/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Hazai galopp hírek / 0 comments

Tour To Paris készül a szezonra

A lelkes csapat

Közvetítéseink alkalmával rendszeresen méltatjuk a Párizs melletti Chantilly festői kastélyistállóját, remek versenypályáját és az ottani körülményeket, melyekről külön-külön is több kötetes írások születhetnének, amelyek mindenféle túlzás nélkül csak a pozitívumokról szólnának. Néhány éve volt szerencsém személyesen is ott járni, de higgyék el, az ilyesmit élőben kell látni, írásaink nem lehetnek elég beszédesek. Néhány adat mégis segíthet, hogy megismerjék a főbb irányokat. A chantilly-i tréningtelepen több mint 100 km kezelt pálya áll a versenylovak rendelkezésére, minden típusú futófelülettel, tehát gyep, homok és szintetikus pályával (a franciák Piste en Sable Fibré-nek nevezik). A tréninggyep közepe egy hatalmas mezőre hasonlít, ahol tökéletesre nyírt, haragoszöld gyep nő, az éppen használt pályaszakaszokat pedig műanyag bóják jelölik, hogy a telivérek ne tévedjenek a „pihentetett” területekre. A kastélyistálló mellől egy „körforgalomtól” 8 km-es fokozatosan emelkedő egyenes homokpálya indul, mindkét oldalon „fal-szerűen felnyírt” jegenyékkel szegélyezve, körülbelül 400 méterenként pedig mindkét oldalon elágazásokat találunk, melyek a különböző istállóudvarok kivezető útjaihoz csatlakoznak, így az éppen nem dolgozó lovak nem zavarják a pályában robogó társaikat. Természetesen a pálya nyomvonal szélességének kezeléséhez egyszerre több kultivátor is szükséges, ennek ellenére egy lónak sem kell patanyomos talajon dolgoznia, hiszen a tréning tökéletesen koreografált. Ez azt jelenti, hogy minden istállóban 6 órakor megy ki az első lot, a lovak ledolgoznak, sétálnak, munka után lemossák őket, legelnek egy kicsit, majd mehetnek pihenni. A lovasok folytatják a munkát, ledolgozzák a következő lot lovait, ezután pedig egy rövid reggeli szünetet tartanak, így a felszabadult szabad időben a traktorok végezhetik a pálya karbantartását. A gépek munkavégzésekor senki sem mehet fel a pályákra, ilyenkor sárga villogók jelzik a bejáratoknál, hogy a John Deerek dolgoznak. Az egész városka teljes egészében a lovakról szól és a lovakért épült. Egyes helyeken az utakat is keresztezik a lóútvonalak, ezeken a pontokon lámpák, jelzőtáblák és bizonyos helyeken elektromos sorompók valamint gumírozott anyaggal felfestett borítású átjárók is biztosítják a lovakat. Természetesen minden autós tudatában is tartja a telivérek jelenlétét, így fel sem merül, hogy ne adnának elsőbbséget az úttesten áthaladó állatoknak. A pálya közvetlen közelében az Afasec Résidence fogadja a még állandó lakással/albérlettel nem rendelkező lovasokat és lovászokat, a kollégiumhoz hasonló intézmény egyfajta átmeneti szállásként funkcionál, megfizethető áron, a lovasok munkarendjéhez alkalmazkodó nyitva tartással, portaszolgálattal és étteremmel. Így nem csak a lovak, de az ő munkájukat segítő személyzet is mindent megkap ami a kényelmes munkavégzéshez szükséges. A település egy igazi kis ékszerdoboz, a lóverseny otthona, itt idomít Freddy Head, Pascal Bary, André Fabre, Marcel Rolland, Karim Aga Khan és Pia Brandt is, érdemes kilátogatni, amennyiben Párizsi túrát terveznek családjukkal.

Tegnap a franciaországi Chantilly-ban Tour To Paris-nál járt látogatóban a Hammersberg család, a világraszóló tréningtelepről és a kinti élményekről ifj. Hammersberg Elemért kérdeztük.

Tour To Paris első franciaországi versenyét e hó végére tervezzük, így mindenképpen szerettem volna látni élőben a ló első Chantilly-i gyepgalopp munkáját. Nem kellett sokat győzködnöm édesapámat, mint tulajdonost és húgomat, mint a ló korábbi munkalovasát, hogy ők is tartsanak velem, így gyors szervezést követően végül hármasban utaztunk ki Chantilly-ba.

Mit láttatok? Hogy nézett ki Tour To Paris napja?

Tour To Paris szerdán, reggel 07.30-kor ment ki a pályára, 15 db másik telivér társaságában, ahol két lóval dolgozott együtt a gyepen, a többi ló pedig egy másik homokpályára ment. Pia Brandt tréner asszonnyal heti szinten tartom a kapcsolatot, így előre lebeszéltem vele a szerdai gyepgaloppot, mindent ehhez igazított a ló heti edzésével kapcsolatban.

Hosszú bemelegítést követően Tour To Paris „fő attrakciója” egy 1400 méteres galopp-munka volt a 2000 (!) méteres egyenes-pályás, hibátlan, már-már golfpálya minőségű gyepen. Két vezetőló fej-fej munkát végzett elöl, Tour To Paris pedig szándékosan 50 méterrel lemaradva jött erős iramban utánuk. Az egész munkát összegezve megállapítottuk, hogy a ló már teljesen akklimatizálódott, 5 hét alatt teljesen eldobta a téli szőrzetét, teli energiával, jó formában van, de ugyanolyan higgadt vérmérséklettel és hatalmas étvággyal rendelkezik, mint amilyen itthon, Alagon volt. A kinti rendszerben kicsit másképp működik a lovak takarmányozása, egyáltalán nem esznek zabot, kizárólag tápot, takarmánykiegészítőket, valamint répát és szénát etetnek a trénerek.

Tour To Paris munkára készen

Mikorra tervezitek Tour To Paris futását? Beavattok minket néhány kulisszatitokba?

