünk szövögette álmát, hogy egy napon meghatározó szereplője lesz a sportéletnek.

– Néhány éve elmondta nekem őfensége milyen nagy hatással voltak rá az 1950-es évek – mondja John Gosden, aki harmincnyolc esztendeje idomítja a herceg lovait. – A szemléletét a mai napig ez a kor határozza meg. Az is elmondható róla, hogy az évtizedek során elismert szakértővé vált. Sokszor eltér azonban a véleményünk, mert ő a pedigrét tartja a legfontosabbnak.

John Gosden és Khalid Abdullah 1982-ben ismerték meg egymást, amikor a mára világhírűvé vált tréner Kaliforniában idomított. Első közös lovuk a négyéves Bel Oldie volt, aki Jeremy Tree istállójában állt Nagy-Britanniában, de eredményei elmaradtak a várakozásoktól (igaz, a Group 2-es Gimcrack Stakes-t megnyerte Pat Edderyvel Yorkban). Nem tetszett ez a hercegnek, a brit versenyüzemet túl egyhangúnak és unalmasnak találta, talán az időjárásból is elege lett kissé, ezért úgy döntött, új versenyistállót nyit az Új Világ napfényes, nyugati partján.

– Nem rontott ajtóstól a házba, lépésről lépésre akart haladni, ez az első perctől világos volt számomra – emlékszik Gosden. – Alapvetően én is megfontolt, türelmes ember vagyok, hamar megtaláltuk a közös hangot. Bel Boldie négy Grade besorolású futamot nyert miután hozzám került. Ezután mintha szárnyra kaptunk volna, jöttek az újabb nagyszerű lovak, Alphabatim (William Hill Futurity Stakes – 1983, Sandown Classic Trial, Lingfield Derby Trial – 1984, Hollywood Turf Cup – 1984, 1986) és Hatim (Doonside Cup – 1984, San Antonio Handicap – 1986). Amikor 1989-ben visszatelepültem Nagy-Britanniába, a herceg is jött velem, és még szorosabbra fűződött a kapcsolatunk, amely a mai napig tart. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy engem bízott meg Enable trenírozásával.

A nyolcvanhárom esztendős herceg világ életében arra vágyott, hogy egy Enable-hez hasonló lovat produkáljon az általa alapított Juddmonte Farms. A kezdetek kezdetén ő fektette le a tenyésztési alapelveket, és maga választotta ki a kancákat. A folyamat során egy király váltságdíjának is beillő vagyont költött, amelyet a különböző üzleti tevékenységet végző vállalkozása, a Mawarid Holding finanszírozott.

Khalid Abdullah királyi vérből származik, de vagyonát saját erejéből szerezte. Apja, Abdullah Bin Abdul-Rahman az államalapító Abdul Aziz Al Saud király kedvenc testvére volt. A két ifjú az 1920-as években együtt barangolta be lóháton a sivatagot, és maguk jelölték ki az akkor még szegénynek számító állam határait. Ez nem mindig ment békésen, de a két fivérnek akkor is helyén volta a szíve, ha kisebb-nagyobb csetepatékba keveredtek. 1932-ben Abdul Aziz lett Szaúd-Arábia első királya és 1953-ban bekövetkezett haláláig vasmarokkal irányította országát, amely a világ második legnagyobb olajkészletével rendelkezik. (Talán nem érdektelen, hogy az államot családjáról nevezte el. Al Saud – Szaúd Arábia.) A trónt a mai napig az első uralkodó fiai, Khalid Abdullah első unokatestvérei adták egymásnak. Az intrikáktól és államcsínyektől cseppet sem mentes dinasztiában a herceg pozíciója azért maradhatott mindig stabil, mert Abdul Aziz király egyik lányát Al Jahwrát, vagyis a saját nagynénjét vette feleségül. (Megjegyezzük, hogy Abdul Aziz királynak negyvenhárom gyermeke született huszonhárom asszonytól, akik közül négy a felesége, a többi pedig az ágyasa volt, bár értelemszerűen ez utóbbiak száma csupán szerény becslés.) A lényeg azonban annyi, hogy hercegünk a legjobb lányba szeretett, és ez biztosította számára, hogy először felépítse üzleti birodalmát, majd 1977-től kezdődően minden erejével a lóversenyzésre koncentráljon. Közben arra is volt ideje, hogy történész diplomát szerezzen az Egyesült Államokban.