A tréner asszonnyal közösen két versenyt néztünk ki a ló számára április végére, a tervek szerint ezek közül fog futni valamelyikben. A végleges döntést azonban rá bízzuk. Minden a jövő heti ismételt gyep-galoppján fog múlni, ahol versenytempóban fog fej-fej munkát végezni egy másik gyors telivérrel közösen.

A folyamatos közvetítésekből látjuk, hogy Pia Brandt tréner asszony sokszor a legjobb, nemzetközi szinten is kimagasló lovasokat foglalkoztat versenyekben. Van esetleg már lovasa Tour To Parisnak?

Igen, Pia Brandt gyakori „vendége” Maxime Guyon, vagy Christophe Soumillon is. Nemcsak versenyekben, hanem egy-egy gyors munka alkalmával is lovagolnak nála. Biztosra vehető, hogy jó lovasa lesz Tour To Paris-nak, még az is elképzelhető, hogy kettejük közül választ majd, de ennyire most nem szaladnék előre. A szerda reggeli első lot munkáját éppen Christophe Soumillon-nal együtt néztük meg, mert Pia Brandt egyik, ezen a héten futó lovára ült át gyep-galopp munkára. Váltottam vele pár szót és természetesen gratuláltunk is neki a Thunder Snow-val aratott második Dubai World Cup győzelméhez is.

Hogy néz ki egy átlagos nap Chantilly-ban?

Hétfőtől szombatig folynak a mindennapok, tehát hatszor nyergelnek minden lovat. A karámozást nem igazán kedvelik, felesleges kockázatnak tartják, hiszen nagy a sérülés veszélye, melynek nem akarják kitenni a nagyértékű állatokat. Tour To Paris egy speciális kilencszögletű karámban kap lehetőséget a nyújtózkodásra, kifejezetten külön kérésünkre, de az általános rutin szerint ezt csak néhány telivérnél alkalmazza Pia Brandt. Csupán egy napon, vasárnap van pihenőidő. Általában minden ló heti két alkalommal megy gyors munkát, a hét többi napján a szükséges séta és trapp után lassú-, majd egy picit élénkebb kentrével készülnek a telivérek.

Tour To Paris galopp közben

Sikerült már munkapartnert találni a lónak?

Ahogy mondtam a mostani volt az első igazán erős munkája, de a tréner asszony nem akart túl sokat kérni Tour To Paris-tól, ezért most még csak szépen kísérte a vezetőlovakat. Változatos munkákkal készítik, van, amikor ő vezet és van olyan nap is, amikor más lovak mögött dolgozik, a fej-fej munkára következő héten kerül majd sor.

Milyen véleménnyel van Pia Brandt Tour To Paris felkészültségéről?

Nagyon szimpatikus számára, ritka értelmes és intelligens lónak tartja. Kint létünk alkalmával elmondta, hogy látja rajta, hogy Tour To Paris-t nagyon érdekli és kedveli is az új környezetet, remekül érzi magát. Mielőtt elhatároztuk, hogy külföldön folytatja pályafutását, igyekeztük megfelelően előkészíteni az új feladatokra és így adtuk át Pia Brandt-nak, így már az előzetes kondíciójával is elégedett volt, most mégis úgy látja, napról-napra fejlődik, egyre erősebb.

Tour To Paris első francia galoppmunkája

Ti milyennek láttátok a munkát?

Én mindennel maradéktalanul elégedett voltam, mivel szeptemberben futott utoljára, ezért esedékes volt már számára egy ilyen erős munka. Nagyon várjuk a folytatást és az első szereplését is, a következő munka után már biztosabban fogjuk látni, hogy melyik pályán és mikor versenyez majd. Ha minden igaz a futamot a Kincsem Park is élőben közvetíti.

További sikeres felkészülést, már nagyon várjuk a debütálást!

Varga Áron

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Érdekességek a Grand Nationalről

Írta: Matt Butler és Graham Green, Racing Post. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

Április 6-án futják a Grand Nationalt, Nagy-Britannia leghíresebb akadályversenyét, amelynek összdíjazása idén 1 millió font (374 millió forint) lesz. Negyven ló áll starthoz a nagy presztízsű hendikepben, és harminc ugrás várja a bátor, de azt is mondhatnánk vakmerő zsokékat a 6900 méteres távon. Ez több mint két teljes kört jelent az Aintree Racecours-on, Liverpoolban. Mivel hendikepről van szó, az indulók nem egyforma terhet visznek a futamban. A legjobb ló viszi a top-súlyt, ebben az esetben 74.5 kilogrammot. A Grand Nationalt 1839-ben futották először, és a győzelem Lottery és Jem Mason nevéhez fűződik. Azóta minden évben megtartották a versenyt, kivéve 1916 és 1918 között. 1993 azért marad emlékezetes, mert a mezőny harminckilenc indulója közül harminc figyelmen kívül hagyta az érvénytelen startot, megkezdte az őrült száguldást, és lefutotta a távot. Heten értek célba, élükön Esha Ness-szel, a verseny történetének második legjobb idejét futva. A versenyintézőség azonban úgy döntött, megsemmisíti az eredményt. Esély sem volt az ismétlésre. Évente körülbelül 600 millió ember kíváncsi a nagydíjra a pályán és a képernyők előtt.

Bár az indulók végleges listáját csak két nappal a futam előtt teszik nyilvánossá, már biztosnak látszik, hogy ott lesz a tavalyi győztes Tiger Roll, aki jelenleg favoritként várja az indítást. Ha sikerülne a bravúr, ő lenne a második ló Red Rum mellett, aki két egymást követő évben nyerni tudott. Idén Anibale Fly viszi a top-súlyt.

Red Rum a legismertebb győztes a verseny történetében, és ő az egyetlen, aki háromszor tudott nyerni. Golden Milleren kívül senkinek sem sikerült behúznia a Cheltenham Gold Cupot és Grand Nationalt ugyanabban a szezonban, neki 1934-ben sikerült. Manifesto 1895-től fogva nyolc alkalommal indult ez abszolút rekord, és kétszer nyert. Érdekesség, hogy Sir Anthony McCoy csak egyszer tudott nyerni (Don’t Push It, 2010), pedig hússzor próbálkozott.

Sir Anthony McCoy

Számos ugrás annyira hírhedt, hogy nevet kapott. Az egyik ilyen a Becher’s Brook (hatodik ugrás), amely Martin Becher századosról kapta a nevét a XIX. században. A lovas egy esés után az ugrás mögötti vizesárokban keresett menedéket a mezőny lovai elől. „Utálom a vizet, ha nincs benne whisky” – így kommentálta az esetet a tiszt a későbbiekben.

A Becher’s Brook 

A Foinavon (hetedik és huszonharmadik ugrás) 1967-ben kapta az elnevezést a Foinavon nevű, szélső esélyt képviselő, 100/1-hez adott lóról. Történt, hogy az egész mezőnyt megfogta a legkönnyebbnek tartott ugrás, és nagy tumultus alakult ki előtte és mögötte. Az óriási zűrzavarban hirtelen megjelent az addig messzi utolsóként galoppozó Foinavon, átverekedte magát a káoszon, és mire mindenki észbe kapott, már utcahosszal vezetett. Előnyét a célig meg tudta tartani, és nyert! A Canal Turn (nyocadik és huszonnegyedik ugrás) azért veszélyes, mert utána kilencven fokos kanyarban folytatódik a versengés. A Valentine’s Brook 165 centiméter magas és 1 méter széles, mögötte másfél méteres vizesárokkal. A legenda szerint 1840-ben egy Valentine nevű ló úgy ugrotta át, hogy a hátsó lábaira érkezett. Ez az akadály a legmagasabb. A The Chair (tizenötödik ugrás, csak egyszer kell megugrani) a legmagasabb és legszélesebb. 170 centiméter magas és két méter széles az akadály előtt fekvő árokkal együtt. Onnan kapta a nevét, hogy ez volt az egyetlen ugrás, amelynek közelében egy széken (chair) ült az egyik steward, aki feljegyezte a még versenyben lévő lovak neveit. A legjobb időt Mr. Frisk futotta 1990-ben (8.47.80), a leglassabbat Lottery 1839-ben (14.53). A legidősebb győztes a tizenöt éves Peter Simple volt 1850-ben, a legfiatalabb az ötéves Alcibiade (1865), Regal (1876) Auterlitz (1877), Empress (1880) és Lutteur III (1909). A legidősebb nyerő lovas a negyvennyolc esztendős Dick Saunders amatőr volt 1982-ben Grittar nyergében, a legfiatalabb Bruce Hobbs, aki csupán tizenhét éves volt, amikor 1938-ban Battleshippel diadalmaskodott. A legnagyobb mezőny hatvanhat telivért vonultatott fel 1919-ben, a legkisebb mindössze tízet 1883-ban. 1984 arról marad emlékezetes, hogy akkor fejezték be legtöbben a versenyt, huszonhárom lovas mázsált vissza, ugyanez csak kettőnek sikerült 1928-ban. Tizenháromszor született kanca-győzelem. 1977 óta hölgyek is indulnak, 1982-ben Geraldine Rees volt az első aki sikeresen teljesítette a távot. A legeredményesebb Katie Walsh volt, aki 2012-ben harmadikként abszolválta a versenyt. Fred Winter nevét érdemes még kiemelni, aki kétszer lovasként és kétszer idomárként is sikert aratott. Aldantini és Bob Champion 1981. évi győzelmét azért jegyezte meg az utókor, mert a ló oly sok sérülést szenvedett pályafutása során, hogy szinte esélye sem volt a jó szereplésre, lovasa pedig azután szállt nyeregbe, hogy legyőzte súlyos rákját. Történetükről könyv és film készült, a zsokét II. Erzsébet királynő a Brit Birodalmi Rend lovagkeresztjével tüntette ki érdemei elismeréseként.

Aldantini és Bob Champion

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Hazai galopp hírek / 0 comments

Magyarok külföldön!

Négy kiváló versenylovunk utazik külföldre a hétvégén, hogy próbára tegye szerencséjét, a “négyesfogat” egy tagja Olaszországban, Pisa-ban fog indulni, hárman pedig Pozsonyban mérik össze tudásukat külföldi ellenfeleikkel.

A Derby évjárat reménységei közül az Álmodó istálló klasszisa, Dante’s Peak a következő, aki külföldön is próbálgatja szárnyait, ő az 1600 méteres Premio 129 Pisa-ban fog indulni. Trénere, Maronka Gábor úgy döntött, lovának a pályát ismerő olasz lovast választ, így Dante’s Peak nyergében Pierantonio Convertino kuporog majd a Listed kategóriás ütközetben. A rangos, nemzetközi szinten is jegyzett nagydíjban komoly csatára számíthatunk majd, hiszen a kiírás szerint 60.500 eurót osztanak majd szét a résztvevők között. Az indulók listája ezen sorok írásakor még igencsak bőséges (86 ló), hiszen az olasz szabályok értelmében egész méneseket neveznek az ottani trénerek. Az azonban már biztosnak tűnik, hogy Dante’s Peak-nek 55 kg-os teher mellett kell majd versenyeznie és a tavalyi eredményei alapján nagy reményekkel vághat majd neki a futamnak.

Dante’s Peak és Salvatore Sulas

A futamokkal kapcsolatos bővebb információk az alábbi linken érhetőek el.