Első négy yearlingjét Humphrey Cottrill idomár vásárolta viszonylag szerény áron. Mivel azonban a próbálkozás nem hozta meg a várt eredményt, Khalid Abdullah 1978-ban emelni kezdte a tétet. Átruccant Amerikába, és a Keenland July Selected Sale-en nagyvonalúan költekezni kezdett, majd visszatért Albionba, és a legnagyobb newmarketi éves csikó árverésen (a mai Book 1 elődjén) ott folytatta, ahol Kentuckyban abbahagyta, és egyebek mellett megvásárolta a két legdrágább lovat is. Ezután felpörögtek az események. 1979-ben Charming Native jóvoltából a herceg belekóstolt a győzelem mámorító ízébe Windsorban (sárga ménjét Lester Piggott lovagolta), és egy hónappal később már a Royal Ascot egyik gyöngyszeme, a Queen Mary Stakes díjátadóján fogadhatta a gratulációkat sárga kancája, Abeer és Willie Carson jóvoltából. Év végén az amerikai tenyésztésű Known Factet és ismét Carson ünnepelték a Middle Park Stakes után a Rowley Mile-on. Megjegyezzük, hogy Known Factnek nem volt ismeretlen a pálya. A szezon elején itt nyerte szintén Carsonnal a 2000 Guineas-t, miután a francia tréningből érkező Nureyevet diszkvalifikálták. Know Fact az első arab tulajdonban lévő brit klasszikus nyerőjeként vonult be a történelembe. (Az első 2000 Guineas-t három újabb követte az évek során: Dancing Brave – 1986, Zafonic – 1993, Frankel – 2011.) Az első saját tenyésztésű ló győzelme, amely Fine Edge nevéhez fűződik, 1982-ben került a címlapokra.

Innen már nem volt megállás, ráadásul a kor nagy futtatóinak sikerei is inspirációt adtak a hercegnek. Leginkább John Scott-Ellis-t, Howard de Walden 9. báróját tekintette vetélytársának. A lord korának egyik legszínesebb egyénisége volt. 1931-ben Münchenbe költözött, hogy megtanuljon németül, és közben a gépkocsi vezetés fortélyait is elsajátította. Ezt azért emeljük ki külön, mert friss jogosítvánnyal a zsebében egy nap addig furikázott, amíg elütötte a figyelmetlenül elé lépő Adolf Hitlert. Legalábbis ő így mesélte baráti körben. A háború után megvásárolta Derby gróf ménesét a Newmarket tőszomszédságában lévő Exningben, és tenyészteni kezdett. Lovai közül kiemelkedik Slip Anchor (Epsom Derby – 1985) és Kris (St. James’s Palace Stakes, Sussex Stakes – 1979).

Visszatérve a hercegre azt is el kell mondanunk, hogy vásárlásai nem mindig jártak sikerrel. Sand Hawk nevű lova volt a legdrágább a Tattersall’s-nál 1978-ban (264 ezer guinea), de alaposan melléfogott vele, akárcsak Conventionnel, akiért 1.4 millió guinea-t fizetett 1983-ban, de csak két kis futamban jeleskedett egész életében (viszont nagyon jámbor volt, és remek hátaslóként szolgált élete végéig). E kudarcok arra ösztökélték Khalid Abdullah-t, hogy a lovakra szánt pénzét saját ménese felvirágoztatására fordítsa, ezért egyre többet költött kancákra. Ilyen volt az Epsom Oaks második helyezettje, Slightly Dangerous is, aki Known Fact után Warninget (Sussex Stakes – 1988, Queen Anne Stakes – 1989) adta. Ivadékai közül kiemelkedik még Diktat (Prix Maurice de Gheest, Haydock Sprint Cup – 1999) és Decorated Hero (Challenge Stakes – 1998). Az egykor Barry Hills mesternél abrakot ropogtató Slightly Dangerous azonban később is hallatott magáról. Ő volt az anyja az Epsom Derbyt és Ír Derbyt 1993-ban megnyerő Commander in Chiefnek, az 1996. évi Epsom Derbyben második helyezett Dushyantornak, az 1990. évi Ír Derby ezüstérmes Deploy-nak, és az amerikai Grade 1-es Flower Bowl Invitational győztes, Ír Kancadíjban második Yashmaknak.

– Őfensége elég sok pénzt fizetett Slightly Dangerous-ért, de azt hiszem az összes lova közül az lehetett az egyik legolcsóbb – állítja Barry Hills. – Látszott rajta, hogy nagyon meg akarja szerezni. Valódi úriember. Mindig nagyon visszafogottan és udvariasan viselkedett velem.

Sokak szerint a herceg egyik legjobb tulajdonsága, hogy mindenkivel megtalálja a közös hangot. Így lehetséges, hogy fényűző vacsorákról és harsány mulatságokról beszélnek, akik a kor egyik bohém tenyésztő-futtatójával, Robert Sangsterrel látták egy társaságban. Úgy látszik, a cél szentesítette az eszközt. Sangstertől vásárolta Sookerát, Dansili és még öt másik Group/Grade 1 nyerő telivér dédanyját. Ekkor került hozzá Bourbon Girl, az 1987. évi Epsom Oaks és Ír Kancadíj második helyezettje, a Black Type helyzett Tantina, a tavalyi doncasteri St. Leger-nyerő Logician nagyanyja is. Bourbon Girl azonban azért fontosabb, mert ő Enable dédanyja.

– Sok jó kancát idomítottam és láttam életemben – mondja Barry Hills. – Érdekes, hogy végül mind a herceg tulajdonába került. A kimagasló képességű kancák azért fontosak, mert ha nem siet az ember, egészen biztosan adnak jó utódot. Khalid Abdullah kifejezett ráérős ember, sohasem láttam kapkodni. Csak Federico Tessióhoz tudom hasonlítani. Csodálatos az egész Juddmonte-birodalom. Őfenségének 900 lova van, és évente 200 csikó születik nála. Azt az iskolát követi, amely a kancacsaládok primátusában hisz, és abban áll különös tehetsége, hogy ki tudja választani a hozzájuk legjobban illő méneket.

– Khalid Abdullah herceg kitűnően ért a pedigrisztikához – állítja Teddy Grimthorpe versenyzési menedzser. – Az első beszélgetésünk után láttam rajta, hogy nem csupán kedvtelésből és a külsőségek miatt foglakozik telivérekkel, hanem itt teljesedik ki, ez az életműve. A legjobb tulajdonsága, hogy jó döntéseket tud hozni, és mindig megfontolt. Ez igaz a tenyésztésben és a versenyzésben is. Néha elgondolkodom rajta, miért állok már húsz esztendeje az alkalmazásában, mi szüksége van rám? Úgy látszik valamiért ragaszkodik hozzám. Egy sikeres vállalkozásban talán az a legfontosabb, hogy egy meghatározó személyiség vezesse. Remekül tudja motiválni a beosztottait. Az istállófiúk ugyanolyan büszkék rá, hogy itt dolgozhatnak, mint a top-menedzserek. Ugyan én nem a tenyésztéssel foglalkozom, de van némi rálátásom a módszereire. A herceg a nagydíj győzelmek után általában ménesbe küldi a lovait. Szerinte felesleges többször megnyerni ugyanazt a versenyt. A legjobb példa erre Kingman (Ír 2000 Guineas, St. James’s Palace Stakes, Sussex Stakes – 2014) és Expert Eye (Breeders’ Cup Mile – 2018), akik a hároméves kampányuk után tenyésztésbe kerültek. Ennek természetesen ellentmond Frankel és Enable példája, de nekik különleges helye van a herceg szívében, és a házi szabály szerint mindig ő mondja ki a végső szót. Azt hiszem, Enable esetében nagyon szeretné harmadszorra is megnyerni az Arc de Triomphe-ot. Rajtuk kívül egyetlen lóra, Midday-re emlékszem, aki még ötévesen is tréningben volt, és háromszor nyerte meg a Nassau Stakes-t Goodwoodban (2009 – 2011). A herceg számára mindennél fontosabb a lovai egészsége. Sohasem feszegeti a határokat, úgy tekint rájuk mint a gyerekeire. Pontosabban, mint a dédunokáira, hiszen Enable már a negyedik generációt képviseli, aki a kezei közül kikerül. Ha a jövőbe tekintünk, a legnagyobb megválaszolandó kérdést a hihetetlenül értékes örökség megtartásában látom.