A másik hazai különítmény tagjai a pozsonyi kapunyitón képviselik Magyarországot, valamennyien a II. kategóriába sorolt Jozefa Brecku Emlékversenyben fognak indulni. A mérföldes megmérettetés jelen állás szerint 10 lovat számlál, hazánk színeiben Miroslav Jovanovic büszkeségei, Ace Of Spades (Michal Demo 57 kg) és Thunderstruck (Martin Srnec 59 kg), valamint Maronka Gábor idomítottja, Fireman Sam (Jaroslav Línek 58+1 kg) fog indulni. A nyolc futamos kombinált versenynap hat sík-, és további két akadályversenyt tartalmaz, a menetrend szerint az ötödikben láthatjuk majd a magyar versenyzőket.

Thunderstruck és Jakub Pavlicek 

A futamokkal kapcsolatos bővebb információk az alábbi linken érhetőek el.

Varga Áron

fotó: Dr. Kovács Gábor

/ by /   Friss hírek / 0 comments

Látogatók figyelem – zsúfoltság a hétvégén

A Hungexpon április 3-7 között nagyszabású kiállítást tartanak, így megnövekedett menetidővel és zsúfoltsággal kell számolni. A nyomtatott Turffal térítés mentesen lehet parkolni a Kincsem Park területén a versenyek idején, ennek hiányában parkolási díjat kell fizetni a kiállítás szervezőinek.

Megértésüket köszönjük!

/ by /   A nap híre, Kiemelt egyéb hír / 0 comments

Óriási nyeremények az egyre népszerűbb Kincsem+ TUTI-val

A Szerencsejáték Zrt. a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. együttműködésével az idei évben kiemelt hangsúlyt fektet a Kincsem+ TUTI lóversenyfogadási játékára. A keddi sajtótájékoztatón Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezetője és Kompolti Péter, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelem-szervezési igazgatóhelyettese ismertette a lósportok és lóversenyfogadás jelenét és jövőjét valamint a Kincsem+ TUTI terméket.

Hazánkban évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a lóversenysport a fiatalok körében is, akik szívesen szurkolnak élőben az izgalmas futamok alatt. Az 1800-as évek elején meghonosított sport ráadásul több kiemelkedő magyar lovat is adott a világnak. Pécsi István, a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. és a Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezetője beszélt a hazai lóverseny trendekről, nemzetközi hátteréről, valamint a Kincsem+ TUTI termék szerepéről a magyar lóversenysport finanszírozó támogatásában.

„Óriási lépés és lehetőség számunkra, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek köszönhetően egy országosan ismert, népszerű hálózatba kerülhetett be a lóversenysport. A fogadás szorosan hozzátartozik a lóversenyhez, és egy teljesen más élményszintre juttatja az embert. Nagy örömmel látjuk, hogy a Kincsem+ TUTI játéknak köszönhetően már többen váltak milliomossá Magyarországon, ráadásul az év elején rekord is született, egy szerencsés fogadó ugyanis a lóversenyjátékok hazai történetének eddigi legnagyobb összegét, több mint 104 millió forintot vihetett haza” – hangsúlyozta a mai sajtótájékoztatón Pécsi István.

A lóverseny önmagában is izgalmas és látványos esemény, de akkor élhetjük át igazán egy-egy futam varázsát, ha fogadunk is a verseny kimenetelére. Ma már ezt az élményt a Kincsem+ TUTI speciális játékának köszönhetően mindennap átélhetjük. Ez a különleges fogadási forma a Szerencsejáték Zrt. értékesítőhelyein, az ország 4500 pontján 2017 óta már elérhető. Mivel a játék nem igényel előzetes lóversenyismeretet, így az egyszerűség, és a könnyedség élményét kínálja – a hét, sőt az év minden napján. Kompolti Péter, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelem-szervezési igazgatóhelyettese az eseményen elmondta, az idei évben a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. kiemelt célja, hogy még közelebb hozza a fogadókhoz a lóversenysportot, így áprilistól megújítja a világ első számú lóversenyjátékának kommunikációját.

„A Szerencsejáték Zrt. a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-vel közösen azon dolgozik, hogy még inkább megismertesse a fogadókkal a lóversenyt, ezért megújítja áprilistól a Kincsem+ TUTI kommunikációját. Úgy gondolom, hogy a hazai lóversenysport fellendítésének egyik állomása lehet a Kincsem+ TUTI széleskörű, figyelemfelkeltő promotálása, hiszen a sportfogadásnak ez a különleges válfaja kevésbé ismert és elismert egyelőre a hazai játékosok körében. Ahhoz, hogy még többen megismerhessék és megkedvelhessék a lóversenyt, országos fogadóhálózatunkkal tudunk a legjobban hozzájárulni” – emelte ki Kompolti Péter, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelem-szervezési igazgatóhelyettese.

A Szerencsejáték Zrt. állami vállalatként fontosnak tartja, hogy a Kincsem+ TUTI termékből befolyó többlet-bevételek révén támogassa a nemzeti lóversenysport ügyét és így tevőlegesen is hozzá tudjon járulni ahhoz, hogy újra nemzeti értékként tekintsünk a magyar lóversenyre.

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Unsinkable Boxer

Unsinkable Boxer

Írta: Tom Kerr, Racing Post. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

 1998. március 17-én már lenyugvóban volt a nap, és a jártató körül hűvös szél fújt Cheltenhamben. Nemcsak a kora tavaszi hideg borzongatta a bukmékereket, hanem az előttük álló futam is, amelyben Martin Pipe lova, Unsinkable Boxer (1989 pher, Sheer Grit – Softly Sarah, Hardboy) volt a favorit, és csak úgy özönlött rá a pénz.

A bukik változó szerencséjű nappal a hátuk mögött várták az utolsó futamot. A Cheltenham Fesztivál nyitófutamában a 3800 méteres Champion Hurdle-ben a 3/1-en álló favorit Istabraq magabiztosan igazolta formáját. Egy órával később Tony McCoy Champelve nyergében rövid fejhosszal megnyerte a 3200 méteres Arkle Challenge-et Martin Pipe mesternek, ezzel és csaknem kifosztotta a könyveseket, hiszen vakmerően 13/2-höz adták nyerési esélyeit.

Az utolsó futam előtt szinte minden játékos Unsinkable Boxerben bízott a legjobban, pedig az akkor kilencéves herélt már elég öregnek számított. A fogadók mégis megérezték, hogy élete legjobb formáját nyújtja majd, Martin Pipe nem véletlenül hozta el a fesztiválra. Mire a lovak a starthoz kentréztek az 5000 méteres Handicap Hurdle-t megelőzően mesés összegek kerültek letétbe a fogadásszervezőkhöz.

Unsinkable Boxer 1993 őszén kezdte pályafutását az írországi Mallow-ban, ahol hatodikként ért célba 26 hosszal a nyerő mögött. Abban az időben tenyésztője, a tanítónőként dolgozó Mary Croydon idomította, akinek enyhén szólva bukolikusnak nevezhető tréningmódszereit nem részleteznénk, elég ha csak annyit mondunk, hogy farmján minden állat szabadon kószálhatott, és csak éjszakára zárta be őket istállóikba és ólaikba. Első versenyét 1994 októberében nyerte Tipperaryben és egyre többen kezdtek felfigyelni rá még Nagy-Britanniából is. Decemberben megvásárolta Paul Green üzletember, aki ismert futtatónak számított. 1992-ben övé volt a Cheltenham Gold Cup favoritja, Carvill’s Hill, aki végül csak utolsóként ért célba, a versenyt befejező öt ló közül. A telivér Nick Walker, Green nevelt fia idomításába került. A Supreme Novices’ Hurdle-ben mutatkozott be, de csak a messzi tizenegyedik helyezést tudta elérni. Problémás időszak vette kezdetét. Sérülések és egészségügyi gondok hátráltatták felkészülését, három évet kellett várni az első brit győzelemre. Ezt már Martin Pipe-nak köszönhette a termetes pej telivér, aki az 1997/1998-as szezon elején vette gondozásába. – Azon kívül, hogy jó termete és testfelépítése volt, nem tudtam egyéb pozitívumot mondani Mr. Greennek. Ennek ellenére elvállaltam, mert tetszett a ló. Mivel egész tűrhetően dolgozott tréningben, gondoltam egyet, és beírattam egy plumptoni versenybe. Nagy meglepetésemre megnyerte. Azután az év utolsó napján elvittem Fontwellbe, és mivel ott is nyert, egy hónapra rá Doncasterbe. Újabb győzelem született. A józan ész azt diktálta, hogy a következő kihívás Cheltenham legyen, a Handicap Hurdle.

A győzelmi sorozatnak híre ment, és valóságos rajongótábor alakult ki Unsinkable Boxer körül. Ez azért nagy szó, mert abban az időben még nem az interneten terjedtek a hírek, hanem a nyomtatott sajtóban, és hagyományos módon, vagyis szájról szájra. A szurkolók reményeit erősítette, hogy Tony McCoy-t szerződtették a lovaglásra, aki még csak az elején volt utánozhatatlan champion-sorozatának, de már két címet besepert az előző szezonokban. A kitűnő lovas így emlékszik vissza a történtekre életrajzában: – Együtt mentünk Pipe mesterrel a jártatóba. Egy darabig nem szólt semmit, majd hirtelen a szemembe nézett és azt mondta: Ez a ló a valaha itt versenyzett legbiztosabb nyerő. Ezt hidd el nekem. Nem kételkedtem, már csak azért sem, mert reggel óta hallottam, hogy mindenki ezt a lovat favorizálja. 9/2-höz kezdett, de az odds egészen 5/2-ig süllyedt. Nem kellett hozzá atomfizikusnak lenni, hogy lássam, Unsinkable Boxer-lázban ég az egész pálya. Még közvetlenül a start előtt is Martin szavai jártak a fejemben. Most már utólag bevallhatom, kicsit féltem is, hogy olyan lovaglást kaptam, amit csak elrontani tudok.

Neil Channing bukméker, akiből azóta professzionális póker játékos lett szerint: – Az előtt a futam előtt senki másra nem fogadtak nálam. Tíz font volt a legkisebb tét, amit kaptam, több száz a legnagyobb, pedig nem mentem 3/1 alá. Mintha megőrültek volna az emberek, vagy tömeghipnózis alá kerültek volna. Soha életemben nem tapasztaltam ehhez hasonlót.

Unsinkable Boxer élete legjobb teljesítményét nyújtotta, és úgy galoppozott és ugrott a versenyben, mintha könnyű reggeli munkát menne. Az utolsó három gát előtt a mezőny közepén helyezkedett, majd a finisre begyújtotta a rakétákat és több ezer tízezer ember üdvrivalgása közepette könnyedén négy hosszal nyert favorit Tompetoo előtt.

– Sem a ló, sem én nem izzadtam meg – írta Tony McCoy. – A lelátón szinte őrjöngtek az emberek, örömükben a levegőbe dobálták kalapjaikat, mint a régi szép időkben. Csak a bukmékerek álltak dermedten és némán, arcukról lefagyott a mosoly, mert egy pillanat alatt felmérték, mekkora vereséget szenvedtek a fogadóktól. Channing egyszer elmondta nekem, hogy még két óra múlva is a nyereményeket fizette. A bukik 1 millió fontot buktak aznap abban a futamban, csak a pályán.

Simon Clare, a Coral bukmékerház igazgatója elmondta: – Ez volt minden idők egyik legnagyobb közönségsikere. Az embereknek a szíve diktálta, kire tegyék a pénzüket, és ez alkalommal a fogadók kerültek ki abszolút győztesként a játékból.