Valóban régóta foglalkoztatja a szakmát, ki viszi tovább a nyolcvanhárom esztendős herceg életművét. Négy fia közül kettő, Ahmed és Saud hercegek ugyan gyakran elkísérik a versenyekre, de sohasem mutattak igazi érdeklődést a tenyésztés és a sport iránt.

Khalid Abdullah a tények tükrében

Kiemelkedő lovak:
Cartier Horse of the Year – Frankel (2011, 2012), Kingman (2014), Enable (2017, 2019)

Frankel – 14 futás, 14 győzelem 2010 és 2012 között, tíz Group 1 siker, köztük 2000 Guineas, Sussex Stakes, Queen Elizabeth II Stakes, Sussex Stakes, Juddmonte International, Champion Stakes

Nagydíjak:
King George VI and Queen Elizabeth Stakes: Dancing Brave (1986), Enable (2017, 2019)

Prix de l’Arc de Triomphe: Rainbow Quest (1985), Dancing Brave (1986), Rail Link (2006), Workforce (2010), Enable (2017, 2018)

Espom Derby: Quest For Fame (1990), Commander In Chief (1993), Workforce (2010)

Dubai World Cup: Arrogate (2017)

Pegasus World Cup: Arrogate (2017)

Breeders’ Cup Classic: Arrogate (2016)

Breeders’ Cup Turf: Enable (2018)

Egyéb brit klasszikus versenyek:
Known Fact (2000 Guineas – 1980), Dancing Brave (2000 Guineas – 1986), Toulon (St. Leger – 1991), Zafonic (2000 Guineas – 1993 ), Reams Of Verse (Epsom Oaks – 1997), Wince (1000 Guineas – 1999), Special Duty (1000 Guineas – 2010), Frankel (2000 Guineas – 2011), Enable (Oaks – 2017), Logician (St. Leger – 2019)

Egyéb klasszikus versenyek:
Ír Derby: Commander In Chief (1993)
Prix du Jockey Club: Sanglamore (1990), New Bay (2015)

Champion sprinter: Oasis Dream (July Cup, Nunthorpe Stakes – 2003)
Brit champion futtató: 2003, 2010, 2011
Brit champion tenyésztő: 1993, 2003, 2004, 2010, 2011, 2012
Amerikai champion futtató:1992, 2003, 2016, 2017
Amerikai champion tenyésztő: 1995, 2001, 2002, 2003, 2009
Legtöbb győzelem egy szezonban: 84 (2013)

Írta: Tim Rowe, ANZ Bloodstock News. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

Az Inglis árverezőház Ausztrália legnagyobb presztízsű telivér kereskedő vállalkozása. Mivel a déli féltekén pont fordítva működik a tenyésztési és lóversenyszezon, ottani barátaink most érkeztek el a yearling árverések felpörgéséhez. Pontosabban érkeztek volna, ha nem nehezítené a világ normális folyását a Covid-19 járvány.