Unsinkable Boxer pályája tovább ívelt felfelé a futamot követően. Aintreeben megnyerte a Grade 1-es besorolású Novices’ Hurdle, majd Uttoxeterben is siker várt rá. Egy 1999-ben történt bukás után még egyszer tudott nyerni, de utána már csak két harmadik helyezés ért el. A Grand Nationalben nem ért körbe, lovasa a huszadik ugrás előtt feltartotta. Négy év kihagyás után egyszer még visszatért 2005-ben, de nem szerzett helyezést, ezért végre valóban következhettek a megérdemelt nyugdíjas évek.

/ by /   Kiemelt egyéb hír / 0 comments

Remek hangulat a kapunyitón

Kilenc izgalmas futam, nagy visszatérések, hatalmas nézőszám, szép idő és remek hangulat ez volt március 31-én a galopp kapunyitó a Kincsem Parkban.

A napi főversenyt, azaz a Megnyitó Versenyt a favorit Blokád könnyed győzelemmel nyerte Jaroslav Línekkel. A Royal Horse-Tavaszi Hendikepben, Overdose lánya, Rose Fire járt sikerrel. Jó napot zártak visszatérő lovasaink, Suták Csenge mindössze hat hónappal gyermekáldása után már a nyitónapon begyűjtött egy első helyet, Kovács Sándor 12 évvel utolsó versenylovaglása után már visszatérése első napján küzdelemben volt a győzelemért Báthory nyergében.
Folytatás április 7-én vasárnap.

fotó: Cyber Cat

/ by /   Friss hírek / 0 comments

Kincsem+ krónika: ez történt a múlt héten

Az év 13. hete sokak számára hozott szerencsét a Kincsem+ játékban, de különösen az a hazai fogadó örülhetett, aki a pénteki futam során egy 8.143.140 forintot érő szelvényt szorongatott a kezében.  A hét különleges eseménye is a péntekhez köthető, amikor egy ritkán látható holtverseny született az ötödik helyre, így összesen hat ló került be az első öt helyre és ennek megfelelően többen juthattak nyereményhez is. Az 1-es és 2-es számok domináltak a hónap végén, míg a 8-as eltűnt a nyerő szelvényekről, de a 14-es sem szerepelt túl jól.

A fogadók barátja: a tracking rendszer

Az év első péntek esti ügetőversenye favorit győzelmet hozott, amikor Angel of Attack nevéhez hűen ellenállhatatlan támadást intézett a vezető lovak ellen és végül fölényesen győzött a 2100 méteres távon. A lovifogadas.hu oldalon követhető élő közvetítésben érdemes volt figyelni a képernyő alsó részén található interaktív kijelzőt, hiszen Vincennes pályáján működik a világ egyik legkorszerűbb lóverseny tracking rendszere, amely folyamatosan mutatja a lovak helyzetét. Ezzel a szolgáltatással a játékosok pillanatról-pillanatra tudják, hogy állnak a megjátszott lovak a versenyben, így az izgalom végig garantált.

Stephane Pasquier a Kincsem+ specialista

Kedden és csütörtökön egyaránt galopp síkversenyek alkották a Kincsem+ futam mezőnyét, és ilyenkor vannak olyan kulcsfigurák, akikre érdemes külön figyelmet fordítani. Ilyen Stephane Pasquier is, aki először egy 2000 méteres versenyben a top súllyal versenyző Sayann nyergében – kihasználva a kezdeti lassabb tempót – úgy megszökött a többiektől, hogy a végén már senki nem tudta utolérni. A francia sztárzsoké ezután csütörtökön Chantilly-ban mutatta meg, mitől is tartják sokan mesterlovasnak, hiszen a kevésbé esélyesnek tartott Zavrinkával az 1300 méteres futam végén egy káprázatos finis után hozták el a trófeát. Ami a statisztikát illeti, Pasquier eddig 107 Kincsem+ futamban lovagolt , melyből 10-szer győzött, és 47 alkalommal végzett az első öt helyen, ahogy a lovin mondják a Kincsem+ tiketten volt.

Óriási meglepetés a szerdai ügetőn

Ezúttal Marseille adott otthont a Grand National du Trot francia ügető körversenynek, ami rendszerint elképesztően izgalmas befutókat eredményez, annyira kiegyenlítettek a mezőnyök.  A favoritok közül hárman is hibáztak, így kiestek a küzdelemből, és ez megnyitotta az utat a közepes vagy szélső esélyt képviselő fogatok előtt. A 11-6-9-16-5-ös befutási sorrend a hónap második legnagyobb Kincsem+ osztalékát eredményezte: 107 millió forintot ért a telitalálatos szelvény. De akik nem sorrendben találták el az első öt helyezett lovat, azok is egészen biztos, hogy boldogan töltötték ki a nyereményigénylő nyomtatványt a megnyert 978.240 Ft tudatában.

Az 1-es és a 12-es duplázott a héten

Kedden és szombaton egyaránt az 1-es programszámú ló győzött, vagyis a hét során lefutott négy galopp síkversenyéből kétszer ez volt a No. 1. Rajta kívül a 12-es számnak ment jól, hiszen pénteken és vasárnap is ez szerepelt a nyerő tikettek legelején. A 8-as viszont legutóbb március 5-én bukkant fel a nyerő pozícióban, tehát ideje újra megmutatni a magát. A 14-es viszont egyáltalán nem tudott nyerni márciusban, csak néhány „placcra” futotta neki, és ugyan ez a helyzet a 3-assal is. Talán az április majd kedvezőbb lesz számukra.

Stephane Pasquier

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

Thunder Snow kétszeres World Cup bajnok

Heroikus küzdelem a célig kívül Thunder Snow (Christophe Soumillon) belül Gronkowski (Oisin Murphy)

Manapság mindannyian a tökéleteset keressük, az élet minden területén. Talán túlságosan is. Ez a tézis nem is lehetne igazabb a galoppsportra, ahol minden alkalommal egy lapra tesznek fel mindent a versenyzők. A nézők minden alkalommal győzelmet várnak kedvencüktől, és persze a tulajdonosok is hajlamosak túl nagy elvárásokat állítani lovaikkal szemben. Persze egy-egy hendikepben becsúszhatnak a hibák és egy-egy nagydíjat is meg lehet ismételni egy évvel később. Mégis vannak olyan, úgynevezett „egyszer az életben” versenyek, melyek elhódításához akkora erőtartalékok mozgósítása és olyan mentális állapot szükséges, amely csak nagyon ritkán áll egyszerre rendelkezésre egy versenyló karrierjében. Pláne kétszer.

A Közel-Kelet és a világ egyik legnagyobb rangú eseménye a Dubai World Cup Carneval csokorra gyűjti az ilyen típusú futamokat, de még ezek közül is magasan kiemelkedik a névadó, vagyis a Dubai World Cup. A homokpályás ütközet minden év márciusában kerül megrendezésre, 2000 méteres távon, az első díj megközelíti a 6 millió fontot. A verseny története 1996-ban történt alapításáig vezethető vissza, a futam és a sorozat megálmodója, Sheikh Mohammed bin Rashid Al Maktoum, az Egyesült Arab Emírségek uralkodója, a Godolphin istálló és a Darley Ménes tulajdonosa. Őfelsége minden évben félelmetes összegekkel támogatja a világ lóversenysportját, a legtöbb kontinensen több száz lovas istállót üzemeltet, emellett óriási mecénása a világ telivértenyésztésének, munkája nélkül a világ lóversenyzése talán nem érte volna el jelenlegi fényét. Víziója egy minden kontinensről a legjobbakat összegyűjtő karneválról olyan lovakat vonzott a dicsőség reményében, melyek a World Cup győzteseiként egytől-egyig legendává váltak, azóta pedig a tenyésztésben alkottak maradandót. A Godolphin istálló élenjáró a verseny győztesei között nyolc elsőséggel, most pedig a csapat színeiben versenyző Thunder Snow írta tovább a történelmet.

A fantasztikus ír tenyésztésű mén a világon az első ló, aki képes volt kétszer-, ráadásul egymás utáni években elhódítani a fantasztikus trófeát. Thunder Snow azon versenylovak egyike, aki többször is pórul járt már pályafutása nagy megmérettetésein, a szerencse-, vagy épp a mentális felkészültség hiánya miatt. Élete egyik nagy pillanatában , a 2017-es Kentucky Derby-ben konkrétan megtagadta a versenyzést, a Churchill Downs víztükrös homokpályáján. A kíméletlen amerikai sajtó persze ízekre szedte, mintegy nevetség tárgyává tette az európai vendéget, undok mémekkel tréfálkodtak, a pórul járt pároson. Ugyanebben az évben Thunder Snow Ascot-ban is csúfosan „leszerepelt” a Queen Elizabeth II. Stakes-ben messzi utolsóként végzett, természetesen ekkor is sokan „temették” a szakírók közül.

Állandó lovasa, Christophe Soumillon mindezek ellenére mindvégig bízott lovában, és a rossz futások után is kitartott társa mellett. Nyolc hónappal első World Cup győzelmük előtt a következő meglepő nyilatkozatot olvashattuk: „Thunder Snow erőssége a fantasztikus alkalmazkodóképessége a változatos távokhoz. Ez a ló a Dubai World Cup-ra termett és én húztam a jokert azzal, hogy lovagolhatom.” Igaza lett, ráadásul homokpályás pályarekorddal (2:01.38) Jövendölése 2019. március 30-án másodjára is beigazolódott. Soumillon bravúros lovaglással másodjára is győzelemre vitte Thunder Snow-t aki egy lélegzetelállító finis után orrhosszal verte a szintén hatalmasat futó Gronkowski-t, annak ellenére, hogy a sheikh pár perccel a verseny előtt úgy nyilatkozott: “Ma valószínűleg más viszi haza a trófeát, Thunder Snow véleményem szerint nem 100 %-os ezen az estén.” Gondolják csak, mi lett volna, ha mégis az…

Thunder Snow ismét bebizonyította, hogy ott a helye a legjobbak arcképcsarnokában, hatalmas szíve és küzdőszelleme, egészen bámulatos!

A borzongató verseny videója az alábbi linkre kattintva érhető el.

Varga Áron

képek: https://cloud.lovindubai.com/
https://static.americasbestracing.net/
https://cloudfront.horsenetwork.com

/ by /   E-Turf Magazin, Friss hírek, Interjúk-szakcikkek / 0 comments

A Lincoln Handicap – a szezon nyitánya Nagy-Britanniában

Írta: John Randall, Racing Post. Fordította és szerkesztette: Kovács Botond.

A Lincoln Handicap a brit síkverseny szezon kezdetét jelentő verseny. Az eredetileg hároméves és idősebb lovaknak kiírt futam először 1849 került megrendezésre mérföldes távon, és bár mostanra kissé megkopott jelentősége, a múltban számos klasszikus nyerője és egyéb világsztár telivér kezdte itt az évadot. 1964-ig Lincolnshire Handicap, és Lincoln Spring Handicap néven futották. Az eredeti táv két mérföld volt a XIX. században, majd amikor ezt soknak találták másfélre csökkentették. 1854-ben ismét kurtítottak egyet rajta, és végül 1600 méterben állapodtak meg. A verseny hamar nagy népszerűségre tett szert, és hatalmas mezőnyök jöttek össze a szezonnyitóra annak ellenére, hogy március végén és április elején még igen mostohák az időjárási körülmények a szélfútta és a tengerpart mellett elhelyezkedő Lincolnshire grófságban. Általános tapasztalat volt, hogy a futamot outsider nyeri.