Nem lehet azonban könnyen túljárni az ausztrálok eszén, és egyből találtak megoldást. Nemes egyszerűséggel online felületre viszik az Easter Yearling Sale-t (Húsvéti Yearling Árverés) április 5-én és 6-án, így a monitorok előtt kell licitálni a felvezetett éves csikókra. Persze nem csoda, hogy a megoldás Ausztráliában pattant ki az emberek fejéből. A távoktatás és a különböző tevékenységek hatalmas távolságból intézése ott rutin műveletnek számít.

A telivéreket eredetileg a vállalat Riverside Stable komplexumában helyezték volna el, most azonban a lovak otthon maradnak és ott várják az érdeklődőket. A New South Wales államon kívül élő tenyésztőket arra kérik, lehetőleg szállítsák a keleti partra neveltjeiket, hogy az érdeklődőknek mégse egy kontinensnyi országon át kelljen repkedniük, ha szemre akarják venni őket.

Az Inglis tenyésztési ügyekért felelős igazgatója, Sebastian Hutch így nyilatkozott:
– Nyilván nem ez a legideálisabb helyzet, de ennél jobb megoldást nem találtunk, szem előtt kellett tartanunk, hogy nem állhat le az ágazat. Azt is tudjuk, hogy nem tehetünk mindenki kedvére, de rendkívüli időket élünk, és ehhez a helyzethez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Kíváncsian várjuk az árak alakulását. Ahogy mondani szokás, szorult helyzetben az optimista lehetőséget lát, nem akadályokat. Nehezek a piaci körülmények, de az aukció okosabbak leszünk. Ugyan világméretű járványról van szó, és a gazdaságra is lesznek hatásai, ennél sokkal súlyosabb válságokat is átélt már a világ lóversenyzése. Gondoljunk csak a világháborúkra, és a súlyos gazdasági krízisekre. Hozzáteszem, úgy látjuk, hogy az áprilisi melbourne-i Gold Yearling Sale és a május Chairman’s Sale a megszokott módon zajlik majd. A licitálás pontos menetét már kidolgoztuk, és még a héten alapos tájékoztatást adunk róla. Nem lesz bonyolult, ennyit megígérhetek.

A Queensland állambeli Magic Millions National Sale május 21-től június 5-ig (!) esedékes, a gigarendezvényen a yearlingektől kezdve a választott csikókon át az anyakancákig minden kategóriában több száz telivért vezetnek fel. A bökkenő az, hogy az állam lezárta határait, így Barry Bowditch, a Magic Millions ügyvezető igazgatója is elkezdett azon töprengeni, hogy az interneten keresztül szabadítja meg a vevőket a varázslatos millióktól.

– Egészen biztosan találunk megoldást a problémára, ha a konkurenciának sikerült, nekünk is fog. Kötelességünk betartani az egészségügyi rendszabályokat, ki kell szolgálni a vásárlóinkat, és nem utolsó sorban hasznot is kell termelnünk. Legrosszabb esetben júliusra halasztjuk az aukciót, de ezt csak a legvégső esetben szeretnénk meglépni. Nekem nagyon tetszik az internetes értékesítés gondolata. A lókereskedés és a lóversenyzés a világ leghagyományosabb tevékenységei közé tartoznak, az e körben forgó emberek többségéről elmondható, hogy régi vágású, és a személyes élmény, a helyszínen szerzett tapasztalatok nagyon fontosak számukra. Mivel azonban rendkívüli helyzetben vagyunk, némi rugalmasságot kell mutatnia minden szereplőnek. Én továbbra is bizakodó vagyok.

A William Inglis & Sons kereskedőházat 1867-ben alapította a kalandos életű, egy időben aranyásásból élő William Inglis, és a vállalkozás a mai napig a család tulajdonában van. A Magic Millions 1986 óta üzemel, és működése során folyamatosan tartja második helyét nagy riválisa mögött.