Persimmon

A híres-nevezetes nyertesek közül kiemelkedik Bendigo (1880 pm, Ben Battle – Hasty Girl), aki hat évesen megnyerte az legelső Eclipse Stakes-et, Clorane (1891 sm, Castlereagh – May Girl), aki arról vált emlékezetessé, hogy tulajdonosa jó darabig nem tudta lova származását hitelt érdemlően bizonyítani, ezért félvérként volt nyilvántartva. Winkfield’s Pride (1893 sm, Winkfield – Alimony) is a notabilitások közé tartozik, aki kora egyik legtehetségesebb lova volt, és ha nagy ellenfele, a derby-nyerő Persimmon (1893 stpm, St. Simon – Perdita) nem ugyanabban az évben születik, és ha annak tulajdonosa, Albert Eduárd walesi herceg, a későbbi VII. Eduárd, nem szereti mindenek felett a lóversenyt, talán máshogy alakult volna a ló sorsa. De nem így lett. Franciaországban így is szép további eredményeket ért el, és ott vonult ménesbe. Érdekesség, hogy Persimmon lánya, a brit lóversenyzés legfénylőbb csillaga, a fantasztikus Sceptre (1899 pk, Persimmon – Ornament) a Lincolnban kikapott, a későbbiekben semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem nyújtó St. Maclou-tól. Emlékezzünk meg Vedasról (1902 pm, Florizel – Agnostic) is, aki a 1905-ös Lincolnban ugyan csak rossz kilencedik lett, de öt hétre rá remek stílusban nyerte a 2000 Guineas-t Newmarketben. Sokáig kellett várni a külföldi sikerre, de amikor megérkezett, jókorát szólt, hiszen Ob (1901 pm, Bocage – Glave), Franciaország egykori legjobb kétévese, 1905-ben és 1906-ban is nyerni tudott. A szintén gall Sir Gallahad (1920 pm, Teddy – Plucky Liege) és Tapin (1921 pm, La Farina – Maillane) azután ruccantak át a szigetországba és nyerték meg a futamot, hogy otthon mindketten bezsebelték Poule d’Essai des Poulains-t, vagyis a Francia 2000 Guineas-t. Tapin teljesítménye azért is figyelemreméltó, mert a mezőnyben ott volt Parth (1920 pm, Polymelus – Willia) az 1923-as Prix de l’Arc de Triomph nyerője. Nem tartozik közvetlenül a témához, de nem tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy néhány gondolatot közöljünk Parth tulajdonosáról, Abraham Kingsley Macomber-ről.

Az amerikai származású utazó és üzletember barátaival feltérképezte a Közép-Afrikát, így mai Zimbabwe területét is. Amikor azonban a matabele törzs tagjai békétlenkedni kezdtek a környéken, forró lett az amerikaiak lába alatt a talaj, és hosszú viszontagságok után, elmenekültek a kontinensről. (A háborúba csapó zavargásoknak Cecil Rhodes vetett véget, akiről Rhodézia a nevét kapta.) Macomber tudományos érdemeit az angol Royal Georgaphical Society azzal honorálta, hogy tagjai sorába emelte. Ennek ellenére a kalandvágyó tudós hazautazott szülőföldjére. Amikor azonban 1911-ben betiltották a lóversenyfogadást az Új-Világban, Macomber az asztalra csapott és áttelepült Franciaországba, ahol 1955-ig megbecsülésben és távolról sem utolsó sorban szeretett telivérei között élt. Példáját szinte az összes nagy amerikai futtató követte, és csak két év múlva mentek vissza, amikor az őrült törvényt hatályon kívül helyezték. Az 1920-as szesztilalom szinte logikus következménye volt a puritán ámokfutásnak. Térjünk vissza azonban eredeti témánkhoz.

A Lincoln népszerűsége a két világháború között érte el csúcsát. Abban az időben ugyanis a Grand National hetében futották, és a szemfüles bukmékerek Spring Double (Tavaszi Kettős) néven új fogadási terméket vezettek be, különleges ajánlatokkal álltal elő a nevezett versenyekre. Mindenki játszani akart és a közvéleményt már hetekkel a futamok előtt lefoglalta az esélyek elemzése. 1938-ban a Wadington’s játékáru gyár megalkotta az első lóverseny társasjátékot. A figurák a Lincoln Handicapet 1926 és 1937 között megnyerő lovak neveit viselték. Köztük volt Doringen (1929 pk, Franklin – Trilogy), a szigetország valaha élt egyik legjobb hároméves kancája.

El kell mondani azonban, hogy szakmai berkekben fenntartással kezdték kezelni a versenyt a XX. század dereka táján. Sok induló még nem volt teljesen felkészült, ráadásul a hatalmas mezőnyökben mindig kiemelt jelentősége volt a startpozíciónak a pálya sajátosságai miatt. 1964-ben a lincolni versenyteret bezárták, de a futam nem szűnt meg, hanem Doncasterbe költözött. A fogadókat azonban nem kedvetlenítette el sem a tavaszi formák kiszámíthatatlansága, sem a helyszín változás. Olyannyira nem, hogy 1968-ban a vakmerő játékos hírében álló Barry Hills akkora összeget nyert a 100/8-hoz adott Frankincense-szel (1964 pm, Princely Gift – Amethea), hogy ott hagyta John Oxley trénernél betöltött abrakmesteri állását, és kiváltotta a tréneri licencet. A mester valószínűleg soha nem nyer Arc de Triopmphe-ot, számos angol klasszikust, Ír Derbyt, sőt Szlovák Derbyt sem, ha nem hallgat akkori megérzésére.

Barry Hills

1971-ben bevezették a Group-rendszert, a technika fejlődésének köszönhetően 1989-től folyamatosan rendeznek futamokat szintetikus futófelületen (all weather) országszerte, ezért a hendikepek jelentőségét háttérbe szorult. Az sem kedvezett a Lincoln Handicapnek, hogy a Dubai World Cup rendszerint egy napra esik a versennyel. Mindezek ellenére a futam népszerűsége továbbra is nagy, és a szezon hivatalos megnyitóján számos híresség és megannyi turfbarát ünnepli a brit lóversenyzés háromszáz esztendős hagyományait.

1 651 652 653 654 655 656 657 758